Magyarországon évek után újra lendületet kaphatnak a szélerőmű-beruházások, miközben Európában egyre élesebb vita zajlik arról, hogy kik szállíthatják a kontinens új turbináit. A kínai Ming Yang Smart Energy komoly európai terjeszkedésre készül, de a vállalatnak nemcsak a nyugati versenytársakkal, hanem a politikai és nemzetbiztonsági aggályokkal is meg kell küzdenie.

A kínai gyártó európai stratégiája már túlmutat azon, hogy Kínában előállított berendezéseket értékesítsen a kontinensen. A vállalat európai szakembereket vesz fel, kutatás-fejlesztési tevékenységet telepít a régióba, helyi gyártási lehetőségeket keres, és nyugati energetikai vállalatokkal is partnerségeket alakít ki. Az európai terjeszkedést tavaly szeptember óta Horatio Evers, a BASF energetikai üzletágának korábbi vezetője irányítja.

A Világgazdaság szerint Ming Yang mellett más kínai gyártók is megjelentek Európában. A Sany Renewable Energy például egy 6,25 megawattos szélturbinát telepített Spanyolországban. A kínai vállalatok részesedése azonban egyelőre csekély: 2025-ben összesen 446 megawattnyi turbinát szállítottak Európába, ami az adott év újonnan telepített kapacitásának kevesebb mint 3 százaléka volt.

Európa közben egyszerre akarja gyorsítani a szélenergia kiépítését és megvédeni saját iparát. A kontinens olyan gyártókat próbál helyzetben tartani, mint a Vestas vagy a Siemens Gamesa, miközben a kínai cégek komoly költségelőnnyel rendelkeznek. Az európai döntéshozók attól is tartanak, hogy a hálózatba kapcsolt kínai szélturbinák kiberbiztonsági kockázatokat hordozhatnak.

A Ming Yang számára az egyik legnagyobb európai akadályt az Egyesült Királyság döntése jelentette. London májusban nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva közölte, hogy nem támogatja a vállalat turbináinak használatát brit tengeri szélerőműprojektekben. A döntés egy nagyszabású skóciai beruházást is keresztülhúzott: a Ming Yang korábban 1,5 milliárd fontos gyár építését tervezte.

A brit példa azonban nem állította meg a vállalat európai ambícióit. Németországban szintén politikai ellenállással szembesült: egy korábban kiválasztott tengeri szélerőműprojektben a fejlesztő végül a Siemens Gamesa turbináira váltott. Az Európai Unió eközben támogatási vizsgálatokat indított, és olyan szabályozási megoldásokon dolgozik, amelyek korlátozhatják a kínai gyártású turbinák részvételét közpénzből finanszírozott projektekben.

A kérdés Magyarország számára sem mellékes. A hazai szélenergia-piac a következő években jelentősen bővülhet: a kormány 2030-ig mintegy 4000 megawatt új szélenergia-kapacitással számol. A jelenlegi magyar szélerőmű-kapacitás mintegy 330 megawatt, vagyis a tervezett bővítés több mint tízszeres növekedést jelentene.

Ez jelentős új piacot teremthet a turbinagyártók számára. Ha a Ming Yangnak és más kínai szereplőknek sikerül európai gyártási és fejlesztési jelenlétet kiépíteniük, valamint megfelelniük az uniós biztonsági és támogatási feltételeknek, a közép-európai beruházásokért is versenybe szállhatnak. Magyarországon ezért a következő évek egyik fontos kérdése lehet, hogy a gyorsan bővülő szélenergia-piacból mekkora részt szereznek meg a nyugati gyártók, és mekkora lehetőséget kapnak a kínai versenytársak.