GazdaságSzerző: economx 2026. 08. 31. 5 percnyi olvasás
Többféle opciója is van a Magyar Nemzeti Banknak az inflációs cél módosítására. A döntésüktől függ, milyen...
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrégiben bejelentette, hogy az ősz folyamán (elképzelhető, hogy már a szeptemberi kamatdöntés alkalmával) közzéteszi az inflációs cél felülvizsgálatának eredményét.
Az MNB többféle megállapításra juthat, a döntés függvényében pedig eltérőek lehetnek a reálgazdasági következmények és a piaci reakciók is.
Jelenleg az MNB inflációs célja 3 százalék (+/-1 százalékpont), az eurókonvergencia folyamán az EKB 2 százalékos céljához kell igazodni. Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője szerint a jegybank bejelentheti a két százalékos célra való áttérést azonnal hatállyal vagy egy későbbi dátumtól kezdve. Az is egy opció ugyanakkor, hogy nem egy lépésben csökkentik 2 százalékra a célt, hanem első lépésben 2,5 százalékra (ez most például a lengyel és a román jegybank inflációs célja), majd később 2-re.

Bár ebben az évben már több hónapban is 2 százalék alatt volt a magyar inflációs ráta, a nemzetközi energiaárak, illetve a hazai reálbér-növekedés jelentette kockázatok miatt elképzelhető, hogy egy kétlépéses csökkentést kedvezőbben fogadnának a piaci szereplők. Emiatt valószínűbb is lehet egy kétlépcsős megoldás, ráadásul időnyomás sincs, ami miatt gyorsan kellene végrehajtani ezt a lépést – érvelt Jobbágy Sándor.
A hosszú hozamok további csökkenési pályáját az euróövezeti, illetve amerikai hozamok mellett elsősorban a szintén ősszel érkező 2027-es költségvetés, illetve a 4 éves konvergenciaprogram bejelentése, majd annak végrehajtása határozhatja meg. A forint esetében sem számítunk érdemi közvetlen hatásra az inflációs cél módosítása kapcsán, bár egy ilyen lépés is jelzést adhat a jegybank elkötelezettségéről az euróhoz történő konvergencia támogatásában
– fogalmazott a Concorde szakértője.
"Összességében úgy látjuk, hogy miközben az inflációs cél csökkentése egy pozitív jelzés lehet, közvetlen rövid távú hatása csekélyek lehetnek, sőt, az inflációs kockázatok miatt rövid távon a kamatcsökkentési várakozások mérséklődését idézheti elő. Közép- illetve hosszabb távon viszont erősítheti az infláció horgonyzását és ezen keresztül hozzájárulhat a hosszú hozamok (egész pontosan a fejlett piacokkal szemben hozamkülönbség) csökkenéséhez és részben a forint erősödéséhez is" – tette hozzá Jobbágy Sándor.
Hosszabb távon az alacsony és stabil infláció számos előnnyel jár a gazdaság számára, támogathatja a beruházásokat, csökkentheti a magánszektor és az állam finanszírozási költségeit, mérsékelheti (euróövezeti viszonylatban egyenesen eltünteti) az árfolyamvolatilitást.
A jegybanki inflációs cél csökkentésével kapcsolatban megkérdeztük az MBH Elemzési Centrum szakértőit is. Véleményük szerint az inflációs várakozások csökkentése rövid távon szigorúbb monetáris politikai irányvonalat igényelhet,
ám ez nem feltétlenül kamatemelést jelentene, sokkal inkább azt, hogy az MNB nem engedhetné meg magának a kamatok túl gyors lefaragását.
Ennek lehetnek rövid távon gazdasági költségei, tehát kihathat a növekedésre is, a foglalkoztatás és termelés visszaesése miatt. Ez a hatás akkor mérsékelhető, ha a jegybank hitelessége erős, és a célérték csökkentését úgy tudja bejelenteni, hogy közben nem kell kamatot emelnie. Az MNB az elmúlt másfél évben relatíve szigorú volt, az infláció is historikusan lejjebb jött az elmúlt hónapokban, tehát a jegybank hitelessége megvan a piacok felé.
Balog-Béki Márta, az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője és Rodic Ádám makrogazdasági elemző az Economx kérdésére kifejtette,
az inflációs célt az euróbevezetés miatt kell módosítani a közeljövőben, de nincs minden kapcsoló az MNB kezében, megfelelően alacsony költségvetési hiány nélkül nem lehet az eurót bevezetni. Utóbbi pedig a kormány felelőssége, tehát nem csak az MNB-n múlik a dolog, ami azért bonyolítja az ügyet. A költségvetési konszolidáció is támogathatja a dezinflációs folyamatot – itt azért láthatóak kockázatok még a következő negyedévekben. Persze az is igaz, hogy az euróbevezetéstől függetlenül is lehet csökkenteni az inflációs célt, akár Magyarországon is. Valószínűleg lenne is rá tér, mivel egész Európában itt a legmagasabb az inflációs célérték.
A cél csökkentése miatt csökkenő pályára állhat a pénzromlás üteme, s a reálkamat is egyből mérséklődhet az inflációs kockázati prémium csökkenése nyomán. A beruházásokat ez támogatja, de ezzel párhuzamosan a fogyasztás mérséklődhet, valamint a reál export is alacsonyabb lehet. A növekedési ütem ezért a bejelentést követő első évben alacsonyabbá válhat (ahhoz képest, mintha nem lett volna inflációs cél-csökkentés). A lényeg az, hogy a célérték megváltozása milyen mértékben és milyen gyorsan épül be az inflációs várakozásokba, van olyan forgatókönyv, hogy
a várakozások csak lassabban változnak, ebben az esetben lehet a legnagyobb a növekedési áldozat.
Legutóbb, a dél-afrikai jegybank 2025-ös lépését (4,5-ról 3 százalékra vették le az inflációs célt) rövid távon kedvezően fogadták a külföldi befektetők, nem csökkent hajlandóságuk az államadósság finanszírozására, a hosszú hozamok is lejjebb jöttek.
Az MBH Elemzési Centrum szakértői szerint a mi esetünkben az euróbevezetéshez köthető konvergencia feltételeknek része a hozamkonvergencia is, az inflációs cél csökkentését is követheti a hosszú hozamok csökkenése. Egyébként az euróbevezetéssel kapcsolatos optimista piaci várakozások tavasz óta már így is jelentősen lejjebb hozták a magyar hozamokat, de ha a költségvetést a következő években sikerül konszolidálni, a hozamok mérséklődésére további tér kínálkozhat.
Ha a piac elhiszi, hogy az MNB a jövőben valóban a 2 százalékos inflációhoz igazítja a politikáját, az mérsékelheti az inflációs várakozásokat és csökkentheti a forinteszközökben elvárt inflációs prémiumot. Ez önmagában támogathatja a forintot.
Ugyanakkor nem feltétlenül az azonnali árfolyamerősödés a legfontosabb következmény, hanem az, hogy a forint árfolyama stabilabbá válhat. Egy alacsonyabb inflációs cél közelebb vinné Magyarországot az euróövezeti inflációs környezethez, ami hosszabb távon kisebb árfolyam-leértékelődési várakozásokkal járhat.
Mindez azért fontos Balog-Béki Márta és Rodic Ádám szerint, mert a vállalatok beruházási döntéseiben, illetve a hitelfelvételben ma a forint árfolyamának bizonytalansága jelentős tényező.
Az euró bevezetésével ez a kockázat gyakorlatilag kiárazódna, ami csökkentheti a finanszírozási költségeket és növelheti a hosszabb távú beruházások vonzerejét. Emellett a kamatkörnyezet is kedvezőbbé válhat. Hosszabb távon az eurókamatok várhatóan alacsonyabbak lesznek annál, mint amit a magyar gazdaság önálló devizával és önálló monetáris politikával indokolna. Az alacsonyabb kamatszint élénkítheti a hitelkeresletet, ami támogathatja a beruházásokat és a gazdasági növekedést.
A CIB Banknál kétlépéses módosításra számítanak, tehát első körben 2,5 százalékra módosíthatja az inflációs célt az MNB. A CIB 2027-es prognózisa 2,5 százalékos éves inflációt mutat, így az inflációs cél teljesülése nem kerülne veszélybe, ha jövőre már a lefelé módosított jegybanki célérték lenne érvényben. Trippon Mariann vezető elemző a pénzintézet heti hírlevelében arról írt, hogy jelenleg a magyar gazdaság fundamentumait figyelembe véve
egy 2 százalékos cél és annak fenntartható módon való elérése túlzottan ambiciózusnak tűnik.
Ehhez ugyanis nagyon kedvező külső környezet (élelmiszerárak, energiaárak), valamint megfelelően erős forint árfolyam mellett is érdemben lassuló bérdinamikára és szolgáltatás inflációra lenne szükség. Ennek elérése pedig szigorúbb monetáris kondíciókat kívánna, aminek több csatornán keresztül nem kívánatos negatív növekedési mellékhatásai is lennének az árfolyamra, a versenyképességre és a hitelezésre.