Magyar Péter a sajtótájékoztató elején az Alaptörvény 17. módosításáról számolt be, amivel szerinte lezártak egy korszakot.

Erre kértünk és kaptunk felhatalmazást a magyar emberektől

– jelentette ki a kormányfő, hozzátéve: megszüntették annak a lehetőségét, hogy valakik évtizedekre elfoglalják a magyar államot.

Magyar Péter Sulyok Tamásról elmondta: vagy lemond, vagy öt nap múlva aláírja az Alaptörvény módosítását, „nincs más lehetősége.” A miniszterelnök úgy látja, ennek lett volna más módja is, megpróbálták személyes egyeztetéssel, szakmai elvekkel, „hajlott is erre az elnök úr, de megzsarolták, megfenyegették, nem tudom, majd egyszer megírja az emlékirataiban és visszakozott.”

A miniszterelnök hangsúlyozta, közjogi érvénytelenségben nem szenved az Alaptörvény módosítása. Sulyok Tamás elmozdítása után ideiglenesen Forsthoffer Ágnes házelnök látja majd el az államfői jogköröket.

Magyar Péter: Gulyás Gergelynél csak rosszabb frakcióvezetője lehet a Fidesznek

Magyar Péter a Fideszről és Orbán Viktorról is beszélt:

Érdekes a Fidesz és az amerikai emigrációba vonult elnökének reakciója. Sajnálom a Fidesz-szavazókat. Rossz lehet megélni, hogy az egykori idoljuk, a politikai közösségük hajóskapitánya, miközben vihar van és azt mondja, hogy önkény van Magyarországon, felül egy repülőjáratra és a Facebookon posztolgat. Egy dallasi stadionban fogja védeni az önkénytől Magyarországot. Teljesen szétesett az egykori állampárt, ami elképzelhetetlen volt évtizedeken keresztül.

A miniszterelnök úgy látja, Gulyás Gergely „álindokkal” mondott le a frakcióvezetői pozícióról, mindenféle előzetes egyeztetés nélkül, megvárva Orbán Viktor távozását. Magyar Péter megjegyezte, Gulyás Gergelynél csak rosszabb frakcióvezetője lehet a Fidesznek.

Magyar Péter a sajtótájékoztatón kitért a Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítására, az ügynökakták nyilvánosságra hozatalára, az iskolakezdési program megvalósítására, valamint az uniós források hazahozatalára is. A kormányfő példátlannak nevezte, hogy Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi minisztert meg akarták alázni.

Magyar Péter a közvetlen államfő-választást preferálja

Magyar Péter újságírói kérdésekre válaszolva több témára is kitért:

• A kormányfő a Tisza államfő-jelöltjéről kifejtette: „Amíg nem érünk oda a hídhoz, addig nem megyünk át rajta. Megvárjuk a folyamatot. A frakció még nem tárgyalt erről, szerintem több jelölt is lesz. A Tiszának lesz jelöltje, de le fogunk ülni a többi frakció vezetőjével is, ha lesznek frakcióvezetők.” Magyar Péter reméli, sikerül olyan jelöltet találni, akit közösen választanak meg. A kormányfő megjegyezte, később vagy az Országgyűlés, vagy a nép választ államfőt.
• „Több lehetőség van. Mindig szerettem az alkotmányjogot, az utóbbi napokban még Törökországban is kikupáltam magam a lehetséges verziókból. Öt napja van a köztársasági elnöknek, hogy lemondjon, vagy aláírja a módosítást” – hangsúlyozta Magyar Péter, ellenkező esetben megfosztási eljárást indítanak. „Azt tudom mondani Sulyok Tamásnak, ha Orbán Viktor fontosabbnak tartja, hogy Dallasba menjen, Jockey Ewing nyomába járni és több ezer dollárért meccsre menni, akkor szerintem a köztársasági elnök is többet érdemel annál, hogy ő folytasson utolsó mohikánként vagy partizánként utóvédharcokat” – jegyezte meg a kormányfő.
• Magyar Péter egyelőre nem tudja, hogy az alkotmányozási folyamatban milyen döntés születik az államfőválasztás módjáról. A miniszterelnök szerint itt az ideje megbeszélni a megosztó kérdéseket és kompromisszumot kötni. „Én a nép által történő választást preferálom, de el tudom fogadni az ellenkezőjét is” – hangsúlyozta Magyar Péter a köztársasági elnöki pozícióról.
• A miniszterelnök nem számít negatív véleményre a Velencei Bizottság részéről, tekintettel arra, hogy a Fidesz által felépített rendszerben „ideiglenes, egyszeri, gyors megoldással kell átvágni a gordiuszi csomót.”
• Magyar Péter nem tudta kijelenteni, hogy a 17. volt az utolsó Alaptörvény-módosítás, ugyanakkor megjegyezte: „Én nem is mondtam, hogy ez gránitszilárdságú Alaptörvény. Inkább tákolmány.”
• A kormányfő a képviselői mandátumlimitről elmondta, vannak hasonló formátumok máshol is. „Olyan helyzet sem nagyon alakult ki, ami Magyarországon az utóbbi években. Ilyen típusú Cosa Nostrát máshol nem építettek ki” – vélekedett Magyar Péter, hozzátéve: „Ahhoz, hogy a polipszerű szálakat el lehessen vágni, egyrészt a gazdasági területen a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal szükséges, az igazságszolgáltatás függetlensége szükséges és a politikai csápok elvágása szükséges.” Magyar Péter leszögezte, ez nem irányul az ellenzéki politikusok ellen, mert nem zárja ki annak lehetőségét, hogy választási győzelem esetén kormánytagok legyenek, vagy az önkormányzati választáson indulva képviselőkké, polgármesterekké válasszák őket. A miniszterelnök ugyanakkor megjegyezte, az alkotmányozási folyamatban minden nyitott kérdés lesz.

Magyar Péter az Index kérdésére Gulyás Gergelyről: A döntést jóval korábban meg kellett volna hoznia, nem hozta meg, ezt személyesen sajnálom

Lapunk arról érdeklődött Magyar Péternél, elfogadná-e, ha Gulyás Gergely segítséget ajánlana a kormánynak. A miniszterelnök leszögezte: „Nem, de nem is lenne tisztességes elvárni tőle. Nem is hiszem, hogy ilyet tenne. A politikai közössége becsületesebb tagjainak szüksége lesz időre, tisztánlátásra, pihenésre. Nem lehetett egyszerű az utóbbi években becsületes, hazaszerető magyarként ennek a közösségnek a tagja maradni.”

Gulyás Gergely ma összeszedte a bátorságát, és amikor a maffiafőnök a repülőn ült, meghozta ezt a döntést. A döntést jóval korábban meg kellett volna hoznia, nem hozta meg, ezt személyesen sajnálom, de nyilván neki nincs útja a politikai közösségünkbe, szerintem nem is vágyik ilyenre

– fogalmazott Magyar Péter.

Az Alaptörvény 17. módosítása

Ahogy arról beszámoltunk, Az Országgyűlés ... döntött az Alaptörvény 17. módosításáról, amelynek főbb pontjai:

• A javaslat értelmében az országgyűlési képviselők választásán nem lesz választható, aki országgyűlési képviselői megbízatást összesen legalább tizenkét évig már betöltött, vagy az, akit legalább három választáson országgyűlési képviselővé megválasztottak.
• A módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A megbízatás megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra választ új államfőt.
• Az alkotmánybírák esetében visszahozzák a korábban alkalmazott életkorhatárt: az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a hetvenedik életévének betöltésével megszűnik. A módosítással a taláros testület több tagja távozni kényszerül. Az Alkotmánybíróság a tagjai közül választhat új elnököt. Az Alkotmánybíróság hatásköre is változhat, amelyet újra kiterjesztenének a költségvetési és az adóügyekre.
• Létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal.
• A módosítás lehetővé tenné az Országos Bírósági Hivatal elnökének, valamint a Kúria elnökének visszahívását a bírák kezdeményezésére.
• Csökkentenék azoknak a törvényeknek a számát, amelyek módosításához, elfogadásához kétharmados parlamenti többségre van szükség.
• Az előterjesztés hatályon kívül helyezné a közpénz fogalmának meghatározását, mivel a Tisza szerint annak tartalma a hatályos jogrend egészéből és a kialakult joggyakorlatból egyértelműen levezethető, a fogalom tételes rögzítése pedig indokolatlanul leszűkítette annak értelmezési körét, továbbá korlátozta az információszabadság érvényesülését.
• Eltörölnék a Költségvetési Tanács vétójogát.
• A vármegyéket visszaneveznék megyékre.
• Az egységesebb rendészeti igazgatással indokolva megszüntetnék az Országgyűlési Őrséget.

A Fidesz és a KDNP úgy látja, hogy a Tisza Párt az Alaptörvény módosításával önkényuralmat épít. A Fidesz csütörtökön a Sándor-palotánál tüntetett #StopÖnkény felütéssel, amelyről itt tudósítottunk. A javaslat parlamenti vitájában a Mi Hazánk Mozgalom is több kritikát fogalmazott meg – a vitát követő cikkünket erre találja. A Tisza Párt és a kormány politikusai viszont hangsúlyozzák, az Alaptörvény újabb módosítása a jogállamiság és a demokrácia helyreállítását szolgálja. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn lemondott pozíciójáról, a részletekről itt írtunk.