Egy sziget bukkant elő az alacsony vízállású Dunából Szentendrénél a belvárossal szemben, amelyet egy környezetvédő egyből letérkövezett; hogy ezzel felhívják a figyelmet a téma fontosságára.

Hiszen Magyarországon egyetlen talpalatnyi föld sem maradhat csak úgy térkő és szürke beton nélkül, nem igaz?

– tette fel a kérdést a Szentendrei Dunavirág Társaság Facebook-bejegyzésében, akik görbe tükröt kívánnak mutatni az akcióval. Hangsúlyozták, hogy egyre több területet burkolnak le, holott „egyre világosabb, hogy pont az ellenkező irányba kell mennünk”.

Nem burkolni, hanem zöldíteni kell

„Új sziget bukkan elő a Duna közepén? Először is foglaljuk el. Aztán burkoljuk le. Attól lesz igazán a miénk. Azzal hódítjuk meg ezt a betöretlen kis földdarabot. Közművek egyelőre persze nincsenek, de térkő már van!” – írták.

A sok-sok burkolt felület erősíti a városi hősziget-hatást, növeli a hőhullámok gazdasági és egészségügyi következményeit, és ha esik is valamennyi, ezek a felületek megakadályozzák a csapadék beszivárgását. Ha alkalmazkodni akarunk a forróbb, szárazabb, szélsőségesebb klímához, akkor ahol csak lehet, nem burkolni, hanem zöldíteni kell

– áll a bejegyzésben.

Hozzátették, hogy ebben az évben Szentendrén nehéz úgy tenni, mintha mindez távoli probléma lenne, hiszen a Duna alacsony vízállása az ivóvízellátástól az energiaellátásig több problémát is okoz.

A szigetnek nevet is adtak, Adamis Béla után Adamis Béla-szigetnek, röviden Bélás-szigetnek keresztelték el. „És aztán rájöttünk: Bélás nemcsak költő volt, hanem bizony földmérő is” – közölték.

Performansz révén a térköveket a fotók elkészülte után visszapakolták a kenuba, amivel jöttek, majd távoztak a szigetről.