A májusi politikai megállapodás után, amelyet Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kötött, a kormány már az első pillanattól arra készült, hogy a munka neheze csak ezután következik – írta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter Facebook-bejegyzésében. A miniszter szerint míg a többi 26 tagállamnak évei voltak a helyreállítási alaphoz kapcsolódó feladatok teljesítésére, Magyarországnak mindössze három hónapja maradt az augusztus végi határidőig.

Vitézy szerint Magyar Péter akkor azzal bízta meg, hogy egyetlen eurócentet se hagyjanak bent, és minden elérhető forrást hozzanak haza. A miniszter azt állította, hogy ez sikerült:

az elmúlt két hónapban a minisztériumok, intézmények, önkormányzatok és az Országgyűlés összehangolt munkájával több mint száz új jogszabály született, számos projektet elindítottak vagy befejeztek, és lezárult az a végrehajtási hajrá, amely szerinte lehetővé teszi a 10 milliárd eurónyi RRF-forrás megszerzését.

A bejegyzésben Vitézy úgy fogalmazott, hogy a májusi megállapodás önmagában még csak politikai siker volt, mert ezt követte a „szupermérföldkövek” teljesítése. Előbb meg kellett tárgyalni Brüsszellel, hogy pontosan milyen feltételek mellett válhatnak hozzáférhetővé a források, majd ezeket a feladatokat jogalkotási, intézményi és végrehajtási szinten is teljesíteni kellett. A miniszter szerint ez a munka most ért véget, és ez nemcsak a kormány és az Országgyűlés, hanem az ország egésze számára siker.

Vitézy azt is jelezte, hogy a következő feladat már nem a források megszerzése, hanem azok hatékony és átlátható felhasználása lesz. A hazahozott pénzekből szerinte fejlesztéseket kell megvalósítani és új beruházásokat kell indítani, hogy az ország ne csak a források megszerzésének, hanem a ténylegesen elkészült fejlesztéseknek is örülhessen.

A miniszter négy nagy területet emelt ki:

1. A Baross Gábor Tervvel szerinte megállítanák a vasúti közlekedés leszakadását, és a korábbi évek „vasútrombolása” helyett vasútfejlesztésre állnának át.
2. A lakhatási válság kezelésére új megfizethető lakásokat, bérlakásokat és kollégiumokat építenének.
3. A vízügyi fejlesztéseknél azt hangsúlyozta, hogy az évről évre súlyosbodó aszály kezeléséhez végre politikai akarat, figyelem és forrás is rendelkezésre állna.
4. Az energia területén pedig a megújuló fejlesztésekkel és az energiahálózat megerősítésével javítanák az energiahatékonyságot és az energiabiztonságot.

A háttérhez tartozik, hogy – amint arról részletesen írtunk a Portfolio-n – hétfőn éjfélkor lejár az RRF egyik kulcsfontosságú határideje: a tagállamoknak augusztus 31-ig kell teljesíteniük azokat a reformokat és beruházási mérföldköveket, amelyek alapján hozzáférhetnek a még bent ragadt támogatásokhoz és hitelekhez. A kifizetési kérelmeket ugyan szeptember végéig lehet beadni, de az augusztus 31. után meghozott intézkedéseket már nem lehet beszámítani.

Magyarország esetében a tét nagyjából 10 milliárd euró, vagyis közel 3650 milliárd forint.

Amint arról írtunk, a magyar stratégia egyik fő eleme a már korábban elindított vagy más forrásból finanszírozott projektek RRF alá történő átforgatása, valamint nagyobb pénzügyi konstrukciók beállítása. Ide tartozik a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelése, az új vasúti gördülőállomány-kezelő társaság, a ROSCO finanszírozása, a villamosenergia-hálózat fejlesztése, valamint az AI Gigafactoryhoz és az IRIS² műholdas programhoz kapcsolódó magyar hozzájárulás.

A beruházások mellett a kormánynak jogalkotási és átláthatósági feltételeket is teljesítenie kellett, köztük a társadalmi egyeztetés erősítését és az adórendszer egyszerűsítését.

Címlapkép forrása: EU