Közérdekű adatigényléssel fordult a Magyar Államkincstárhoz Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke, aki azokra a kérdésekre kereste a választ: az adott évben elhalálozott öregségi nyugdíjasok átlagosan hány évig részesültek nyugellátásban, az újdonsült öregségi nyugdíjasok hány évesek voltak a nyugdíjba vonulás időpontjában, és az elhunyt öregségi nyugdíjasok esetében mennyi volt az elhalálozáskori átlagéletkor?

Az érdekképviseleti vezető 2026. július 29-i megkeresésére a MÁK arról tájékoztatott:

1. a rendelkezésére álló utolsó teljes évben, azaz 2025-ben az öregségi nyugdíjas férfiak átlagosan 19,1, a nők (a nőknek 40 év jogosultsági idő után járó ellátással együtt) 26,7 évet töltöttek nyugdíjban halálukig. A két nem nyugdíjban töltött átlagos időtartama együttesen 23,3 év volt.
2. Azt is megtudhattuk: a 2026. első félévben megállapított öregségi nyugdíjak esetén a férfiaknál 65,1 év, a nőknél 62,6 év az átlagos életkor az ellátás kezdetekor.
3. A 2025-ben elhunyt férfiak átlagos halálozási életkora 78,5, a nőké 82,3 év volt, együttes átlaguk 80,6 év – közölte az Államkincstár.

Nyugdíjasok egyes életkori adatai a MÁK 2026-os közlése alapján
	Férfi	Nő
2025-ben elhunyt öregségi nyugdíjasok átlagos halálozási életkora	78,5 év	82,3 év
Nyugdíjban töltött átlagos időtartam	19,1 év	26,7 év
Visszaszámolt átlagos életkor a nyugdíj kezdetekor	59,4 év	55,6 év
2026 első félévben újonnan nyugdíjba lépők átlagéletkora	65,1 év	62,6 év
Forrás: Magyar Államkincstár, Portfolio

A most megismert számok azért is különösen érdekesek, mert ezekre vonatkozóan nincs rendszeres adatközlés, így csak alkalmi jelleggel, például közérdekű adatigénylések révén van lehetőség bepillantást nyerni az adatokba. Látható, hogy a nők minden szempontból kedvezőbb helyzetben vannak:

hamarabb is mennek nyugdíjba, hosszabb ideig is élnek, a kettő eredőjeként pedig jóval több időt töltenek nyugdíjban, mint a férfiak.

A nemek közti jelentős eltérések okai egyszerűen megmagyarázhatók: a születéskor várható élettartam a legfrissebb ismert adatok szerint 2025-ben a férfiaknál 74,13 év, a nőknél 79,96 év volt. Ez 5,8 éves többletet jelez a nők javára, míg a nyugdíjasok halálozási életkorában 3,8 évvel magasabb a nők átlagértéke, ami összhangban van azzal az ismert ténnyel, hogy a nők várható élettartamban összegyűlt teljes előnye jelentős részben még az aktív életszakaszban "keletkezik".

A 2025-ben elhunyt nők átlagosan 7,6 évvel hosszabb időt töltöttek nyugdíjban, mint a férfiak, aminek két, szinte pontosan azonos komponense van. A nők a 3,8 évvel magasabb halálozási életkor mellett nagyjából 3,8 évvel korábban kezdték meg a nyugdíjas időszakukat is. A férfiak kb. 59,4 éves korukban, a nők 55,6 éves korukban léphettek be a nyugdíjasok táborába – ezek a számok nem a MÁK közlései, de az elhalálozási életkor és a nyugdíjban töltött idő különbségeként kikövetkeztethetők.

A 2026 első félévében ténylegesen megállapított öregségi nyugdíjaknál már 65,1 éves férfi és 62,6 éves női átlagéletkort közölt a Kincstár. Ezek az értékek erősen tükrözik a nyugdíjkorhatárban meglévő gyakorlati különbségeket: habár az alapértelmezett korhatár mindkét nemre vonatkozóan 65 év, és a férfiaknak nincs is lehetőségük előrehozott nyugdíjba vonulásra, eközben a nők legalább 40 év jogosultsági idő után életkortól függetlenül igénybe vehetik az öregségi nyugdíjat. A "Nők40" lehetősége olyannyira népszerű, hogy az összes női nyugdíjigénylő csaknem fele ezzel a kedvezményes lehetőséggel vonul nyugdíjba – ez mostanra azért is alakulhatott így, mert a Nők40 bevezetése óta az öregségi nyugdíjkorhatár jelentősen, 62 évről fokozatosan 65 évre emelkedett, de a 40 évnyi jogosító idő feltételei nem szigorodtak.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images