A Magyar Nemzet nemrég beszámolt arról, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) első embere, John Ratcliffe egy előre be nem jelentett misszió keretében Moszkvába utazott. A látogatás célja korántsem a megszokott információcsere vagy a forródrótok tesztelése volt:

A Fehér Ház által kidolgozott, eddig hétpecsétes titokként őrzött forgatókönyv szerint a találkozóra egy semleges harmadik országban kerülne sor, és ez jelenthetné a végső áttörést az ukrajnai háborút lezárni készülő békefolyamatban. 

Zelenszkij kényszerhelyzetben, Putyin még kivár

A kiszivárgott amerikai javaslat fogadtatása azonban hűen tükrözi a frontvonalakon kialakult patthelyzetet és a felek közötti mély bizalmatlanságot. Kijevben a bejelentés valóságos politikai földrengést okozott, ám a legfrissebb információk szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök végül támogatásáról biztosította a személyes találkozó ötletét. Az ukrán vezetés beleegyezése mögött az a kényszerű felismerés áll, hogy az amerikai katonai és pénzügyi támogatások jövője közvetlenül Trump akaratától függ, így Kijev nem engedheti meg magának, hogy csípőből elutasítson egy washingtoni békemissziót.

Ezzel szemben a Kreml reakciója sokkal ridegebb és elutasítóbb volt: Vlagyimir Putyin első körben határozottan nemet mondott a háromoldalú egyeztetésre. Moszkva álláspontja szerint

Az EU megint lemaradt pár körrel

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a napokban a Magyar Nemzet külpolitikai podcastjében arról beszélt, hogy miközben Brüsszel még mindig a hosszú távú hitelkeretekről és a fegyverszállítások belső finanszírozási vitáiról tárgyal, Washington és Moszkva a fejük felett, a titkosszolgálati csatornákon keresztül kezdi el újrarajzolni az európai biztonság alapjait.

A tervezett szupercsúcs legnagyobb kérdőjele természetesen az, hogy Donald Trump milyen konkrét engedményeket tud felajánlani a Kremlnek a béke érdekében, és mit kényszerít ki Kijevből. Úgy tudni, a CIA által prezentált csomag tartalmazza

• a frontvonalak jelenlegi állás mentén történő befagyasztását,
• Ukrajna NATO-csatlakozásának hosszú távú (akár több évtizedes) elhalasztását,
• cserébe viszont Washington garantálná Kijev biztonságát és a fegyveres segítségnyújtás fenntartását egy esetleges újabb orosz támadás esetére. 

Putyin kezdeti elutasítása azonban azt jelzi, hogy Oroszország ennél sokkal többet akar: a szankciók teljes és azonnali eltörlését, valamint Ukrajna semlegességének alkotmányos rögzítését követeli.