A Nobel-díjas Krausz Ferenc augusztus 29-én lemondott a Magyar Corvin-lánc Testületben betöltött tagságáról és a Corvin-láncról, amely a magyar tudomány, irodalom és művészet kiválóságait ismeri el. Krausz lemondásának híre még szombaton jutott el hozzánk – az üggyel és lemondásainak okaival kapcsolatban megkerestük a Nobel-díjas fizikust, aki vasárnap délután válaszolt is kérdéseinkre és megerősítette értesüléseinket.

„Igen, augusztus 29-én lemondtam a Corvin-láncról és az ezzel járó testületi tagságomról. Döntésemet hosszú mérlegelés után, elvi okokból hoztam. Fő oka, hogy az elmúlt időszak tapasztalatai alapján arra a következtetésre jutottam: a Testület működése és az a szerep, amelyet véleményem szerint egy ilyen tekintélyű közösségnek fontos közéleti, tudományos és erkölcsi kérdésekben be kellene töltenie, jelentősen eltér egymástól. Ennek számomra fájó, de csak egyetlen példája az Élvonal Alapítvány ügye” – írta a válaszában Krausz Ferenc.

Azt is írta, a lemondás részletes indokait a levélben fogalmazta meg, azt azonban nem kívánja ismertetni. Szerkesztőségünkhöz azonban más forrásból ez az említett levél is eljutott. Ebben Krausz két fő okot sorol fel, miért került szembe a testülettel.

Egyrészt azt tapasztalta, hogy „a Corvin-lánc Testület lényegében egyetlen olyan jelentős közéleti, tudományos vagy erkölcsi kérdésben sem kívánt megszólalni, amelyben tagjainak tudása, tekintélye vagy erkölcsi felelőssége ezt indokolttá tehette volna”. A testület például nem állt mellé, amikor kezdeményezte, hogy szólaljanak fel egy ukrajnai gyermekkórház ellen elkövetett emberiség elleni bűntett ügyében, „ha már azok, akik Magyarország képviseletére hivatottak, ezt nem teszik” írta Krausz. Emlékezetes, hogy 2024 júliusában orosz rakétatámadás ért egy kijevi gyermekkórházat. A tudós ez írta a levélben: „Nem volt más választásom, mint hogy elfogadjam, erről másképp gondolkodunk. Kezdeményezésemre az ügyben, majd később 131 Nobel-díjas által aláírt petícióval igyekeztem megtörni a véleményem szerint bűnös hallgatást.”

A másik problámája az volt, hogy akkor sem álltak ki mellette, amikor az általa életre hívott Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítványt szakmailag megalapozatlan állítások alapján sorozatos támadások érték. „Nem vártam el a Corvin-lánc Testülettől, hogy engem megvédjen. És azt sem, hogy az Élvonal mellett foglaljon állást. Azt viszont reméltem, hogy egy ilyen helyzetben a Testület fontosnak tartja jelezni: a tisztességes kommunikációt és a tényeken alapuló vitát meg kell védenünk. Ez nem történt meg” – írta.

Az ügyben megkerestük a Testület titkárságát is, ha választ kapunk, beszámolunk róla.

A Corvin-lánc kitüntetést 1930-ban Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter elgondolása alapján Horthy Miklós kormányzó alapította. A kitüntetést az első Orbán-kormány idején 2001-ben újraalapították, de a 2002-es kormányváltás után már nem kapott senki Corvin-láncot, mivel az az akkori indoklás szerint egyrészt a Horthy-korszakot idézte, másrészt a kitüntetés adományozásának módját is kifogások érték. A kitüntetést a második Orbán-kormány idején, 2012-ben adták át újra.

Más díjaktól eltérően a kitüntettek külön testületet alkotnak, akik az ország helyzetéről is eszmét cserélnek. A testület elnöke Vizi E. Szilveszter orvos, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, a tagok között van a Nobel-díjas Karikó Katalin, Lovász László matematikus, korábbi MTA-elnök, Huszti Péter szinművész, Melocco Miklós szobrászművész, Martonyi János az Orbán-kormány volt külügyminisztere vagy Trócsányi László, az Orbán-kormány volt igazságügyi minisztere.

Az Élvonal Alapítványról a Telex először akkor írt, amikor kiderült: Krausz Ferenc a belpolitikai helyzetre hivatkozva kihátrált az évente nagyjából egymilliárd forintból működő Nemzeti Tudósképző Akadémia finanszírozása mögül. Ekkor a Nobel-díjas tudós azt mondta: semmilyen nagy volumenű új kötelezettségvállalás nem lehetséges az alapítvány részéről, amíg az nem kap garanciát arra, hogy a magyar kormánnyal kötött támogatási szerződését maradéktalanul és halasztás nélkül betartják. Ezt később egy sajtótájékoztatón is elismételte: amíg nem látják biztosítottnak, hogy a Tisza-kormány maradéktalanul betartja az előző kormánnyal kötött szerződést, addig nem vállalnak jelentős kötelezettséget.

Aztán kiderült, mi is van ebben az állami szerződésben: az alapítvánnyal a Fidesz-kormány két hónappal a választás előtt magyar tudományfinanszírozási mércével gigantikus méretű szerződést kötött, kiszervezve 261,7 milliárd forintnyi állami pénzt a kekvás szervezetbe. Aztán az is nyilvánosságra került, hogy a 6 éves szerződést egy keretmegállapodás alapján kötötték. Ezt a Telex közérdekűadat-igényléssel kikérte a Tudományos és Technológiai Minisztériumtól, és a szerződésből az látszott: összességében még hosszabb időre, legalább 25 évre biztosította a kormány az alapítvány finanszírozását, ami ezzel már 1000 milliárdos összeget jelent.

A Tudományos és Technológiai Minisztérium május közepén bejelentette, hogy felbontja az Élvonallal a korábbi szerződését, és visszautaltatott Krausszal 22 milliárd forint támogatást is. Tanács Zoltán miniszter szerint az Élvonal-program nem egyszerű támogatási konstrukció volt, hanem „egy alternatív tudománypolitikai és innovációs infrastruktúra közpénzből történő felépítése”. Krausz ezután jelezte, hogy nyitott a párbeszédre, és nyílt levélben az alapítvány teljes körű átvilágítását kérte.

A Tisza-kormány aztán a kekvák megszüntetéséről döntött, és így július 31-ével megszüntette az Élvonal Alapítványt is. A nem felsőoktatási közfeladatot ellátó alapítványok átkerültek a miniszterekhez, az Élvonal esetében Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterhez. Az alapítványok jogai és kötelezettségei 2026. augusztus 31-ével szállnak át az államra. Az állam az alapítvánnyal együtt az az alá tartozó, szintén Krauszhoz köthető Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ Nonprofit Kft.-t (CMF) is átveszi, amely korábban 45 milliárd forint közpénzt kapott.