Hétfőn éjfélkor lejár az uniós helyreállítási alap egyik legfontosabb határideje: a tagállamoknak augusztus 31-ig kell teljesíteniük azokat a reformokat, beruházási mérföldköveket és célokat, amelyek alapján hozzáférhetnek a még bent ragadt támogatásokhoz és hitelekhez.

A kifizetési kérelmeket ugyan szeptember végéig lehet beadni, de az utólag, szeptemberben meghozott intézkedések már nem számítanak bele a teljesítésbe.

Vagyis aminél ma nincs szalagátvágás, nem lehet átkötni a törvényeket egy masnival, megnyitni a pénzügyi alapokat, az a pénz elveszett.

Magyarország számára különösen nagy a tét: a kormány nagyjából 10 milliárd eurónyi (jelenlegi árfolyam közel 3650 milliárd forintnyi) RRF-forrás megmentéséért fut versenyt az idővel. A brüsszeli figyelem most elsősorban Budapestre irányul, mert a Magyar Péter vezette kabinet az elmúlt hetekben gyors ütemben vitte át a források lehívásához szükséges reformokat és végrehajtási döntéseket. Három héttel ezelőtt Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy sajtótájékoztatón még arról beszélt, hogy szinte minden forrást meg lehet menteni, és a kormány egyetlen eurócentről sem mond le. A kérdés most az, hogy ebből a hajrából mi készült el ténylegesen az augusztus 31-i határidőig.

Kármán András pénzügyminiszter egy nem régi Facebook-posztja már előre jelezte, hogy az RRF-pénzek hazahozatala a költségvetésben is látványos nyomot hagyhat.

A júliusi büdzsé ugyan 524 milliárd forintos többlettel zárt, de a miniszter szerint augusztusban az uniós forrásokhoz kapcsolódó előfinanszírozási feladatok miatt közel 2200 milliárd forintnyi kiadás terhelheti az államháztartást. A szám nagyságrendje jól mutatja, hogy nem pusztán adminisztratív ügyekről van szó:

az RRF-források lehívása jelentős átvezetéseket, tőkemozgásokat és előfinanszírozási lépéseket igényelhet.

A Magyar Közlönyben megjelent augusztusi végrehajtási csomag alapján már látszik, milyen technikával próbálja a kormány menteni a forrásokat – ahogy arról hosszú elemzésben írtunk itt a Portfolio-n. A fő megoldás az, hogy több, korábban más forrásból indított vagy már részben megvalósult projektet utólag az RRF-ben számolnának el. A csomag nem új szakpolitikai programok hosszú listája, hanem annak a végrehajtási útvonala, hogyan lehet hazai költségvetésből, korábban megcsinált IKOP Pluszból, TOP Pluszból, KEHOP Pluszból vagy DIMOP Pluszból finanszírozott beruházásokat a helyreállítási terv alá átforgatni.

Amint azt a már említett elemzésünkben átnéztük, a központi költségvetésből korábban megvalósult projektek külön listája 254 milliárd forint RRF-forrást tartalmaz. Ide tartozik az iskolai infrastruktúra korszerűsítése 54 milliárd forinttal, 187 elektromos vagy kibocsátásmentes busz és a kapcsolódó töltőinfrastruktúra 23,9 milliárddal, a Szeged–Röszke vasútvonal fejlesztése 50,4 milliárddal, a XXI. századi egészségügyi feltételek kialakítása 117,2 milliárddal, valamint az egészségügy digitális átállása 8,5 milliárddal. Ezeknél az új részlet az, hogy a kormány már nemcsak programként, hanem RRF-ben elszámolni kívánt, korábban finanszírozott projektként nevesíti őket.

A pályázati rendszerben végrehajtandó intézkedési lista ennél jóval nagyobb:

1182,6 milliárd forint RRF-forrást és legfeljebb 394,8 milliárd forint hazai forrást tartalmaz.

A felsorolásban köznevelési digitalizáció, bölcsődei fejlesztés, speciális nevelési igényű gyerekeknek juttatott támogatás, felsőoktatási és szakképzési beruházások, nemzeti laborok, felzárkózó települési programok, vízgazdálkodási és természetvédelmi elemek, közlekedési, energetikai, egészségügyi és digitális tételek szerepelnek.

Közlekedési oldalon látszik a legélesebben az átforgatás:

• a Debrecen–Balmazújváros elővárosi vasúti kapacitásbővítés 38,0 milliárd forint RRF-forrással jelenik meg, IKOP Plusz-projektazonosító mellett.
• A 45 CAF villamos és 48 trolibusz beszerzése 55,3 milliárd forintos RRF-tételként szerepel, szintén korábbi IKOP Plusz-azonosítókkal.
• A Békéscsaba–Lőkösháza vasúti szűk keresztmetszet kiváltására 142,9 milliárd forint jutna.

A teljes fenntartható zöld közlekedési komponens 2,8 milliárd eurós kerete ezzel az egyik legnagyobb blokk az új magyar tervben.

A közlekedési fejezet legnagyobb önálló tétele a ROSCO (Rolling Stock Company), vagyis az új gördülőállomány-kezelő társaság, amely 1,8 milliárd eurós tőkejuttatást kap a tervben, feladata pedig a vasúti járművek beszerzése és lízingelése lenne.

Vitézy Dávid augusztus 1-jén írta alá a Magyar Vonatflotta Zrt. alapító okiratát, így elvileg ezt is készként pipálhatja ki Magyar Péter kormánya.

A konstrukció lényege nem egyetlen vonal vagy járműbeszerzés finanszírozása, hanem a vasúti járműpark mögötti intézményi és pénzügyi modell átalakítása. Az országos közlekedésszervező közben a közszolgáltatási szerződéseket és a pályázati eljárásokat kezelné.

Energetikai oldalon a REPowerEU-fejezet a korábbi szélesebb elképzeléshez képest lényegében két irányra szűkül: hálózatfejlesztésre és lakossági energiahatékonyságra. A villamosenergia-hálózat fejlesztését támogató keretrendszer 533 milliárd forintos RRF-keretet kapna. E

bből 53,3 milliárd forint menne okosmérőkre, 479,7 milliárd pedig a rugalmasabb és biztonságosabb hálózat fejlesztésére. A lakossági energiahatékonysági beruházásokra külön 21,8 milliárd forint RRF-forrás szerepel – ezek nagy része már korábban elindult helyreállítási program, illetve a nyár elején kibővített pályázatokból áll, mint arról már többször írtunk a Portfolio-n.

Gazdaságfejlesztési oldalon a Magyar Fejlesztési Bank kap kulcsszerepet, amely épp a szigorú augsztus 31-es határidő miatt lesz egy kiskapus, de maga az Európai Bizottság által javasolt főszereplő.

Az MFB 1,1 milliárd eurós tőkejuttatást kapott, ehhez új befektetési politikát kellett elfogadnia, és be kellett mutatnia, milyen pénzügyi termékeket vezet be.

Egy további, 688,3 millió eurós tétel az Európai Beruházási Bankkal kötendő társbefektetési megállapodáshoz kapcsolódik. A konstrukcióból később KKV-versenyképességi, növekedési tőke-, bérlakás- vagy diákotthon-finanszírozási programok jöhetnek, de ezek részletes feltételei még nem ismertek.

Digitális oldalon két nagy, uniós szintű hozzájárulás emelkedik ki, amelyeknél nem hazai beruházásokra fizetett a költségvetés, hanem részesedést szerzett EU-s eszközökben:

• Magyarország 500 millió eurót utalt az AI Gigafactoryhoz és más EuroHPC-számítási infrastruktúrákhoz kapcsolódó programokra,
• valamint ugyanekkora összeget az IRIS² biztonságos műholdas kommunikációs programhoz.

A pénz lehívásához nem elég a projektek átvezetése: reformmérföldköveket is teljesíteni kell. Az ellenőrzési rendszerben kötelező elemként jelent meg az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz használata a támogatási döntések előkészítésénél, meghozatalánál, a szerződéskötésnél és az ellenőrzésnél. A cél a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség, a kettős finanszírozás és más szabálytalanságok kiszűrése.

A szabályozás nemcsak adatfeltöltést ír elő, hanem azt is, hogy a jelzett kockázatokat az intézményeknek ténylegesen figyelembe kell venniük.

A jogalkotási vállalások is konkrétabbá váltak, ezeket a parlament már meg is szavazta – a Fidesz-KDNP megtámadta őket az Alkotmánybíróságon. Ezek közé a reformok közé tartozik, hogy a kormány által elfogadott jogszabályok és az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslatok esetében legalább nyolcnapos társadalmi egyeztetési időszakot, majd legalább ötnapos mérlegelési időszakot kell biztosítani. A szabály célja, hogy a jogszabályokhoz hatásvizsgálat és nyilvános indokolás is kapcsolódjon. Az RRF-feltételek között tehát már nemcsak beruházási, hanem döntéshozatali és átláthatósági követelmények is vannak.

Az adórendszer egyszerűsítése megmaradt reformvállalásként, de ez sem azonnali, minden adózót közvetlenül érintő adócsomag. A vállalás lényege, hogy az adónemek számát a 2023. január 1-jén hatályos 54-ről legfeljebb 49-re kell csökkenteni. Emellett felül kell vizsgálni a társaságiadó-kedvezményeket, fokozatosan ki kell vezetni a trösztökhöz kapcsolódó szja-előnyöket, és jelentést kell készíteni az alternatív személyi jövedelemadózási szabályok egyszerűsítéséről.

Az adóadminisztrációban az eNyugta, az EMAP és az eÁFA-rendszer a fő végrehajtandó elem – itt már meg is indult az adoptálás.

A hétfő éjféli határidő ezért a magyar RRF-versenyfutás lezárása: Vitézy Dávid három hete még azt mondta, hogy szinte minden forrást meg lehet menteni. A Közlöny alapján a stratégia világos: korábbi projektek átforgatása, nagy tőkejuttatások, MFB- és ROSCO-konstrukciók, hálózatfejlesztési pénzek, uniós digitális hozzájárulások, valamint ellenőrzési és adóügyi reformok. A kérdés most már nem az, hogy mit tervez a kormány, hanem az, hogy ma éjfélig ezekből mi teljesült ténylegesen.

Ami ma nem készült el, azt szeptemberben már nem lehet beszámítani a kifizetésekhez.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Vasvári Tamás