GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 31. 2 percnyi olvasás
A világ korallzátonyai olyan gyakran szenvednek el fehéredést, hogy már nincs idejük a regenerálódásra a következő hullám előtt. A globális korallborítottság emiatt jóval a történelmi átlag alá csökkent, és a korallzátonyokat visszafordíthatatlan hanyatlás fenyegeti a Globális Korallzátony-megfigyelő Hálózat (Global Coral Reef Monitoring Network) hétfőn közzétett jelentése szerint.
A kutatócsoport több mint negyven évnyi, 120 ország közel 37 ezer zátonyáról gyűjtött adatokat dolgozott fel. Az eredmények azt mutatják, hogy
a fehéredések közötti idő drasztikusan lerövidült.
Míg korábban évtizedek teltek el két hullám között, ma már átlagosan mindössze öt-hat év választja el őket egymástól. A jelentés vezető szerzője, Manuel Gonzalez Rivero rámutatott, hogy a korallok képesek lennének a regenerálódásra, ha elegendő időt kapnának, ám a fehéredési események gyakorisága az utóbbi időben nagyjából megduplázódott.
A fehéredés során a korallok kilökik a szöveteikben élő, számukra tápanyagot biztosító szimbióta algákat. Az algák nélkül a korallok elfehérednek, így ki vannak téve az éhezésnek és a betegségeknek. Az érintett korallok ugyan nem pusztulnak el azonnal, de a felépülésükre csak az óceán hőmérsékletének csökkenése esetén van esély.
A jelentés adatai alapján a kőkorallok borítottsága a 2020 és 2024 közötti időszakban 9,5 százalékkal csökkent a történelmi átlaghoz képest. Gonzalez Rivero kiemelte, hogy a globális korallborítottság nagyjából negyven éven át viszonylag stabil maradt, ám 2010 óta meredek visszaesés tapasztalható. Az első tömeges fehéredést 1998-ban jegyezték fel, 2010 óta pedig már három újabb hullám követte ezt. A legutóbbi, 2023-as esemény volt a valaha mért legkiterjedtebb, amely a világ korallzátonyainak 77 százalékát érintette.
A korallzátonyok a tengeri élővilág negyedének adnak otthont, védik a partvidékeket, és több millió ember megélhetését biztosítják. A jelentés publikálása egybeesett a Csendes-óceáni Szigetek Fórumának palaui ülésével, ahol a térség vezetői a 2025 végén esedékes COP31 klímakonferencia előtt egyeztetik éghajlatpolitikai prioritásaikat.
A szakértők szerint a károsanyag-kibocsátás gyors csökkentése, valamint a helyi fenyegetések – köztük a nem fenntartható halászat és a túlzott part menti építkezések – kezelése mérsékelhetné a további veszteségeket. David Obura, a Biológiai Sokféleséggel és Ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó Kormányközi Tudományos-Politikai Platform (IPBES) elnöke hangsúlyozta, hogy azonnal cselekedni kell a hanyatlás megállításáért, mivel a késlekedés jóvátehetetlen károkhoz vezethet.
Forrás: Reuters
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Napi