A hétfő reggeli országos tanévnyitón Magyar Péter azzal kezdte a beszédét, hogy ő maga sem szerette a tanévnyitókat – különösen akkor nem, amikor a felnőttek árnyékban álltak, a diákok pedig a napon. A kanizsai gimnazistáktól ezért el is nézést kért, és megígérte, hogy legközelebb fordítva csinálják.

Ezután tért rá arra, hogy nem mintadiákként áll a fiatalok előtt. Elmondása szerint volt olyan tanéve, amikor az ellenőrzőjéből gyakorlatilag üzenőfüzet lett: több mint húsz-huszonöt intő gyűlt össze benne.

A legszemélyesebb történetét azonban nem a jegyekről mesélte.

Az esetet azzal magyarázta, hogy akkoriban mindig kimondta a véleményét, és ezt bátor kiállásnak gondolta. A tanárai szerinte egészen mást gondoltak erről.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy a rossz kezdésből is lehet valami jó. Felidézte, hogy 1996-ban az akkori történelemtanárnőjével, Encsy Zsuzsannával egy óriási vitával indult a kapcsolatuk, ami igazgatói figyelmeztetésbe torkollott – pár hónappal később viszont éppen ő volt az, aki megszerettette vele a történelmet. A kormányfő a beszédében hálás köszönetet mondott a tanárnőnek.

A ledobott fémgolyó, avagy miért érdemes megkérdőjelezni a tanárt

A miniszterelnök három konkrét kérést fogalmazott meg a diákoknak, és az elsőt szintén egy saját diákkori történettel támasztotta alá. Amikor a fizikatanára a szabadesést próbálta bemutatni – vagyis azt a jelenséget, hogy légellenállás nélkül minden test ugyanolyan gyorsan esik –, a harmadik emeletről ledobott egy fémgolyót és egy papírgalacsint.

Magyar Péter felállt, és jelezte: a kettő nem egyszerre ért földet. A tanár erre megismételte a kísérletet.

A kormányfő szerint pontosan ez az, amit az iskolában érdemes gyakorolni: kérdezni és megkérdőjelezni – udvariasan, de következetesen.

Arra biztatta a fiatalokat, hogy akkor is tegyék fel a kezüket, ha mindenki más bólogat, de bennük mégis motoszkál valami. Aki fél attól, hogy kinevetik, annak azt üzente: emelje fel a kezét, tegye meg az első lépést, mert a kérdésekből lesznek válaszok. Hozzátette, ha a kanizsai diákok mostantól túl sok kérdést tennének fel, nyugodtan hivatkozzanak rá a tanáraiknál.

A második kérése az volt, hogy a diákok találjanak legalább egy könyvet a tanév során, amit nem kötelező olvasmányként, hanem érdeklődésből vesznek a kezükbe. Saját meghatározó olvasmányai közül a Kétévi vakációt, a Monte Cristo grófját, a Száz év magányt, az Amerikai tragédiát és Franz Werfel A Musza Dagh negyven napja című regényét említette.

Itt idézte fel Antall Józsefet, a rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar miniszterelnököt is, aki 1991-ben Pápán, egy tanévnyitón azt mondta a diákoknak: mindent el lehet venni tőlük, de amíg megőrzik az ép eszüket és a tudásukat, addig valami nagyon fontosat senki nem vehet el.

„Inkább azt bántam meg, hogy volt, amikor nem voltam elég bátor”

A harmadik kérés a bántalmazásról szólt. Magyar Péter elmondta, hogy diákként sokszor keveredett bajba amiatt, mert meg akarta védeni a diáktársait, akiket méltatlan támadás ért – és volt, hogy emiatt ő került nehéz helyzetbe, mert nem segítettek neki.

– fogalmazott. Arra kérte a diákokat, hogy ha valakit rendszeresen csúfolnak vagy bántanak, ne nézzenek félre. Ha valaki mindig egyedül van – akár azért, mert új, akár azért, mert más –, üljenek oda mellé. Ha egy barátjuk nincs jól, kérdezzék meg tőle, mi történt.

A kormányfő hangsúlyozta: nem a diákoknak kell megoldaniuk egymás problémáit, de már az is sokat jelenthet egy fiatalnak, ha érzi, hogy nincs egyedül. Azt is hozzátette, hogy ha valaki bajban van, kérjen segítséget – otthon vagy az iskolában.

Beszédét azzal zárta, hogy a diákok kérdezzék meg a szüleiket, nagyszüleiket a családjuk történetéről, mert a legérdekesebb történetek nincsenek benne a tankönyvekben.

Saját példaként azt említette, hogy a nagyanyja lovas szekérrel menekült a Veszprém megyei Bándról Grazig a front elől. Az idei évfordulóra utalva – 2026-ban lesz hetven éve az 1956-os forradalomnak – arra biztatta a kanizsai fiatalokat, kérdezzenek rá, mi történt akkor a saját városukban.

Béremelést ígért a kormányfő

Magyar Péter előtt Lannert Judit oktatás- és gyermekügyi miniszter beszélt, aki hat tapssal és egy rövid mozgással indította a ceremóniát. A miniszter szerint olyan oktatásra van szükség, ahol nem dirigálnak, és nem az a kérdés, hogyan lehet még több követelményt és terhet rakni a rendszerre.

A tárcavezető felidézte, hogy alig több mint száz napja fogalmazták meg a célt: több levegőt kell juttatni az iskolába. Felsorolása szerint a szakmai és vezetői autonómia megerősítése, a kevesebb adminisztráció, a bővülő taneszközkínálat és a kevesebb kötelező mérés mind ezt szolgálja.

Lannert Judit tavasszal, a miniszteri meghallgatásán teljes oktatási reformot vázolt fel, és a rendszer átvilágítását is megígérte.

A miniszter bejelentette azt is, hogy hamarosan ismertetik a nevelést és oktatást közvetlenül segítők – a szakzsargonban NOKS-osoknak nevezett munkatársak, például iskolatitkárok, pedagógiai asszisztensek, laboránsok – béremelését. Magyar Péter ezt a beszédében megerősítette, és megjegyezte: a miniszternek vétójoga van a kormányban, amit már be is lengetett.

A NOKS-dolgozók 25 százalékos béremelése a kormánypárt választási vállalása volt, és a szakszervezetek már májusban, a minisztérium megalakulása után sürgették.

A miniszterelnök szerint Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha lényegesen több időt, energiát és költségvetési forrást fordít az oktatásra és az egészségügyre. A 2026/2027-es tanév kedden indul, 180 tanítási nappal – és idéntől egy új témanappal, a gyermekek és diákok hangja témanappal is.

(Borítókép: Magyar Péter 2026. augusztus 23-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)