Még el sem kezdődött teljes egészében a kukorica betakarítása, a piacon máris megjelentek a termés toxinfertőzöttségéről szóló hírek. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége szerint beindult a rémhírkeltés, miközben a toxinszintet nem piaci pletykákkal, hanem szabályosan levett minták laboratóriumi vizsgálatával lehet megállapítani. A kérdés különösen érzékeny, mert a kukoricatermelők már így is rendkívül nehéz évvel néznek szembe. A toxinos kukorica vádak a legrosszabkor kerülnek elő. 

A Világgazdaság által bemutatott legfrissebb becslések szerint az aszály miatt mindössze mintegy 2,5 millió tonnás hazai termés körvonalazódik. Az alacsony hozamok ellenére az árak emelkedése is mérsékelt maradt, miközben a gazdák költségei magasak. A termelőknek ezért különösen súlyos veszteséget okozhat, ha egy tételt vitatható vizsgálati eredmény alapján alacsonyabb minőségi kategóriába sorolnak, vagy visszautasítanak.

Toxinos termés: a szárazság növeli a kockázatot, de önmagában nem bizonyít semmit

A rendkívüli hőség és a vízhiány valóban kedvezhet bizonyos toxintermelő penészgombák megjelenésének. Ez azonban csak fokozott kockázatot jelent: egy adott kukoricatétel toxintartalmát kizárólag reprezentatív mintavétellel és megfelelő vizsgálattal lehet meghatározni.

A mintavétel döntő jelentőségű, mert például az aflatoxin nem egyenletesen oszlik el a teljes terménytömegben, hanem gócszerűen jelenhet meg. Emiatt ugyanabból a tételből a nem megfelelő módon levett minták jelentősen eltérő eredményt adhatnak.

A probléma 2024-ben különösen súlyos volt. A Világgazdaság akkori beszámolója szerint a betakarított kukorica több mint 40 százalékában mértek határérték feletti toxintartalmat. A szakmai szereplők már akkor hangsúlyozták, hogy a termény minőségének megítéléséhez hivatalos mintavételre és laboratóriumi mérésre van szükség.

A fertőzésnek komoly piaci következménye lehet. A magas toxintartalmú kukorica élelmiszer- vagy takarmánycélú felhasználása korlátozott, szélsőséges esetben pedig a termény csak energetikai célra értékesíthető. A különböző minőségi kategóriák között több tízezer forintos tonnánkénti árkülönbség is kialakulhat. A Világgazdaság korábbi információi szerint ugyanakkor 2025 elején már a toxinos tételek iránt is élénkült a kereslet, és közelített egymáshoz a fertőzött, illetve a jó minőségű kukorica ára.

Nem elég egy utólag bemutatott mérési eredmény

A Magosz arra hívja fel a gazdák figyelmét, hogy a termékpiaci törvény módosítása óta a felvásárló nem támaszthat korlátlanul, utólag minőségi kifogást.

A 2015. évi XCVII. törvény 7/B. paragrafusa alapján a mezőgazdasági termék átadását követően csak akkor lehet minőségi kifogást emelni, ha ennek lehetőségéről a felek írásbeli szerződése rendelkezik.

Ha pedig az átvétel és az ár megállapítása minőségi mutatók – például a toxinszint – alapján történik, a szerződésnek előre rögzítenie kell:

• a mintavétel időpontját és technikai lebonyolítását;
• az alkalmazott műszeres mérés típusát;
• az ellenminta képzésének módját;
• az ellenminta felhasználhatóságának időtartamát;
• a minőségellenőr feladatait;
• a minőségi vita rendezésének menetét;
• a bevonható független, akkreditált laboratóriumot és igénybevételének szabályait.

A szabályozás 2025 nyarán lépett hatályba a NAK, a Magosz és a GOSZ kezdeményezésére. A módosítás közvetlen előzménye az volt, hogy a kukorica és más mezőgazdasági termékek átvételét követően is előfordultak vitatott vagy a termelők szerint indokolatlan minőségi kifogások. A Világgazdaság korábban részletesen bemutatta, hogy az új szabályok célja a mérési eljárások átláthatóbbá tétele és a gazdák kiszolgáltatottságának csökkentése.

A kötelezettségek betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrizheti. A jogsértés miatt kiszabható bírság összege tízezer forinttól ötvenmillió forintig terjedhet.

Ellenminta nélkül nehezebb vitatni az eredményt

A Magosz tájékoztatásának legfontosabb üzenete, hogy a termelő ne elégedjen meg a felvásárló egyoldalú mérésével. Már a szerződés megkötése előtt ellenőrizni kell, szerepel-e benne a mintavétel pontos rendje, az ellenminta képzése és a független laboratóriumi felülvizsgálat lehetősége.

Az ellenmintát az eredeti mintával azonos időpontban, azonos tételből és dokumentált módon kell képezni, majd megfelelő körülmények között megőrizni. Minőségi vita esetén ez teheti lehetővé annak eldöntését, hogy valóban határérték feletti volt-e a toxinszint, vagy a mérési különbséget a mintavétel, a vizsgálati módszer, illetve a tárolás okozta.