A javuló makrogazdasági környezet, a csökkenő kamatok és az európai uniós források becsatornázása is hozzájárulhat ahhoz, hogy az eddigi kivárás után ismét élénküljön a magyar vállalatfelvásárlási és összeolvadási, vagyis M&A-piac – derült ki a KPMG tranzakciós piaci áttekintéséből. A tanácsadócég szerint a kedvezőbb környezet a cégértékek növekedését és a befektetői érdeklődés erősödését is magával hozhatja.

Mennyire jó piac Magyarország?

A magyar tranzakciós piac az elmúlt években több strukturális kihívással nézett szembe. A régió éllovasaitól elmaradó gazdasági teljesítmény, a kiszámíthatatlan szabályozási környezet és az állami befolyás növekedése egyaránt gyengítette a befektetői bizalmat – olvasható a KPMG összeállításában.

Mindezek következtében a piacot és felvásárlási lehetőségeket kereső szakmai és pénzügyi befektetők egy része elfordult Magyarországtól. Miközben Budapest a 2000-es években még a régió egyik pénzügyi központjának számított, a 2010-es évek közepére jelentősen visszaesett a nemzetközi és regionális private equity szereplők jelenléte.

Ezzel párhuzamosan Lengyelországban, Romániában és Csehországban látványosan fejlődött a private equity piac, tovább növelve a régiós versenytársak előnyét Magyarországgal szemben.

A KPMG szerint a hazai tranzakciós piac újbóli élénkülésének egyik alapfeltétele, hogy Magyarország ismét stabilabb növekedési pályára álljon. A közép-európai régió egyik legfontosabb befektetői vonzereje ugyanis éppen az, hogy az érettebb nyugat-európai piacokhoz képest magasabb növekedési potenciált kínál, miközben az Európai Unión belül helyezkedik el.

Az elemzés szerint Magyarország középtávú euróövezeti csatlakozási terve kiemelheti a magyar piacot a régió négy legnagyobb gazdasága közül, ami új lendületet adhat a gazdaságnak és a tranzakciós piacnak is.

A csökkenő hozamok is segíthetnek

A javuló hozamkörnyezet már most kedvezőbb vállalatértékelési feltételeket teremthet. Az MNB statisztikái alapján a 20 éves forint állampapír átlagos referenciahozama májusban az egy évvel korábbi, mintegy 7,3 százalékos szintről nagyjából 2 százalékponttal csökkent. Ennek egy része az országkockázati felár zsugorodásából adódott.

Az országkockázati felár mérséklődése a vállalatértékelésekben is fontos szerepet játszik, mivel csökkenti az azok során alkalmazott diszkontrátákat.

Egy tipikus magántulajdonban lévő közép- vagy nagyvállalat esetében mindez akár 10–15 százalékos értéknövekedést is eredményezhet, ha a hozamkörnyezet a jelenlegi szinteken stabilizálódik

– állapította meg a KPMG. A pozitív hatás a defenzív iparágakban ennél is nagyobb lehet.

A magyar piacot támogatja a forint idei erősödése is. A nagyobb vállalati tranzakciókat jellemzően devizában árazzák, így a forintban keletkező nyereségek devizában kifejezett értéke is emelkedik.

Az erősebb forintnak ugyanakkor árnyoldala is van: ronthatja az exportra termelő vállalatok jövedelmezőségét, túlzott erősödése pedig a nagy exporthányaddal működő cégeknél akár átmeneti pénzügyi nehézségeket is okozhat. Ezeknél a vállalatoknál az árfolyamhatás részben vagy egészben ellensúlyozhatja a kedvezőbb hozamkörnyezetből származó értéknövekedést, és ismét előtérbe helyezheti a devizakockázatok fedezését.

Ezekben az ágazatokban jöhetnek felvásárlások

A KPMG arra számít, hogy a következő években több ágazatban is élénkülhet az M&A-aktivitás. Kiemelt befektetői érdeklődés övezheti

• az energetikát és az infrastruktúrát,
• a technológiai és IT-szektort,
• valamint az egészségügy több területét.

Növekvő érdeklődésre számíthat emellett a pénzügyi szektor, az élelmiszeripar és a gyógyszeripar is. A védelmi szektor iránti befektetői figyelem alakulását pedig elsősorban a nemzetközi geopolitikai folyamatok határozhatják meg.

A befektetői bizalom nélkül nem lesz tartós fordulat

A KPMG szerint a tartós élénküléshez ugyanakkor önmagában az euróbevezetés ígérete nem elegendő, ehhez megfelelő gazdaságpolitikai és szabályozási környezetre is szükség van.

A piaci verseny erősítése, a szabályozási bizonytalanságok mérséklése, az állam tranzakciós piacokon betöltött szerepének csökkentése és általában a működési feltételek lazítása egyaránt hozzájárulhatna a befektetői bizalom helyreállításához.

Az áttekintés szerint érdemes lehet újragondolni a külföldi közvetlentőke-befektetésekre vonatkozó FDI-szabályozást is. A stratégiai ágazatokban indokolt lehet a szigorú állami kontroll fenntartása, a kevésbé kritikus szektorokban azonban a szabályozás átalakítása támogathatná a piaci aktivitást és erősíthetné a befektetői bizalmat.

A tőkepiaci bizalom helyreállítása hosszabb folyamat lehet, a KPMG értékelése szerint azonban adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar tranzakciós piac már a következő években élénkülő pályára álljon. Ebben fontos szerepe lehet a hazai vállalati szektor szintlépésének, valamint a Budapesti Értéktőzsde további fejlődésének is.