• A közvilágítás javítja az emberek biztonságérzetét, csökkentheti a bűnözést
• Ugyanakkor a mesterséges fény zavarja a vadvilág, például a fatetvek viselkedését
• A fehér fény csapdába ejti a bogarakat, akik körbe-körbe mozognak a lámpák alatt

Ezeknek a gömbölyű bogarak rokonainak éjszakai szokásait az utcai lámpák felborítják. Izrael északi részén élő amatőr természetkutatók éjszaka váratlan viselkedést figyeltek meg. Több ezer fatetű körözött a közvilágítás alatt. Általában a fatetvek a napot rejtőzködve, nedves helyeken csoportosulva töltik. Sötétedés után táplálékkeresésre indulnak, néha együtt. Az, hogy több ezer példány gyűlik össze a szabadban és körbe-körbe mozog, váratlan és veszélyes számukra.

Ez is érdekelheti

Az Ecology and Evolution című folyóiratban 2026-ban megjelent tanulmányban a kutatók az egyik helyszínt, a Golán-fennsíkon található Eliadot vizsgálták, amely szokatlan mágneses geológiai adottságokkal rendelkezik. Meghatározták a raj helyét, és felállítottak egy erős mágnest, de nem tapasztaltak változást a tevékenységükben. Az ultraibolya fény sem terelte el sokukat a körözésből. Ezután fehér fényt vetítettek rájuk. Először vízszintesen állították be a fényt. Számos tetű gyűlt hozzá, bár nem kezdtek körözni. A kutatók lefelé irányították a fényt, utcai lámpát utánozva. A tetvek odajöttek, és alatta kezdtek körözni. A kutatók úgy vélik, hogy a fehér fény vonzza ezeket a bogarakat, a kör alakú fény pedig csapdába ejti őket egy körforgásban.

Hogyan zavarhatja meg a közvilágítás a vadon élő állatok életét?

A körbe-körbe járás önmagában nem veszélyes, de ha a fatetvek nyitott helyen maradnak, könnyű prédává válhatnak. Ez a viselkedés ellentétes azzal a hajlamukkal, hogy rejtőzködjenek és a sötétben maradjanak. Ez arra utal, hogy a mesterséges fény lényegében felülírhatja az állatok normális viselkedését, ami miatt váratlanul viselkednek. Például egy panamai békákkal végzett tanulmány megállapította, hogy a mesterséges fény hatására gyakrabban adnak hangot, ami vonzóbbá teszi őket a párjuk számára, és potenciálisan könnyebben megtalálhatók a ragadozók számára.

Dél-Afrikában a kutatók azt fedezték fel, hogy a bögölyök már nem a csillagok alapján tájékozódnak, hanem az emberi építmények alapján. Ez befolyásolja a hernyók táplálkozását, a beporzók beporzási szokásait, és úgy tűnik, furcsa hatással van a falevelekre is.

A veszély egyértelmű. Egyes közösségek reagáltak erre, és olyan megoldásokat találtak, amelyek éjszaka biztosítják az emberek biztonságát, miközben támogatják a vadon élő állatokat. Floridában számos part menti település előírja a teknősbarát világítást. A tengeri teknősök a kikelés után a fény segítségével találják meg az utat az óceán felé. A mesterséges fehér fény azonban összezavarja őket. A helyi szabályozások előírhatják, hogy élőhelyeik közelében hosszú hullámhosszú LED-lámpákat használjanak. Az alacsony fényerejű izzókat alacsonyra szerelik fel és árnyékolják, így megakadályozzák, hogy a fény a partra szivárogjon.

Dániában a vörös utcai lámpák talán furcsának tűnhetnek, de van céljuk. A denevérek érzékenyek a fehér fényre, és általában elkerülik azt. Inkább a vörös fényű területeket keresik fel, ami rendkívül fontos, mivel szúnyogokkal táplálkoznak. Ezzel szemben a repülő rovarok a mesterséges fény körül gyűlnek össze, így könnyen zsákmányul esnek (inkább a zavarodottságuk miatt, mint a vonzódásuk miatt). Izraeli kutatók még tovább szeretnének menni annak megértésében, hogy pontosan miért kényszerülnek a tetvek a fény körül keringeni, és hogy ez a váratlan viselkedés hogyan befolyásolja a faj túlélését.