Sulyok Tamás 1956. március 24-én született Kiskunfélegyházán. Édesapját 1945 után törölték az ügyvédi kamarából, és több mint tíz évig fizikai munkásként tartotta el a családját. Édesanyja pedagógusként dolgozott. 2017 februárjában egy interjúban elmondta, hogy távoli rokona apai ágon Sulyok Dezső polgári politikusnak, aki a múlt század derekán előbb a nácik elől bujkált, majd a kommunista fenyegetés elől 1947-ben emigrálni kényszerült. Anyai ágon felmenői között van Kuncz Aladár erdélyi író, akinek legismertebb regénye, a Fekete kolostor a szerző első világháborús, éveken át tartó franciaországi internálásának élményeit örökíti meg. Ugyanitt azt is megjegyezte, hogy büszke felmenőire, akiknek sorsa példa, útmutatás számára, és arra int, hogy ki kell állni magunkért, a meggyőződésünkért. Évekkel később, köztársasági elnökké választása után azonban éppen egyik felmenője miatt került nehéz helyzetbe. De erről később.

Elüldözték a megyéből

Kiskunfélegyházán járt általános, majd középiskolába. Érettségi után Kalocsán volt katona. A Magyar Néphadseregben eltöltött tizenegy hónapos szolgálat után a szegedi egyetem jogi karára került. Amikor apjának elárulta, hogy ő inkább tanár akar lenni, ő azt mondta: az is egy jó dolog, csak nehéz belőle megélni. 1980-ban szerzett jogi diplomát, pályáját bírósági fogalmazóként kezdte a Csongrád Megyei Bíróságon.

Már bírósági fogalmazóként rájöttem arra, hogy a büntetőjognak sok olyan vonatkozása van, ami nem felel meg a lelki alkatomnak, ezért a civilisztika felé indultam el. Csak a vak nem látta, hogy a nyolcvanas években az állampárt meghatározott büntetőügyekben meghatározott utasításokat adott meghatározott embereknek

– emlékezett vissza bírósági éveire. Aztán hamar szembesülnie kellett a rendszer természetével. 1982-ben, amikor letette a jogi szakvizsgát, a megyei bíróság elnöke – aki a szakmához nem igazán értett, inkább politikai érdekek vezérelték – közölte vele, hogy kinevezik büntetőbírónak, ha belép az MSZMP-be. Azt válaszolta, köszöni, de nem akar büntetőbíró lenni. Erre az elnök azt mondta, akkor menjen el a megyéből is, mert üldöznie kell. Annyit viszont megígért, ha elmegy, nem nyúl utána.

Jogtanácsosi és ügyvédi évek

Elment Kiskunfélegyházára a termelőszövetkezetbe jogtanácsosnak. Kétlaki életet kellett élnie: továbbra is Szegeden lakott, onnan járt vissza szülővárosába dolgozni. Elmondása szerint sokat tanult a parasztemberektől, mert ők mindig a valóság talaján állnak, azt figyelik, mit hoz a jövő, hiszen abból élnek. „Ehhez sok hitre van szükség. Ha ma valamit elvetek – folytatta –, azt majd le fogom aratni, vagy ha enni adok a jószágnak, azt le tudom vágni.” Szerinte sok pozitív vonása volt a szövetkezeteknek, amiket sajnos a falu, a magyar vidék elveszített a rendszerváltozás után.

1986-tól Szegeden jogtanácsos. Amikor a rendszerváltozás után a jogtanácsosok is kamarai taggá válhattak, csak a cégtábla változott, hiszen ügyvédként is ugyanazt a feladatot látta el. 1991–1996 között a Sulyok–Japport, 1997-től a Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda ügyvédjeként dolgozott, amely 1998-tól vállalta az akkor Bartha László fideszes polgármester által vezetett szegedi önkormányzat jogi képviseletét. Ő volt a város vagyonát működtető ingatlankezelő cég jogi képviselője is. 2002-ben, Bartha távozása után komoly szerepet játszott abban a harcban is, amely a szegedi televízió működtetéséért indult. Vadász utcai ügyvédi irodájuk látta el ugyanis annak a társaságnak a jogi képviseletét, amely bevásárolta magát, majd irányítói jogokat szerzett az önkormányzati televízióban. A szoros együttműködés jegyében Bartha egyik egészségügyi cége szintén a Sulyok és Ádám Ügyvédi Irodában volt bejegyezve.

Az ügyvédi hivatás mellett 2000 és 2014 között Szegeden Ausztria tiszteletbeli konzulja volt. 2004-ben európai jogi szakjogász képesítést szerzett. 2005-től meghívott előadóként a szegedi jogi kar alkotmányjogi tanszékén tanított, ahol olyan szaktekintélyek oktattak, mint Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke (2008–2015) vagy Trócsányi László igazságügyi miniszter (2014–2019).

Karrierje építésében sokat köszönhet egykori évfolyamtársa, Trócsányi László támogatásának. 2013-ban a szegedi jogászprofesszor volt a témavezetője Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete című PhD-értekezésének. A Magyar Hang szóvá tette, hogy a több mint 200 oldalas disszertációban csak egy cikkére hivatkozik, arra is egyetlenegy alkalommal, miközben a PhD-értekezés egyik fő célja a saját tudományos eredmények szemléltetése. Mindenesetre a bírálóbizottság szerint megfelelt a követelményeknek.

Nem akasztja vállfára a világnézetét

Már a doktori cím birtokában jelölték 2014-ben alkotmánybírónak. Szédületes karriert futott be a Donáti utcában: a parlament 2014. szeptember 27-től választotta meg az Alkotmánybíróság tagjává, amelynek 2015. április 1-től az elnökhelyettese, 2016. november 22-től hét és fél évig pedig az elnöke volt. A testület elnökeként 2021 márciusában az Indexnek elmondta:

Akit alkotmánybírónak választanak, közszereplővé válik. Ha az embert kritizálják, annak két következménye lehet: megharagszik a kritikáért, ami fölösleges, mert nem vezet sehova; vagy igyekszik javítani a munkáján, mert a szakmai kritika segít. A politikai kritikával viszont nem tudok mit kezdeni, mert soha életemben nem érdekelt a politika.

Arra a megjegyzésre, hogy az alkotmánybíró sem tudja a világnézetét felakasztani egy vállfára, mint a talárját, így reagált: „Ha ezt megtenné, akkor azzal elveszítené azt a lényegét, ami őt valójában emberré teszi. És ez szerintem nem csak alkotmánybírókra, hanem bármilyen foglalkozású emberre is igaz. Az ember attól is ember, hogy van egy világszemlélete. Egyáltalán nem tartom ördögtől valónak, hogy az alkotmánybírók is egy meghatározott szociális, kulturális környezetben élnek, és bizonyos emocionális befolyásoltságuk is van. Ez persze vérmérséklettől is függ. Egy dolgot azonban nem lehet megtenni, nem léphetünk túl azokon az alkotmányjogi, jogi kereteken, amelyek az ítélkezésünket meghatározzák.”

2023 őszén az Inforádió Aréna című műsorában arról beszélt, hogy „ahol a politika, a politikai döntés befolyásolja a jogi döntést, ott meg kell kongatni a vészharangot”. Hozzáfűzte: „Az Európai Unió jelenlegi fejlettségi fokán nincs olyanfajta megoldás, ami egyértelmű. Nincsen hierarchia sem a jogrendszerek, sem a bírói fórumok között. Tehát nem lehet azt mondani, hogy az európai bíróság az egy magasabb rendű bíróság, mint mondjuk a holland legfelsőbb bíróság vagy a magyar alkotmánybíróság.”

Amikor Novák Katalin lemondása után megürült az államfői poszt, az elnökjelölti castingban az élen végzett. Orbán Viktor javasolta őt a pozícióra, és a Fidesz is úgy vélekedett, hogy „ő a legmegfelelőbb ember” a köztársasági elnöki tisztségre: szerintük rá lehet leginkább építeni azt az érvelést, hogy a nemzet egységét a legjobban ki tudja fejezni.

A 2024. február 26-i parlamenti szavazáskor a 199 képviselőből 147 vette fel a szavazólapot, és 146-an adtak le szavazatot, amelyből 134 igen, 5 nem és 7 érvénytelen volt.

Kereszttűzben a múlt

Köztársasági elnökké választása után szinte folyamatosan éles támadások érték az édesapjával kapcsolatos korábbi nyilatkozatai miatt. Elmondása szerint a háború után apja azért vesztette el a praxisát és teljes vagyonát, mert egy harmincas évek végi bontóperben képviselt ügyfelének az ellenérdekelt házastársa lett a kommunista párt székesfehérvári első titkára. Mivel az apja éppen ott ügyvédeskedett, el is dőlt a sorsa. Ezzel szemben Karsai László történész kiderítette, hogy a Zászlóbontás című cikk és a Magyar Nemzeti Szocialista Párt (MNSZP) megyevezetői posztjának elvállalása miatt indítottak ellene nyomozást háborús bűntett miatt. Az eljárás során azonban három ügyvédtanú is azt állította, hogy a cikket nem ő írta. Gergely Anna történész további dokumentumokat tárt a nyilvánosság elé. Egy 1944. június 9-én kelt levelet, amelyet az MNSZP székesfehérvári szervezete nevében a polgármesternek írtak, hogy párthelyiség céljára lakást utaljon ki, Sulyok László szervezetvezető is aláírta. Ugyanazok az aláírók egy másik levélben „a párthelyiség berendezése céljára az elkobzott zsidóbútorokból megfelelő számú szekrényt, íróasztalt, székeket, írógépet, telefont, irodaberendezési tárgyakat” is kértek a polgármestertől.

„Méltatlan helyzet, ami – lévén a családomról van szó – komoly fájdalmat okoz. Azt tudom elmondani, hogy a rendszerváltást megelőzően mint a legtöbb magyar számára, úgy a mi családunkban is tabu volt a múlt. De létezett és a mai napig létezik egy családi legendárium, amely úgy őrizte meg az édesapámmal kapcsolatos történeteket, ahogyan ezt korábban nyilatkoztam.” Hozzátette: „A parlament engem, és nem a rendszerváltás előtt elhunyt édesapámat választotta meg köztársasági elnöknek.”

2024 májusában Dobrev Klára, a DK EP-képviselője dokumentumokat mutatott be, amelyek szerint ügyvédként zsebszerződésekkel, strómanok segítségével, osztrák ügyfeleknek juttatott magyar termőföldeket. A Sándor-palota közleményében hangsúlyozta, hogy az elnök több, mint tíz éve nem gyakorolja ügyvédi hivatását, és ügyvédi tevékenysége során mindenben a hatályos jogszabályoknak és ügyvédi esküjének megfelelően járt el. A rágalmazóval szemben megteszik a megfelelő jogi lépéseket. A politikusnő közölte, hogy áll a per elé, és még ha el is évültek a bűncselekmények, azok elkövetése erkölcsileg méltatlanná és alkalmatlanná tesz valakit az államfői posztra, így Sulyok Tamás lemondását követelte.

Hajthatatlan kormánytöbbség

Köztársasági elnöki teljesítménye megosztotta a társadalmat. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke már a választások éjszakáján távozásra szólította fel őt, egy hét múlva pedig május 31-ig adott határidőt a lemondására. Két nappal a határidő előtt, május 29-én Sulyok bejelentette, hogy megkereste az Európa Tanács konzultatív testületét, a Velencei Bizottságot, mert szerinte az eltávolítását politikai indokokhoz kötő felszólítások súlyosan ellentmondásos helyzetet idéznek elő, amely az államfői intézmény alkotmányos működését és tekintélyét hátrányosan érinti. Közben elmozdítása kapcsán az Alkotmánybíróságot is megkereste Alaptörvény-értelmezési indítvánnyal, de hét alkotmánybíró személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással kizárási okot jelentett be az ügyben.

A kormánytöbbség hajthatatlan maradt, és az Alaptörvény tizenhetedik módosításában elrendelték, hogy a „hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik”. Nem szakította meg a folyamatot az sem, hogy a miniszterelnök meghívására a Velencei Bizottság július 2-án Budapestre látogatott, és a bizottság hivatalos honlapja szerint a megbeszélések középpontjában a tervezett szabályozás elfogadásának időzítése állt.

Az Országgyűlés hétfőn szavaz az Alaptörvény-módosításról, és Magyar Péter július 11-én figyelmeztetett: ha az államfő nem írja alá az elfogadott módosítást, megindulhat vele szemben a megfosztási eljárás.

(Borítókép: Sulyok Tamás a parlamentben 2024. február 26-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)