Az EEAS helyzetét az elmúlt években jelentősen nehezítette az Európai Bizottsággal folytatott intézményi hatásköri vita. A külügyi szolgálat hivatalosan az uniós diplomácia központja, miközben a külpolitika számos tényleges eszköze – a kereskedelempolitikától és a fejlesztési támogatásoktól a migrációig – az Európai Bizottság kezében van. Egy korábbi francia vitaanyag még annak lehetőségét is felvetette, hogy az EEAS-t teljes egészében az uniós végrehajtó testület irányítása alá helyezzék.

Az új francia–német elképzelés ennél kiegyensúlyozottabb megoldást keresne:

megtartaná az önálló külügyi szolgálatot és erősítené Kallas politikai irányító szerepét, miközben elismerné, hogy a végrehajtási eszközök jelentős része továbbra is a Bizottságnál marad.

A reform ugyanakkor az EEAS szervezeti súlyának csökkentésével is járhat. Három, a Politicónak nyilatkozó diplomata szerint a nagyjából ötezer fős külügyi szolgálat egyes munkatársait és feladatait áthelyeznék az Európai Bizottsághoz. A háttérben az uniós intézményekre nehezedő költségvetési nyomás áll: Friedrich Merz német kancellár és más tagállami vezetők is az EU következő hétéves költségvetésének visszafogását sürgetik. Az EEAS-nak így nemcsak intézményi szerepét, hanem azt is bizonyítania kell, hogy

145 külképviseletből álló hálózata megfelelő hozzáadott értéket nyújt az Uniónak.

A francia–német javaslat várhatóan napirenden lesz már az uniós külügyminiszterek írországi, Wicklow-ban tartandó informális találkozóján. A reform támogatottsága ugyanakkor nem magától értetődő, mert egy uniós diplomata szerint jelentős intézményi átalakítás Ursula von der Leyen bizottsági elnök második mandátumának 2029-es lejárta előtt aligha reális. Más tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy az EU külpolitikai gyengesége alapvetően nem szervezeti probléma: a közös fellépés továbbra is attól függ, hogy a tagállamok hajlandók-e egységes álláspontot kialakítani.

Így az EEAS egyes egységeinek áthelyezése önmagában nem adna választ sem az ukrajnai háborúra, sem a közel-keleti konfliktusokra.

Kallas ezzel párhuzamosan már megkezdte saját felülvizsgálatát is: rövid kérdőívet küldött a tagállami fővárosoknak, és ezen a héten első javaslatokat is ismertethet. Öt kérdésben vár visszajelzést arról,

• miként válhatna az EU stratégiailag határozottabb globális szereplővé,
• hogyan lehetne jobban kihasználni a külképviseleteket,
• egyszerűsíteni az EEAS, a Bizottság és a Tanács közötti munkamegosztást,
• illetve erősíteni a külügyi szolgálat szerepét az uniós vezetők döntés-előkészítésében.

Nagyobb változtatásokat ugyanakkor Kallas a Politico szerint csak új vezetői csapatának felállása után tervez, amelynek főtitkári posztjára Kajsa Ollongren volt holland védelmi miniszter érkezik. A francia–német kezdeményezés tétje így végső soron az, hogy az EU a meglévő diplomáciai, kereskedelmi, vízum-, támogatási és válságkezelési eszközeit képes-e egységesebb külpolitikai stratégia szolgálatába állítani.

Címlapkép forrása: EU