Minden korábbinál erősebb igazolását hozta az idei nyár annak, hogy Európa szerte a legértékesebb természeti kincs a talajvíz, ami az aszályos időkben riasztóan alacsony szintre süllyedt. A Greenpeace rámutat: az ipar a teljes talajvízfogyasztás körülbelül egyharmadáért felelős, Ausztriában például évi 330 milliárd litert fogyasztanak a gyárak, anélkül, hogy bármilyen díjat fizetnének érte.

Ezen változtatna a környezetvédelmi szervezet: friss számításaik szerint, ha – bajorországi mintára – bevezetnék a vízadót tízcentes köbméterenkénti díjjal, évente körülbelül 33 millió euró folyhatna be az osztrák államkasszába. A jelentősen magasabb berlini modellel pedig akár több mint 100 millió euró többlet is lehetséges lenne.

Az idei aszály drasztikusan igazolja azt, amire a szakértők már régóta figyelmeztetnek: egyre kevesebb a víz, a készleteink a végét járják – mondta a Kronen Zeitungnak a Greenpeace szakértője. Sebastian Theissing-Matei szerint márpedig a talajvíz nem lehet többé „az ipar önkiszolgáló ivóvíztárolója”, ezért azoknak, akik profitálnak ebből a közös erőforrásból, a költségekhez is nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk.

Az európai gyakorlat többfelé már előrébb tart: Franciaországban és szinte az összes német tartományban például az ipari vállalatok már most is díjat fizetnek a talajvíz kitermeléséért.

A vízadóból származó bevétellel a kormány jelentős mértékben áthidalhatja az ivóvíz-infrastruktúra bővítésére és karbantartására szükséges finanszírozási hiányt. Ami becslések szerint körülbelül 50 milliárd euró – nyugati szomszédunkban ennyiből lehetne felújítani az ivóvízhálózatot, és felkészíteni a csöveket, víztározókat és ellátórendszereket a jövőbeli száraz évekre.