KülföldSzerző: origo 2026. 08. 31. 2 percnyi olvasás
A térség egyre inkább a geopolitikai csatározás helyszínévé válik, Oroszország pedig nem nézi jó szemmel a NATO mozgolódását.
Az orosz külügyminiszter írása a tárca honlapján jelent meg, amelyben nemcsak Oroszország jövőbeni céljairól, de a NATO-ról is szót ejtett. Szergej Lavrov szerint Oroszország számára közvetlen fenyegetést jelent az Északi-sarkvidéken zajló katonai terjeszkedés.
Az Egyesült Államok elnöke többször jelezte, hogy az Egyesült Államok igényt tart Grönlandra, ezt pedig nemzetbiztonsági okokkal indokolta. A szakértők egy része ugyan megdöbbenésének adott hangot az amerikai elnök igényei kapcsán, azonban azt is jelezték, hogy lehet a követelésnek racionális alapja. Szergej Lavrov nemrég megjelent írása pedig szintén ezt látszik alátámasztani. Az orosz külügyminiszter terjedelmes írást szentelt az északi-sarkvidék geopolitikai helyzetének.
Szergej Lavrov írása elején történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy Murmanszk városába múlt héten megérkezett az első kínai kereskedelmi hajó amely az északi hajózási vonalat használta. A külügyminiszter szerint ezzel elkezdődött az orosz sarkvidéki területek fejlesztésének új szakasza.
A Vlagyimir Putyin elnök által 2035-ig tervezett fejlesztések célja Lavrov szerint az, hogy bekapcsolják a kereskedelmi vérkeringésbe a sarkvidéki területeket, amelyek az orosz GDP közel 10 százalékának megtermeléséért felelősek. Ezzel párhuzamosan pedig természetesen az ezen a területen élők életszínvonalát is szeretnék növelni. Lavrov szerint a legközelebbi szövetséges országok között kell említeni Kínát és Indiát, amely különösen érdeklődik a sarkvidéki területek kereskedelmi fejlesztése iránt, azonban hosszútávon a BRICS-országok, mint például Brazília bekapcsolása a régió kereskedelmébe sem lehetetlen elképzelés.
Lavrov azonban az írás egy pontján rátér a terület jövőbeni jelentőségére is. A globális felmelegedés ugyanis drasztikus hatást gyakorol a térségben és egyre valószínűbbnek látszik, hogy az északi útvonal az év nagyobb részében hajózható lesz, ezzel egy teljesen új kereskedelmi útvonalat megnyitva a világ számára.
A kérdés azonban az, hogy ki fog rendelkezni efelett az útvonal felett. Lavrov szerint nem lehet kérdés, hogy Oroszország az az ország, amely a leginkább kötődik a sarkvidékhez, ebből a szempontból pedig Oroszország nemzetbiztonsági érdeke a hajózási terület felügyelete. Természetesen azonban nem Oroszország az egyetlen, amely a terület jelentőségét felmérte. A NATO-tagországok az elmúlt időben több hadgyakorlatot is tartottak térségben.
Lavrov leszögezte, hogy ezeket a megmozdulásokat egyértelműen közvetlen fenyegetésnek tekinti Oroszország. „Az ilyen katonai tevékenység Északon közvetlen fenyegetést jelent Oroszország biztonságára. Egyre nagyobb a kockázata az olyan incidenseknek, amelyek fegyveres összecsapást válthatnak ki” – fogalmazott.
Az orosz külügyminiszter ugyanakkor azt elutasította, hogy Oroszország fenyegetést jelentene a régióban található más országokra, mint például Norvégiára. Habár a felszínen a konfliktus kizárólag katonai természetűnek tűnik, azonban fontos megjegyezni, hogy mind a már fent említett Grönland, mind pedig az Oroszország érdekszférájába tartozó sarkvidéki területek elképesztően gazdagok ásványkincsekben és energiahordozókban. A jégtakaró visszahúzódásával pedig ezeknek nem csak a szállítására, de kitermelésére is mód nyílik majd.
Napi