Az augusztus 24-én odaítélt, F-15 Eagle Crest elnevezésű megállapodás nem egy fix darabszámú repülőgép beszerzéséről szól, hanem keretszerződésként funkcionál. Ennek értelmében a légierő 2031-ig – amely opcióként 2036-ig meghosszabbítható – adhat le konkrét megrendeléseket, a keretösszeg felső határa pedig 131,23 milliárd dollár. Az aláírás pillanatában mindössze 343 740 dollárt kötöttek le kutatás-fejlesztési célokra, konkrét repülőgép-rendelés így egyelőre nem történt. Összehasonlításképpen, amikor 2020-ban a Lockheed Martin egy hasonló, 62 milliárd dolláros keretszerződést nyert el az F-16-osok exportjára, még aznap 4,94 milliárd dollár értékben azonnal megrendeltek tőlük 90 gépet.

A megállapodás egyetlen dokumentumban egyesíti az új gépek gyártását, a meglévő flották modernizációját, utólagos korszerűsítését, üzemeltetését, valamint depószintű karbantartását a légierő, a Légi Nemzeti Gárda és a külföldi partnerek számára.

Külön fejezetet képez a saját depószintű karbantartó kapacitás kiépítése, amellyel a légierő saját műhelyei a Boeing bevonása nélkül is képesek lesznek elvégezni a gépcsalád nagyjavításait.

A szerződés a külföldi katonai értékesítési (FMS) programokat is magában foglalja, a potenciális megrendelők között Japán, Izrael, Szaúd-Arábia, Dél-Korea, Szingapúr, Indonézia és Lengyelország is szerepel. Utóbbi két állam azért is izgalmas, mivel jelenleg nem üzemeltetnek F-15-ös típust. Izrael ugyanakkor már kötött ügyletet a St. Louis-i gyártósorra, miután egy 2025 decemberi megállapodás értelmében 25 darab F-15IA modellt vásárolt 8,58 milliárd dollár értékben, további 25 gépre vonatkozó opcióval. Az izraeli megrendelés érdemben stabilizálja a beszállítói láncot, és meghosszabbítja az F-15EX gyártósorának működését.

Az F-15EX típus 2027-es költségvetési beszerzési jelentése alapján az amerikai megrendelés az eredetileg tervezett 98 darabról 268 gépre emelkedett a 2031-es pénzügyi évig. A flotta méretének növelése miatt a radart, a fedélzeti számítógépeket, az elektronikai harcászati rendszereket, valamint a hajtóműveket is korszerűsíteni kell.

A dokumentum ugyanakkor elismeri, hogy a program nem tudja tartani a 2027. júliusra kitűzött teljes műveleti készenléti határidőt. A csúszás fő oka a Boeing St. Louis-i üzemében 2025 augusztusa és novembere között zajló, 15 hetes sztrájk volt, amit tovább nehezített, hogy a gyártó a munka felvétele után sem tudta elérni a tervezett termelés-helyreállítási ütemet. A légierő lehetséges válaszlépései között szerepel a teljes műveleti készenlét kritériumainak felülvizsgálata, azaz a fegyvernem mérlegeli azon feltételek módosítását, amelyeket várhatóan nem tud időben teljesíteni.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.