BelföldSzerző: index 2026. 08. 31. 5 percnyi olvasás
A jegybankelnök ismertette, mit küldött el a vizsgálóbizottságnak.
A Magyar Nemzeti Bank teljesítette az Országgyűlés Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottságának adatkérését. A jegybank elnöke, Varga Mihály a közösségi oldalán számolt be arról, hogy mekkora anyagot állítottak össze a képviselőknek.
Ez közel ezeroldalnyi adat és információ, amelyet az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága részére állítottunk össze
– jelentette be a jegybankelnök.
A jegybankelnök a videóban elmondta, hogy a bizottság nyolc pontban kérte az MNB segítségét, a vizsgálatokhoz szükséges statisztikákat és dokumentumokat a jegybank átadta. Az anyagban szerepelnek a követelésekkel kapcsolatos kimutatások, a központi hitelinformációs rendszer adatai, valamint az ügyfelek panaszainak elbírálására vonatkozó dokumentáció is.
A központi hitelinformációs rendszer – rövidítve KHR, a köznyelvben sokáig BAR-listaként emlegetett nyilvántartás – az a központi adatbázis, amely a lakossági és vállalati hitelek adatait, köztük a nem fizető adósok tartozásait rögzíti. Vagyis pontosan azokat az adatokat, amelyekből kirajzolódhat, hányan és milyen okból csúsztak bele az adósságspirálba az elmúlt évtizedekben.
Az MNB azért kulcsszereplő ebben az ügyben, mert 2013 óta nem csupán jegybank: a megszűnt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét beolvasztva a pénzügyi intézmények felügyeleti hatósága is. Így a bankok, követeléskezelők és pénzügyi vállalkozások működéséről, valamint az ellenük érkezett fogyasztói panaszokról is nála állnak rendelkezésre az adatok.
Varga Mihály az MNB augusztus 25-i kamatdöntését követő sajtótájékoztatóján még arról beszélt, hogy megérkezett a bizottság adatigénylése, és a hét végéig remélhetőleg meg tudják küldeni az anyagot. A jegybankelnök a bizottság elnökének megerősítette: az MNB a jövőben is segíti a testület munkáját.
A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottságot az Országgyűlés 2026. május 26-án hozta létre, azon öt testület egyikeként, amelyet a választást követően a Tisza Párt kezdeményezett. A grémium annyiban egyedülálló, hogy az ötből ez az egyetlen ellenzéki vezetésű bizottság: elnöke Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke.
A testület első ülését július 2-án tartotta az Országházban. Toroczkai László akkor „történelmi munkának” nevezte a feladatot, amelynek célja szerinte annak feltárása, hogy a kilencvenes évek óta miként alakult ki a visszaélésekre lehetőséget adó végrehajtási rendszer, illetve javaslat kidolgozása egy új szabályozásra.
A bizottság hatásköre az új parlamenti szabályok szerint jelentősen bővült. Együttműködésre kötelezhet intézményeket, adatszolgáltatást, megjelenést és nyilatkozattételt írhat elő, a beidézettek távolmaradása esetén pedig első alkalommal százezer, minden továbbinál egymillió forint bírság szabható ki, kétszeri mulasztás után akár rendőri elővezetés is alkalmazható.
Az MNB nem az egyetlen megkeresett intézmény.
A testület augusztus 12-i ülésén több tucat szervezethez küldött adatkérelemről döntöttek – az Igazságügyi Minisztériumtól a kormányhivatalokon át a Legfőbb Ügyészségig és a NAV-ig. Ezen az ülésen vetette fel Nacsa Lőrinc (KDNP), hogy a jegybanknak küldött levelet egészítsék ki egy ponttal, amely az 1990 és 2026 közötti bedőlt hitelek számát részletezné.
Toroczkai László szerint a következő hónapokban nagyságrendileg százezer oldalnyi iratanyagot kell áttanulmányozniuk. A bizottságnak az év végéig kell letennie a jelentését az Országgyűlés asztalára, a testület elnöke pedig korábban jelezte: szeretné tartani ezt a határidőt, de nem tartja kizártnak, hogy ősszel hosszabbítást kell kérniük.
A tét nem elméleti. A bizottság felállítását kezdeményező Simon Krisztián Márk (Tisza) a parlamenti vitában arról beszélt, hogy jelenleg 670 ezer aktív és mintegy egymillió inaktív, lezáratlan végrehajtás van folyamatban Magyarországon.
A vizsgálóbizottság a testülethez érkező állampolgári beadványokkal is foglalkozik, és a júliusi ülésén külső szakértők bevonásáról is tárgyalt, hogy a beérkező ügyeket előszűrjék. A képviselők ugyanakkor több alkalommal hangsúlyozták: a bizottság nem jogorvoslati fórum, egyedi ügyek kivizsgálásával nem foglalkozhat.
Az MNB helyzete azért is sajátos, mert a jegybank egyszerre adatszolgáltató és vizsgált intézmény. Párhuzamosan ugyanis működik az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság is, amely a Matolcsy-korszak alapítványi vagyonkezelését, az Optima-csoport befektetéseit és az ingatlanügyleteket vizsgálja. Ez a testület augusztus 26-án tartotta alakuló ülését Csőszi Attila (Tisza) elnökletével.
Varga Mihály 2025. március 4-e óta vezeti a jegybankot, és a nyilvános megszólalásaiban rendszeresen az átláthatóságra hivatkozik. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében is erre az érvre futtatta ki a mondandóját.
A jegybank új vezetése elkötelezett a törvényes, átlátható működés mellett. Minden olyan esetben, ahol törvénytelenség gyanúja merül fel, magunk is megtettük a szükséges feljelentéseket, és így járunk el a jövőben is
– fogalmazott a jegybankelnök. Hogy a nyolc pontban átadott ezer oldalból mi lesz, az már nem a jegybankon múlik. A vizsgálóbizottságnak decemberig kell összeraknia a képet arról, hogyan jutott ide a magyar végrehajtási rendszer – és javaslatot tennie arra, hogyan működjön ezután.
(Borítókép: Varga Mihály 2026. június 29-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Napi