GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 30. 5 percnyi olvasás
Több milliárd forint értékű a tender, de csak egy ajánlatot kértek be.
Az elmúlt hetekben rengetek szó esett a Dunán épülő fenékküszöbről annak is köszönhetően, hogy a Tisza-kormány fő kommunikációs témaként használja a paksi atomerőmű termelésének biztosítását. Ez a cél közös érdek, ugyanakkor a fejlemények olyannira lekötik a figyelmet, hogy számos kérdés vagy nem merül fel, vagy egyszerűen elsikkad. Ilyen például a Duna-fenékküszöb emelésének közbeszerzése is, pedig ennek kapcsán van miről beszélni.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) még augusztus 12-én jelent meg az ajánlati, részvételi felhívás "a Duna-fenékküszöb emelése a Paksi Atomerőműnél" címmel.
Ebben a közbeszerzés leírásánál az olvasható, hogy a tervezett beavatkozás alapvető célja a Paksi Atomerőmű üzembiztonságához és termeléséhez szükséges vízszint biztosítása a Dunán rendkívüli kisvizes időszakokban is, ezáltal annak elősegítése, hogy az atomerőmű vízkivételi műtárgyai és szivattyúi a szükséges vízutánpótlást folyamatosan és üzembiztosan megkapják.
A feladat keretében olyan, a Duna medrében elhelyezkedő fenékküszöb megtervezése és megvalósítása szükséges, amely a rendkívüli kisvizes állapotok esetén a vízszint helyi megemelésével biztosítja a Paksi Atomerőmű vízkivételi rendszerének működéséhez szükséges hidraulikai feltételeket. A beavatkozás műszaki kialakítását úgy kell meghatározni, hogy az a szükséges vízszint biztosítása mellett
megfelelő legyen. A teljesítési határidő 120 naptári nap. Ami egyből szemet szúr, hogy az ajánlatkérő, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a közbeszerzést "hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásként" folytatja le, ami nem szokványos tendereztetés.
Ahogy az a Közbeszerzési Hatóság honlapján is szerepel, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás csak a közbeszerzési törvényben és a végrehajtási rendeletekben meghatározott feltételek fennállása esetén alkalmazható, merthogy ez
versenyszűkítő és versenykorlátozó,
és a törvény csak kivételes körülmények között, szigorú szabályok betartása mellett engedi alkalmazni.
Az OVF közbeszerzési felhívásában is kitérnek erre. Azzal magyarázták, hogy a beszerzés megvalósítása feltétlenül szükséges, és az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt
előírt határidők nem lennének betarthatók. "Magyarország energiabiztonsága szempontjából a Paksi Atomerőmű stratégiai jelentőségű. Amennyiben az atomerőmű működése nem biztosított, vagy csak jelentős termelési korlátozások mellett, az ország villamosenergia-ellátásának egyik legfontosabb termelőkapacitása esik ki. Mindez azt jelentené, hogy az ország sokkal nagyobb mértékben válna függővé a villamosenergia-importtól és a fosszilis, illetve időjárásfüggő termelés kombinációjától, ami rendkívüli nemzetgazdasági és társadalmi terhet, illetve kockázatot jelentene" – érveltek a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás mellett.
A dokumentumban az is áll, hogy ajánlatkérő, tehát az OVF egy tárgyalási fordulót tervez, azonban fenntartja a jogot arra, hogy
az ajánlatot benyújtó ajánlattevőkkel a tárgyalást együttesen vagy külön-külön folytassa le.
Ebből azonban már semmi nem lett. A Világgazdaság által megismert bizonyítékokból ugyanis kiderült, hogy az előírt határidőig (2026.08.13., 12 óra) csupán egy ajánlat érkezett. Nem véletlenül.
Az OVF ugyanis mindössze egyetlen céget hívott meg a közbeszerzése, noha az OVF képviseltében eljárú hivatalos közbeszerzési tanácsadó vonatkozó tájékoztatásában még külön pontként szerepelt a "verseny lehetőség szerinti biztosítása".
Egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy az ajánlatkérő a rendkívüli helyzetben észszerűen lehetséges mértékben biztosítja a versenyt. "Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők kiválasztása objektív, a szükséges időn belüli teljesítési képességhez kapcsolódó szempontokon alapul" – tette hozzá.
Csakhogy teljesen felelslegesnek bizonyult a többesszám, hiszen csak az A-Híd Zrt. kapott meghívást a "Duna-fenékküszöb emelése a Paksi Atomerőműnél" nevű közbeszerzési eljárásra. Pedig a közbeszerzési törvény azt írja elő, hogy
ha észszerűen lehetséges, akkor lehetőség szerint három ajánlattevőt kell meghívni.
Akárhogy is, a cég jól ismert, a több mint 70 éves múltra visszatekintő Híd Csoport részeként a magyar építőipar meghatározó szereplője. Legismertebb beruházása a Lánchíd felújítása, amit bruttó 26,75 milliárd forintért kapott meg 2021 januárjában. Ezt számos támadás érte, az utóélete pedig egészen botrányosra sikeredett – a "hídpénzbotrány" miatt Budai Gyula feljelentést is tett 2024-ben, azzal vádolva a céget, hogy a Lánchíd felújítása során a baloldalnak juttatott másfél milliárd forintot –, de az is igaz, hogy a kivitelezés nívódíjat kapott.
A társaság egy másik hídprojekt kapcsán is ismerős lehet: 2020-ban az akkori Fidesz-kormány felvetette, hogy a Strabagot és az A-Híd Zrt-t kizárják az állami közbeszerzésekből, mert nem tudták az M0-s körgyűrű egyik hídját olyan állapotra hozni, hogy ne legyenek folyamatos műszaki problémák vele.
Azt is meg kell említeni, hogy korábbi sajtóbeszámolók szerint
De van egy másik érdekesség is a közbeszerzés kapcsán. Nyilvánosan, a közbeszerzés dokumentációjában nem tüntették fel a becsült teljes értéket vagy nagyságrendet. Az viszont elérhető információ, hogy az A-Híd Építő Zrt. ajánlati ára mintegy nettó 2 milliárd forint.
Lapunk úgy értesült, hogy az OVF eredetileg arról nyilatkozott, hogy a rendelkezésre álló anyagi fedezet összege mintegy nettó 1,55 milliárd forint. Vagyis ehhez képest az A-Híd Zrt. nagyjából
30 százalékkal drágábban vállalta a munkát, miközben versenytársa sem volt, miután egyedül indulhatott a tenderen.
Azt már az OVF közölte a Világgazdaság megkeresésére, hogy a kivitelezési munkákra vonatkozóan a szerződést ezzel együtt is 2026. augusztus 14-én aláírták a felek. A munkaterületet még aznap az A-Híd Zrt. rendelkezésére bocsátották, a szerződéskötést követően azonnal.
Azt elismerték, hogy a közbeszerzési eljárás becsült értéke alacsonyabb volt, mint a nyertes ajánlat. Hogy pontosan mennyivel, arra nem tértek ki. De az OVF szerint ennek egyértelmű az oka: a becsült érték alapjául szolgáló indikatív
ajánlat műszaki tartalma szűkebb, mint a szerződött műszaki tartalom.
Azt is ismertették, hogy az érintett eljáráshoz szükséges forrást a Tisza-kormány aszály és vízhiány elleni kárelhárítási feladatok finanszírozásáról szóló 1256/2026. (VIII. 12.) kormányhatározatában meghatározott forrás biztosítja.
Így pedig nem okoz gondot, hogy 1,55 milliárd forint helyett 2 milliárdnál is többért dolgozik az A-Híd Zrt.
Az OVF lapunknak részletesen ismertette azt is, miért egyetlen szereplőt, az A-Híd Építő Zrt-t hívott ajánlattételre. Válaszában azt írta, hogy megvizsgálta, hogy a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben ésszerűen lehetséges-e legalább három gazdasági szereplő ajánlattételre felhívása.
Az egyetlen ajánlattevő felhívását nem általános piaci kizárólagosság, hanem a jelen beszerzés összetett, helyszín- és időkritikus teljesítési feltételei indokolták. A teljesítés
követelte meg. A rendkívüli helyzet által megkövetelt időn belüli,
teljes körű és összehangolt teljesítést az A-Híd Zrt. tudta nyújtani
– érveltek. (Az azonban nem derült ki, hogy ezt honnan lehet tudni, hiszen eleve csak őket kérték fel ajánlatra, más cégeket nem – a szerk.)
Mindenestre az OVF szerint fentiekből fakadóan ő nem önkényesen korlátozta egy szereplőre a versenyt. A közbeszerzési törvényben szereplő, "ha ésszerűen lehetséges" vizsgálatot elvégezte, de a rendkívüli rövid idő és a szükséges, egymásra épülő kapacitások együttes rendelkezésre állása mellett további ajánlattevő felhívása nem volt ésszerűen lehetséges.