KülföldSzerző: origo 2026. 08. 31. 2 percnyi olvasás
A hét elején ismét kölcsönösen csapást mértek egymásra felek, a Hormuzi-szoros hajózhatósága pedig a nyilatkozatok ellenére továbbra is kérdéses.
Az iszlám ország külügyminisztériuma a csapások kapcsán jelezte, hogy nem törekszik háborúra, azonban a jogtalan agresszióval szemben minden esetben fel fog lépni. Irán és az Egyesült Államok között a tárgyalások elakadtak, a Hormuzi-szoros hajózásának helyreállása pedig továbbra is távoli álomnak tűnik – írja a CNN.

Irán és az Egyesült Államok több mint egy hónap után először mért kölcsönös csapásokat egymásra. Az eddigi információk szerint Irán egy amerikai katonai létesítményt vett célba Jordánia területén. A királyság fegyveres erőinek közleménye szerint nyolc rakéta hatolt be az ország légterébe, amelyeket sikerült semlegesíteni. A CENTCOM közlése szerint az iráni csapásokra válaszul az Egyesült Államok több rakétaindító állást is megsemmisített.
A helyiek beszámolója alapján Irán déli részén több egymást követő robbanást is hallottak. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint Irán közvetlenül fenyegette a Hormuzi-szoros hajózását, miután az eltalált állásokból vízi aknákkal ellátott rakéták indítására készültek.
„Irán teremtette a fenyegetést, az amerikai hadsereg pedig felszámolta azt, hogy megvédje a civil tengerészeket, a kereskedelmi hajózást és a globális kereskedelem szabad áramlását” – írta a CENTCOM. „Nem háborúra törekszünk… De az agresszióval szemben soha nem fogunk tétlenül ülni, és képesek vagyunk határozott választ adni” – mondta Maszúd Pezeskjan iráni elnök nem sokkal a támadás után. A Forradalmi Gárda ezzel párhuzamosan megtorló lépéseket helyezett kilátásba az amerikai támadások után.
A CENTCOM a múlt héten befejezte a tengeri aknák eltávolítását a vízi út nemzetközi hajózási útvonalairól, közölte a Trump-adminisztráció. „Iránt értesítették, hogy minden olyan hajót vagy csónakot, amely új aknákat helyez el, azonnal és szisztematikusan megsemmisítenek” – mondta Trump múlt kedden.
A hajózás szempontjából azonban nem csak az aknák jelenthetnek problémát. Habár az Egyesült Államok kormánya többször is hangsúlyozta, hogy a szoros biztonsága garantált, azonban az aktív csapások mellett ezt a hajózási társaságok nem biztos, hogy ugyan így látják. Habár az elmúlt hetekben több hajó is sikeresen kelt át, a szoros forgalma azonban messze alulmarad a konfliktus előtti időszaktól. Ez pedig hosszútávon globális energiaellátási problémákat okozhat majd.
Az elmúlt hetekben ettől feltehetően nem független, Donald Trump amerikai elnök úgy döntött, hogy a katonai csapások helyett gazdasági nyomásgyakorlással próbálja jobb belátásra bírni Iránt. Az amerikai szankciók célja egyértelműen Irán teljes gazdasági elszigetelése, azonban ez egyelőre még nem fog megtörténni.
Az Egyesült Államok ugyanis időt adott az Iránnal kereskedelmi kapcsolatot ápoló országok számára ezen kapcsolatok felszámolására, így a másodlagos, a partnereket érintő szankciók egyelőre még nem léptek életbe. A szoros helyzetének rendezése azonban még várat magára, miután Irán a hajózás lehetővé tételét egyértelműen az amerikai tengeri blokád felfüggesztésétől és a tárgyalásoktól tette függővé. Az azonban biztos, hogy az olaj világpiaci ára a csapások után szinte azonnal megugrott, ami nem sok jót vetít előre a tél közeledtével.