Összehasonlítva elmondható, hogy a kulturális munkahelyek az EU munkaerőpiacának kis részét teszik ki, de az egész blokkban milliók megélhetésének alapja.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2025-ben az EU kulturális ágazata 8,9 millió embert foglalkoztatott, ami az EU teljes foglalkoztatásának 4,3%-a.

2024 és 2025 között 0,5 százalékponttal nőtt a kulturális szektorban foglalkoztatottak száma. Ez többek között olyan szerepeket foglal magában, mint a művészek, zenészek és színészek.

A kultúrában foglalkoztatottak közel fele 30 és 49 év közötti volt, és a kulturális szektorban dolgozók többsége legalább főiskolai végzettséggel rendelkezik.

Ezt követi a legalább középiskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók 31,3%-a, és az alsó középfokú végzettséggel rendelkezők 6,7%-a.

A 27 EU-tagország közül 17-ben a kulturális foglalkoztatás a teljes foglalkoztatás 4-5%-át tette ki.

A kultúrában foglalkoztatottak legmagasabb aránya Hollandiában (5,7%), Észtországban (5,3%) és Máltán (5,1%) volt.

Ezzel szemben a legalacsonyabb arány Romániában (1,8%), Szlovákiában (3,3%) és Írországban (3,4%) volt.

Az EU kulturális ígérete

A múlt hónapban az Európai Unió Tanácsa, az Európai Parlament és az Európai Bizottság aláírta a kultúráról szóló első nyilatkozatát „Európa a kultúráért – Kultúra Európáért” címmel.

Meghatározza, hogy ezen intézmények szerint minek kell vezérelnie az EU kulturális politikáját a közeljövőben, és célja annak elismerése, hogy a kultúra kulcsszerepet játszik a jelenkori kihívások kezelésében.

Az EU Tanácsa szerint ezek közé tartoznak a geopolitikai feszültségek, a klímaváltozás, a digitális átállás, a társadalmi egyenlőtlenség és a mentális egészségügyi válság.nyomj jegyzetet.

Mafalda Dâmaso, az Európai Egyetemi Intézet uniós kulturális és médiapolitikára, valamint diplomáciára szakosodott kutatója szerint a lépés több tényező együttesének köszönhető.

"Az ágazat összetett kihívások kombinációjával néz szembe, amelyek minden politikai csoportot és tagállamot érintenek, még akkor is, ha hatásaik Unió-szerte eltérőek" - mondta a Europe in Motion című lapnak. "Ez a kulturális és kreatív értékláncot, az ágazat fenntarthatóságát és a kulturális dolgozók megélhetését megkérdőjelező mesterséges intelligenciától kezdve a kulturális sokszínűséget veszélyeztető platformok növekvő piaci részesedéséig és erejéig, vagy akár az ágazat egyre növekvő antidemokratikus dezinformáció propagálására való felhasználásáig terjed."

"Különböző európai érdekelt felek több okból is támogatják a nyilatkozatot, de mindannyian egyetértenek abban, hogy az ágazatot meg kell védeni" - tette hozzá Dâmaso.

A dokumentum 12 alapelvet vázol fel az EU kultúrpolitikájára vonatkozóan, beleértve azt is, hogy a művészek cenzúra nélkül dolgozhassanak, a kulturális dolgozók pedig jobb fizetést és szociális védelmet kapjanak.

A nyilatkozat azonban nem törvény, így nem kényszeríti a kormányokat arra, hogy többet költsenek az ágazatra, és így még várni kell, hogy az egyes országok hogyan reagálnak a rendelkezéseire.