„Ő lesz valószínűleg a korrupcióellenes hivatal legfontosabb vezetője. Sok sikert, erőt és eredményességet kívánok a vállalt hatalmas feladathoz!” – ezekkel a szavakkal mutatta be Facebook-posztjában Magyar Péter miniszterelnök Tasnády Katalin főügyészségi ügyészt, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) újonnan megválasztott nyomozati elnökhelyettesét. Az ügyésznő az augusztus 28-i parlamenti szavazáson 139 igen és hat nem szavazatot kapott, azaz a Tisza Párt frakciója egységesen támogatta, míg a Mi Hazánk képviselői ellene szavaztak. A Fidesz és a KDNP képviselői sem az eredményhirdetésen, sem az eskütételen nem vettek részt, de a Mi Hazánk frakciójából is csak Apáti István volt jelen.

Nem a legnépszerűbb a legjobb

A kormányfő tudatosan tolhatta rá a felelősséget azzal, hogy a hivatal legfontosabb vezetőjének nevezte, hiszen az NVVH elnökének választott Unger Anna politológust nemcsak ellenzéki, hanem kormányzati körökben is – enyhén szólva – erős fenntartásokkal fogadták. Augusztus 30-i újabb Facebook-bejegyzésében a miniszterelnök hangsúlyozta:

Annak ellenére, hogy a hivatal elnöki tisztségére 96, az elnökhelyettesi pozíciókra 68 jelentkező adta be pályázatát, három helyettesi posztra új pályázatot kell kiírni. A közpénzügyi elnökhelyettesi pályázatot ráadásul a meghallgatások után nyilvánította eredménytelennek az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága. Hantosi István bizottsági elnök ezt azzal indokolta, hogy a posztra kevesen jelentkeztek, és szeretnék azt nagyobb részvétellel újrapályáztatni. Ugyanez a blama történhetett a másik két meghirdetett pozíció, a vádemelési és fellebbviteli elnökhelyettesi tisztség esetében is, ahová a jogszabályi előírások alapján – Tasnády Katalinhoz hasonlóan – ügyészek jelentkezését várják.

Tudatos pályaválasztás

Tasnády Katalin 2006-ban szerzett jogi diplomát a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Nem sokat vesztegette idejét: júliusban már ügyvédjelöltként kezdett dolgozni Tasnády László szentendrei ügyvédi irodájában, ahol 2010 márciusáig büntetőjogi és cégjogi ügyekkel foglalkozott:

Büntetőügyekben az ügyfeleket védőként képviseltem a nyomozási cselekményeken és a bíróság előtt, védői beadványokat szerkesztettem. A cégeljárásokban cégek alapításával és változásbejegyzésével kapcsolatos iratokat szerkesztettem, és elláttam az ehhez kapcsolódó elektronikus ügyintézést.

Az ügyvédjelöltség után, 2010-ben jogi szakvizsgát tett. Erről annyit kell tudni, hogy 1991 óta ez a vizsga minden jogász számára azonos tárgyakból áll, függetlenül attól, hogy a kötelezően előírt, legalább háromévi joggyakorlatot hol töltötték. A sikeres szakvizsga megszerzése után a jogász bármely (bírói, ügyészi, ügyvédi, közjegyzői, bírósági végrehajtói) területen jogosulttá válik önálló munkavégzésre.

Pályaválasztási tudatosságáról árulkodik, hogy a jelentős felkészülést igénylő jogi szakvizsga évében a Miskolci Rendészeti Szakközépiskolában rendőrszervező szakképesítést is szerzett. A rendőrszervező elnevezés kissé félrevezető, hiszen valójában a rendőrség szakmai, szervezési és irányítási feladataira felkészítő végzettséget takar, amelyet felsőfokú végzettséghez kötöttek, és alapvetően a rendőrség tiszti állományának fejlesztését szolgálta. A képzés során például fegyvereket, lövedékálló mellényeket, kényszerítő eszközöket, szolgálati járműveket, híradástechnikai és tömegoszlatási eszközöket is használtak.

Titkos nyomozati eszközök

A jogi szakvizsga és a rendőrszervező szakképesítés megszerzése után két és fél évet dolgozott a rendőrségen: előbb, 2010 áprilisától 2011 januárjáig, a Budaörsi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályán vizsgálóként még kisebb tárgyi súlyú bűncselekmények teljes körű felderítése volt a feladata, majd 2012 augusztusáig a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) gazdaságvédelmi főosztályán nyomozóként már bonyolult jogi megítélésű, gazdasági jellegű bűncselekmények felderítésével foglalkozott. Ebben az időszakban az 50 millió forintot meghaladó kárt okozó csalásokban, illetőleg hasonló súlyú sikkasztásokban nyomozott.

2012 őszén újabb pályamódosítást hajtott végre: a Budapesti IX. Kerületi Ügyészségen négy hónapig a rendőrség helyi és területi nyomozó szervei által végzett nyomozások törvényességi felügyeletét látta el. Ottani munkája során utasításokat adott a nyomozó hatóságnak, döntött vádemelésről vagy eljárás megszüntetéséről, vádiratot szerkesztett és vádat képviselt.

Az ügyészségen helyére talált, hiszen 2013 és 2024 között a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen nyomozó ügyészi feladatokat végzett. Elmondása szerint feljelentéseket bírált el, nyomozás elrendelése esetén büntetőeljárásokat folytatott le, de feladatai közé tartozott a vádemelésről, illetve az eljárás megszüntetéséről való döntés, a vádiratok elkészítése, valamint a vád bíróság előtti képviselete is.

Ennek kapcsán fontos megjegyezni, hogy nem minden leplezett eszköz engedélyezéséről dönt maga a nyomozó ügyész. A jogszabály különbséget tesz az ügyészi és a bírói engedélyhez kötött eszközök között. A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazására az ügyészség indítványt tesz a bíróságnál.

2015-ben a Károli Gáspár Református Egyetemen bűnügyi szakjogász szakképzettséget szerzett.

Korrupciós ügyek nyomozója

Nyomozói munkája elismerését jelentette, hogy 2024 elején a Fővárosi Nyomozó Ügyészségről a Központi Nyomozó Főügyészségre került. Két hónapig a nyomozás felügyeleti osztályon volt nyomozó ügyész. A regionális nyomozó ügyészségek feletti törvényességi felügyelet során panaszokat bírált el, a kiemelt jelentőségű ügyekben jelentést tett a Legfőbb Ügyészségnek, egyes ügyekben pedig szakmai állásfoglalással segítette a kollégák munkáját.

Tavaly decembertől a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozó osztályán dolgozott kirendelt főügyészségi ügyészként. Az elmúlt hónapokban kiemelt jelentőségű korrupciós és hivatali bűncselekmények, illetőleg mentelmi jogú személyek által elkövetett bűncselekmények miatt indult ügyekben nyomozott.

Korrekt ellenfél a tárgyalóteremben

Kollégái elkötelezett, hivatását szerető ügyésznek tartják. Másfél évtized alatt végigjárta az ügyészi ranglétrát, és az utóbbi években az egyik legfelkészültebb, legmegbízhatóbb nyomozó ügyésszé vált. Az Index által megkérdezett ügyvédek is elismerően beszéltek a szuperhatóság új elnökhelyetteséről. A tárgyalóteremben kemény, de korrekt ellenfélnek ismerték meg, aki mindig felkészülten érkezik a tárgyalásokra. Az egyik ismert fővárosi ügyvéd a tanúkihallgatási technikáját emelte ki, megemlítve, hogy tudatosan, előre felépített logikai sorrendben teszi fel kérdéseit.

Ügyészi munkája mellett oktatói, instruktori és más szakmai közéleti tevékenységet is folytat. 2013 óta nagy hivatástudattal vesz részt a jövő ügyészeinek, az ügyészségi fogalmazók képzésében. A Pro lustitia Egyesület és az Országos Kriminalisztikai Intézet szervezésében rendszeresen előadásokat tart a nyomozó ügyészségi munka gyakorlati aspektusairól, legutóbb a korrupció és az ügyészségi nyomozás témakörében. Szereti a szakmai kihívásokat. Egyik előadásának már a címe is felkeltette a hallgatóság figyelmét:

A futballhuliganizmus elleni büntetőeljárások sajátosságai és nehézségei.

2026. szeptember 1-jétől kirendelt főügyészségi ügyészként a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal nyomozati elnökhelyettese.

(Borítókép: A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) nyomozati elnökhelyettesének megválasztott Tasnády Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze leteszi esküjét az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2026. augusztus 28-án. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)