GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 31. 7 percnyi olvasás
Hamarosan kiderülhet, sikerült-e Magyar Péter kormányának teljesítenie a vállalásokat, de ha igen, akkor sem lehet hátradőlni.
Történelmi jelentőségű határidő jár le hétfő éjfélkor: augusztus 31-ig kell teljesíteniük a tagállamoknak azokat a reformokat és beruházási mérföldköveket, amelyek alapján hozzáférhetnek a még rendelkezésre álló támogatásokhoz az uniós helyreállítási alap, az RRF terhére. Magyarország számára különösen nagy a tét: mintegy 10 milliárd eurónyi, jelenlegi árfolyamon kb. 3600-3650 milliárd forintnyi forrás sorsa függ attól, hogy sikerül-e határidőre teljesíteni a vállalásokat. Magyar Péter kormánya korábban azt ígérte: minden uniós pénzt hazahoznak. Az igazi hajsza az uniós pénzekért azonban augusztus 31-e után kezdődhet, mert ha a Bizottság elfogadja a mérföldkövek teljesítését, a kormánynak határidőre be is kell nyújtania az elszámolásokat a kifizetésekhez.
Emlékezetes, hogy Magyar Péter már a választási kampányban megígérte, hogy hazahozzák a Magyarországnak járó uniós pénzeket, később miniszterelnökként pedig arra tett vállalást, hogy lényegében egyetlen fillért sem hagynak veszni azokból. A határidő az EU-s elvárások teljesítésére igen szoros volt, és azt is át kellett tekinteni, hogy egyáltalán milyen projektösszegek lehívását lehet besorolni a potenciálisan érkező RRF-pénzek alán. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt hetekben felgyorsultak az RRF-források lehívásához szükséges intézkedések.
A kormány többek között korábban más forrásból megvalósított vagy előkészített projekteket sorolt át az RRF-be, tőkejuttatásokat hajtott végre a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) kapcsolódóan, valamint az új vasúti gördülőállomány-kezelő társaság finanszírozásáról is döntött.
A helyreállítási tervben hálózatfejlesztési és digitális beruházások is szerepelnek, miközben az uniós forrásokhoz nemcsak beruházási, hanem jogalkotási, intézményi és átláthatósági feltételeket is teljesíteni kell.
Ami a vállalások teljesítését illeti, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter kormányzati megszólalóként azt mondta augusztus közepén, hogy „mind a 124 mérföldkövet teljesíteni fogjuk, és mind a 10 milliárd eurót haza fogjuk hozni.”
A miniszter szerint a projektek mintegy felénél addigra már teljesültek a mérföldkövek. Ez igen fontos jelzésként tekinthető nagyjából két héttel ezelőtt, és az abban foglaltakat a frissebb, a színfalak mögül érkező értesülések alátámasztják. Az Euronews augusztus 24-i beszámolója ugyanakkor már arról írt, hogy a vállalások mintegy kétharmada teljesült.
A lap brüsszeli és budapesti forrásai szerint Magyarország jó úton halad, egy bizottsági forrás pedig úgy vélte, minden esély megvan a feltételek határidőre történő teljesítésére.
A kormány egyébként július végén módosította a helyreállítási tervet is, hogy a mintegy 3553–3650 milliárd forintos keretből minél nagyobb összeget lehessen még lehívni.
Az RRF-pénzek hazahozatala terebélyes feltétellista teljesítéséhez kötött, a részletek megismeréséhez ezt az összeállítást ajánljuk a Világgazdaság oldalán. Erről a listáról azóta több tétel is teljesült, így – a teljesség igénye nélkül – több adójogszabály is módosult, így például változott a kiskereskedelmi különadó szabályozása, ami idővel, áttételesen akár a vásárlók pénztárcáján is éreztetheti hatását. Átalakul a bizalmi vagyonkezelések és magánalapítványok adózása, megszűnik a növekedési adóhitel, valamint kivezetik a szén-dioxid-kvótaadót.
Megszűnnek egyes műemléki és KEKVA-hoz kapcsolódó adókedvezmények, változnak a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok, és kivezetik az ebrendészeti hozzájárulást, a bevándorlási különadót, valamint a települési adó kivetésének lehetőségét is.
S ha már KEKVA: a TISZA-kormány az eddig ismert formájában gyakorlatilag megszüntetette az Orbán-kormány egyik intézményi formáját. Ez nem azt jelenti, hogy feladatvállalásaik nyomtalanul eltűnnek, mivel azokat részben átveszi az állam, de a jelenlegi formátum megszűnésénél még hangsúlyosabb elem az, hogy mint bemutattuk, százmilliárd forintos nagyságrendű vagyonelem kerülhet vissza az államhoz.
Érdemes ugyanakkor arra is figyelni, hogy
Ha ugyanis teljesülnek a mai határidőre az RRF-pénzek hazahozatalához szükséges vállalások és a teljeítést a brüsszeli testületek elfogadják, akkor jön a következő lépés:
szó szerint be kell nyújtani a számlát, hogy a kifizetések ténylegesen megtörténjenek Magyarország irányába.
Ebben pedig látni kihívást. Virovácz Péter, a magyarországi ING Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak adott helyzetértékelést e két határidő tükrében, ennek alapján is érdemes áttekinteni a mai nap és a következő hetek jelentőségét.
Azt, hogy ténylegesen mely elemeit sikerült a kormánynak teljesíteni a vállalásokból, egész pontosan csak a mai haátridő után fogjuk látni. A kérdésben pedig inkább azt lehet érdemes referenciának tekinteni, ha az EU-tól pozitív visszacsatolás jön hivatalosan is, azaz Brüsszel ráüti az „elfogadva” pecsétet mindenre, amire eddig még nem. Virovácz Péter kommentárja szerint ugyanakkor a piac jelenleg nem számít komoly problémára az augusztus 31-i határidőnél.
„Tekintettel arra, hogy néhány órára vagyunk a határidőtől, ha valamiféle olyan probléma lenne, hogy valamelyik feltételt nem sikerül teljesíteni, akkor annak szerintem már lenne valamilyen érzékelhető piaci hatása” – mondta Virovácz Péter.
Szerinte a forint és az állampapírpiac mozgása alapján jelenleg nem látszik, hogy a befektetők jelentős valószínűséget adnának egy kedvezőtlen RRF-forgatókönyvnek. „Azt gondolom, hogy látnánk egy forintgyengülést, látnánk egy hozamemelkedést, ha ezt a piac komoly valószínűségű eseménynek tekintené” – adott értékelést a vezető elemző. Szerinte a kedvezőtlen forgatkönyv egy alacsony bekövetkezési valószínűségű esemény, ám éppen ezért „nagy kilengéseket okozhatna, ha mégis bekövetkezne.”
Az elemző szerint az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti folyamatos egyeztetések miatt sem valószínű egy utolsó pillanatban felmerülő akadály.
„Valószínűtlennek tartom, hogy egy utolsó pillanatban felmerülő probléma miatt csúszna a kormány. Még akkor is, ha van olyan kérdés, amit esetleg nem sikerül teljesíteni, vélhetően azt a gyakorlatban valószínűleg meg lehet úgy oldani, hogy végül ne legyen ebből probléma” – fogalmazott lapunknak.
A valódi kihívás szerinte inkább az lesz, hogy
szeptember végéig elegendő projektet és elfogadható számlát tudjon benyújtani Magyarország a teljes keret lehívásához.
„Valószínűbbnek látom azt a forgatókönyvet, hogy most sikerül a feltételt teljesíteni, tehát elméletben elhozható a teljes összeg, felszabadulhat az összes kohéziós pénz, és valamikor a közeljövőben elfogadják a helyreállítási alaphoz kapcsolódó tervet is” – mondta. Az elemző szerint ez az, ami sűrűbb határidőt jelent.
Szeptember végéig el kell küldeni az összes létező számlát, be kell fejezni a projekteket és mindent, ami ehhez szükséges
– mondta Virovácz Péter.
Virovácz szerint a technikai feltételek teljesítése önmagában nem jelent nagy problémát, a kérdés az, hogy elegendő szerződést és projektet sikerül-e összegyűjteni az elszámoláshoz annak érdekében, hogy a teljes összeg – hitel és támogatás – lehívható legyen.
A nagyságrend jelentős: „10 milliárd euróról beszélünk, ebből már nagyjából 1 milliárd eurót megkaptunk előlegben, tehát mintegy 9 milliárd eurónyi, megfelelő összegű számlát kellene benyújtani. Ráadásul csak olyan számlák jöhetnek szóba, amelyeket az uniós hatóságok várhatóan elfogadnak” – hivta fel a figyelmet Virovácz Péter.
Ezért az elemző szerint a következő hetek döntőek:
A nagyobb kockázatot nem a mai határidőnél látom, hanem szeptember végéhez kapcsolódan. Az lesz a döntő, hogy sikerül-e minden olyan projektet összeszedni, amelyekkel maradéktalanul elhozható az összes RRF-pénz
– húzta alá a vezető elemző.
Virovácz szerint a teljes összeg megszerzése mellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy már egy 70–80 százalékos lehívás is jelentős eredmény, komoly teljesímény lenne. Ezt tehát azt jelenti, hogy a teljes összegből 7–8 milliárd euró érkezne meg végül Magyarországra a szeptember végéig benyújtandó elszámolások alapján.
Az RRF-források lehívása a költségvetésben is jelentős pénzmozgásokat okozhat. Kármán András pénzügyminiszter szerint az uniós projektek előfinanszírozása miatt augusztusban közel 2200 milliárd forintnyi kiadás terhelheti az államháztartást.
Virovácz szerint azonban a beérkező uniós pénzek hatása nem feltétlenül jelenik meg azonnal az államadósságban vagy az államháztartási egyenlegben. Az elemző úgy látja, alapvetően az Európai Bizotságon múlik, hogy mikor érkeznek meg a pénzek Magyarországra, mert bár az a terv, hogy a negyedik negyedév folyamán jönnek az utalások, sok múlik azon, hogyan, milyen ütemezésben dolgozzák fel a beérkezett anyagokat az uniós testületek. Valószínű, hogy a kifizetések néhány nagyobb csomagba rendezve fognak megtörténni az elemző szerint.
„Még az is lehet, hogy ennek egy jelentős része decemberre marad” – mondta Virovácz, aki szerint ez a költségvetési és adósságmutatókra is hatással lehet.
Valószínűleg egyébként azért számolt a kormányzat ilyen magas költségvetési hiánnyal és ilyen magas államadósságrátával, mert benne van a pakliban, hogy az utalások egy jelentős része december utolsó napjaiban érkezik meg
– mondta, aminek így az a jelentősége, hogy az uniós pénz beérkezése és az államadósság csökkentése között ugyanakkor lehet technikai időbeli eltérés. Vagyis előfordulhat, hogy bár egy adott összeg alkalmas az államadósság csökkentésére, ez a hatása csak jövő év elején fog érvényesülni.
Az év végi kifizetésekre ugyanakkor érezhetően számít a kormányzat.
Virovácz szerint ugyanakkor az RRF mellett a kohéziós források egy része hosszabb időtávon is felhasználható, akár több éven át nyúlóan is, de ezek elkülönülnek a most várt összegek felhasználásától és elszámolásától.
Az utolsó fillért is kirázná a perselyből a kormány
A friss pályázati statisztikák és a kormányzati intézkedések egyértelműen arra utalnak, hogy a kormány teljes gőzzel és rendkívül intenzíven igénybe akarja venni az RRF-keretet. A hivatalos Pályázati Portál statisztikái szerint az RRF-keretben (alapprogram) már több mint 46 000 beérkezett pályázat van, az energiafüggetlenséget célzó RRF-REP (REPowerEU) fejezetre pedig közel 12 300 pályázatot nyújtottak be. Ez a hatalmas pályázati volumen egyértelműen bizonyítja a lehívási szándékot:
Az augusztus 31-i határidő tehát döntő, de nem feltétlenül ekkor derül ki, hogy Magyarország végül mennyi pénzt tud ténylegesen lehívni.
A mai nap elsősorban a mérföldkövek teljesítéséről szól, szeptemberben viszont már az lesz a kérdés, hogy a lezárt projektekből és beruházásokból elegendő, szabályosan elszámolható számla áll-e rendelkezésre.
A kormány szerint mind a 124 mérföldkő teljesíthető, és a teljes 10 milliárd euró hazahozható. Az elemzői értékelés alapján azonban
a következő hetek legalább ilyen fontosak lesznek: a szeptemberi benyújtási határidőig kell megteremteni annak pénzügyi és projektoldali feltételeit, hogy az elméletileg felszabadítható forrásból ténylegesen mennyi érkezhet Magyarországra, és meg is induljanak a pénzügyi kifizetések.
Az igazi hajsza tehát éjfél után kezdődhet.
Napi