GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 31. 3 percnyi olvasás
Katasztrófális következményekről beszél az orosz külügyminiszter.
Oroszország közvetlen biztonsági fenyegetésként tekint a NATO Északi-sarkvidéken végzett tevékenységére – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter az orosz külügyminisztérium által hétfőn közzétett írásában. A Reuters arról ír a cikk alapján, hogy Lavrov szerint az északi térségben végrehajtott NATO-hadgyakorlatok agresszív jellegűek, és növelik annak kockázatát, hogy egy incidens fegyveres konfliktushoz vezessen.
Lavrov szerint a térségben zajló katonai aktivitás „közvetlen fenyegetést” jelent Oroszország biztonságára. Az orosz külügyminiszter arra is figyelmeztetett, hogy egy
esetleges fegyveres összecsapásnak akár katasztrofális következményei is lehetnek.
A NATO februárban indította el „Arctic Sentry” nevű misszióját, amelynek célja a szövetség jelenlétének megerősítése a sarkvidéken. A lépés az Oroszország és a Nyugat közötti feszültségek erősödésével párhuzamosan történt, miközben Donald Trump amerikai elnök ismét napirendre helyezte Grönland stratégiai jelentőségét és megszerzésének lehetőségét.
Moszkva korábban tiltakozott az Arctic Sentry misszió ellen, és a cikkben Lavrov azt írja, hogy Oroszország „agresszívnek” tekinti a NATO régióban folytatott katonai gyakorlatait.
Az ilyen katonai tevékenység Északon közvetlen fenyegetést jelent Oroszország biztonságára. Egyre nagyobb a kockázata az olyan incidenseknek, amelyek fegyveres összecsapást válthatnak ki
– írta az orosz külügyminiszter.
A sarkvidéki jelenlétet több NATO-tagállam is erősíti. Norvégia – amely Oroszországgal is határos – augusztusban tovább bővítette a térségben működő, nemrég létrehozott katonai dandárját. A fejlesztések hátterében elsősorban az ukrajnai háború óta megváltozott európai biztonsági környezet áll.
Moszkva ugyanakkor korábban is visszautasította azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint Oroszország fenyegetést jelentene a NATO-ra.
A konfliktus azonban nem kizárólag katonai természetű. Az Északi-sarkvidék egyre fontosabb gazdasági és kereskedelmi térséggé válik, különösen az energiahordozók szállítása szempontjából.
Mint a Világgazdaság oldalán megírtuk, Oroszország augusztus elejére példátlan méretű olajszállító flottát csoportosított a sarkvidéki térségbe, miközben felgyorsította a nyersolaj Ázsiába irányuló exportját az Északi-tengeri útvonalon. Az útvonalon már áthaladó, illetve a belépésre várakozó tankerek együttesen mintegy 8 millió hordó nyersolajat szállítanak.
Ez a mennyiség meghaladja a tavalyi teljes nyári hajózási szezonban ezen az útvonalon megmozgatott olaj több mint felét. Moszkva számára különösen fontos lehet az időzítés: szeptember közeledtével az Északi-tengeri útvonal hajózási körülményei várhatóan fokozatosan romlanak, így Oroszország igyekszik kihasználni a még kedvezőbb időszakot.
A térség gazdasági jelentőségét az is növeli, hogy Oroszország jelentős katonai és infrastrukturális jelenléttel rendelkezik az Északi-sarkvidéken. Az ország haditengerészete nukleáris fegyverek hordozására képes tengeralattjárókat is állomásoztat a térségben, miközben Moszkva évek óta fejleszti az Ázsia felé vezető északi hajózási útvonalat.
Az Északi-tengeri útvonal Oroszország számára azért is felértékelődött, mert lehetőséget teremthet arra, hogy az európai útvonalak helyett egyre nagyobb mennyiségű energiahordozót közvetlenül az ázsiai piacokra juttasson el.
A térség ásványkincsekben is rendkívül gazdag, ezért nemcsak Oroszország, hanem Kína is fokozza aktivitását. Peking elsősorban Moszkvával együttműködve vesz részt a sarkvidéki projektekben.
Az Egyesült Államok, Oroszország és Kína egyre erősebb érdeklődése így egyszerre teszi
Oroszország pedig új atomjégtörőkkel és az olajszállítás bővítésével igyekszik kihasználni azt az időszakot, amikor a globális felmelegedés és a változó jégviszonyok egyre hosszabb időre teszik hajózhatóvá az északi útvonalakat.
A következő években ezért nemcsak az lehet a kérdés, hogy ki rendelkezik a legerősebb katonai jelenléttel a térségben, hanem az is, hogy ki tudja a leghatékonyabban ellenőrizni és kihasználni az új hajózási útvonalakat, az energiaszállítási lehetőségeket és a sarkvidék hatalmas nyersanyagkészleteit.
Napi