A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) heti jelentése szerint az idei évben a 33. héten, augusztus 10. és 16. között diagnosztizálták az első nyugat-nílusi láz megbetegedést hazánkban.

A fertőzést egy 66 éves budapesti férfinál mutatták ki, miután a kezelését végző kórház kezdeményezésére az NNGYK laboratóriuma igazolta a vírus jelenlétét. Mivel a beteg a tünetek megjelenése előtt nem járt külföldön, a fertőzés bizonyítottan hazai eredetű.

Az adatok alapján a szezon a tavalyihoz képest kissé később indult, hiszen 2025-ben már a 31. héten felbukkant az első belföldi eset, a 37. hétre pedig a regisztrált betegek száma elérte a 10 főt. Az elmúlt évek statisztikái változó tendenciát mutatnak: míg 2021-ben 8, 2022-ben 14, 2023-ban 33 hazai esetet jelentettek, addig 2024-ben kiugróan sok, 113 megbetegedést regisztráltak, amelyet 2025-ben egy mérsékeltebb év követett 16 esettel.

Hogyan terjed a nyugat-nílusi láz és milyen tünetekkel jár?

A nyugat-nílusi láz jelenlegi ismereteink szerint emberről emberre közvetlenül nem terjed. Ha egy beteg nem járt külföldön, az egyértelműen azt jelzi, hogy fertőzött helyi szúnyogpopulációval érintkezett. A vírus közvetítői a szúnyogok, amelyek egy fertőzött állat vagy ember vérével veszik fel a kórokozót, majd a következő csípéssel adják tovább.

A fertőzés lappangási ideje általában 2-6 nap. Az esetek 75-85 százalékában a betegek teljesen tünetmentesek, míg 10-25 százalékuknál enyhe, influenzaszerű panaszok jelentkeznek, illetve láz, fejfájás, izomgyengeség, hányinger, étvágytalanság, kötőhártya-gyulladás, fényérzékenység, valamint a végtagokon megjelenő kiütések.

Európában több országban is jelen van a betegség

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) adatai szerint a 2026-os szezon kezdete óta, augusztus 26-ig 124, nyugat-nílusi lázzal érintett területet azonosítottak 15 európai országban. A fertőzöttek számában élen jár Olaszország 428 regisztrált esettel, illetve Görögország 222-vel.