A gödi Samsung SDI gyárban a termelés egy, a külvilágtól elzárt, saját légszűrő rendszerrel felszerelt egységben zajlik. A hőmérsékletet állandóan 23 Celsius-fokon, a tisztított levegő páratartalmát pedig mindössze 1 százalékon tartják, hogy a nedvesség és a por ne tudjon lecsapódni az akkucellák alkatrészein.

A gyárban a dolgozók főként a kijelzőket figyelik, és ha rendellenességet észlelnek, beavatkoznak a működésbe, bár sok folyamatot már a számítógépes rendszerek is automatikusan elvégeznek – írtaa HVG az „üzemlátogatásról”, amelynek fontosságáról a helyi vezetés győzte meg a dél-koreai központot.

A gyártás az úgynevezett mixinggel kezdődik, ahol az anódok és katódok, vagyis az akkumulátorcellák negatív és pozitív pólusaihoz szükséges alapanyagokat keverik össze.

Ezen a területen használják az NMP nevű oldószert is, amelyet a HVG a magzatkárosító hatású anyagként említ. Az Átlátszó 2024-ben arról írt, hogy az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint 2019 és 2022 között 88 tonna NMP került a levegőbe a gyárból.

Paplanos Péter, a Samsung SDI társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója szerint azonban a 88 tonna nem mérési adat volt, hanem becslés, de tényleges kibocsátás ennél jóval kisebb. A Greenpeace és a gödi önkormányzat 2022-es levegőmérései szintén azt jelezték, hogy a gyár kibocsátása nemcsak a korábbi, köbméterenként 150 milligrammos, hanem az időközben köbméterenként 2 milligrammra szigorított határérték alatt is maradt.

A mixing során elkészített anyagokat ezután a gyártás következő szakaszában viszik fel a hordozóra, majd több lépésben készülnek el az akkumulátorcellák. A kész cellákat hatalmas tárolórekeszekben helyezik el úgy, hogy még véletlenül se érjenek egymáshoz, mert ez rövidzárlatot és tüzet okozhat.

• Az üzemen belüli anyagmozgatást is nagyrészt automatizáltan végzik.
• Az egyes üzemi területek között önvezető járművek, úgynevezett AGV-k szállítják az anyagokat, az álmennyezetre rögzített sínrendszeren pedig önműködő, görgős tárolók közlekednek.
• Az üzemben gyakorlatilag minden eszközön szenzorok vannak, amelyek az optimális működést ellenőrzik, és hiba esetén azonnal jeleznek.

Paplanos Péter szerint egy meghibásodás – például egy tömítés hibája – miatt ugyan ideiglenesen szennyeződés kerülhet a levegőbe, de ilyenkor a termelést azonnal le lehet állítani.

A kommunikációs igazgató szerint történhetett olyan baleset is, amikor valamelyik cső meghibásodott, azt azonban elképzelhetetlennek tartja, hogy a rendszert úgy építették volna meg, hogy a cső két vége ne érjen össze. Mint fogalmazott, ez nemcsak munkabiztonsági okokból lenne elfogadhatatlan, hanem a termelést is ellehetetlenítené.

A munkavállalók vizeletében mért, határértéket meghaladó mérgező anyagokkal kapcsolatban Paplanos Péter azt mondta: ezek sok esetben a nem megfelelő védőruha-használatból, a veszélyes hulladék szabálytalan eltávolításából vagy más emberi mulasztásból fakadtak.

Jelentősen változik a kiemelt beruházások szabályozása: a jövőben az akkumulátorgyáraknak is be kell tartaniuk a környezetvédelmi szabályokat – ezt Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter jelentette be augusztus közepén.