GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 30. 10 percnyi olvasás
Az új kormány első száz napjának végére még jobban felpörgött a magyar belpolitika: az Országgyűlés megválasztotta Unger Anna Rózát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökévé, ami ellen komoly ellenállás mutatkozik a közvéleményben. Eközben a felsőoktatási alapítványok kuratóriumainak 98 százalékát lecserélték, és megkezdődött az MCC oktatási feladatainak átvétele. Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a tervezettnél két héttel korábban elkészült a paksi fenékküszöb első üteme, amely nélkül két turbina is leállt volna az atomerőműben. Vitézy Dávid közlekedési miniszter feljelentést tett az M6-os autópálya korábbi üzemeltetési szerződése miatt, a kormány pedig új érdekegyeztetési rendszert ígért a szakszervezeteknek és munkáltatóknak. A miniszterelnök hétfőn a Bledi Stratégiai Fórumon Janez Jansa szlovén kormányfővel tárgyal. Lőrincz Viktória közölte, hogy egy helyettes államtitkár bejelentette lemondását. A minisztérium a jövőben bevonná a civil segítőket az új nőpolitika kialakításába, valamint a nőket érő erőszakkal kapcsolatos döntéshozatalba. Belpolitikai hírfolyamunk vasárnap.
Magyarországon minden második nőt ér élete során valamilyen erőszak – írta Facebook-posztjában Kátai Vilmos. A bejegyzés szerint az áldozatok támogatásával és az erőszak megelőzésével eddig elsősorban civil szervezetek foglalkoztak, amelyek sok esetben állami feladatokat is átvállaltak.
A minisztérium a jövőben bevonná a civil segítőket az új nőpolitika kialakításába,
valamint a nőket érő erőszakkal kapcsolatos döntéshozatalba. Ennek részeként Éliás Eszter esélyegyenlőségi és akadálymentesítési államtitkár, valamint Zeller Judit társadalmi inklúzióért és egyenlő bánásmódért felelős helyettes államtitkár egyeztetett az érintett szervezetekkel.
Mindössze 17 nap alatt elkészült a dunai fenékküszöb építésének első üteme, amely alacsony vízállás idején is biztosítja a paksi atomerőmű zavartalan, maximális kapacitású működését. A Duna teljes szélességében kiépített víz alatti kősánchoz 43 ezer köbméter követ használtak fel, és a létesítmény már most csaknem 30 centiméterrel emelte meg a vízszintet az erőmű hűtővízcsatornájánál.
A Tisza-kormány első 110 napjának eredményeit – köztük a 6000 milliárd forintos uniós forrás hazahozatalát és az új korrupcióellenes hivatal felállítását – értékelte beszámolójában Magyar Péter. A kormányfő emellett reagált a kabinetet ért bírálatokra is, hangsúlyozva, hogy a felelős kormányzáshoz olykor népszerűtlen döntésekre is szükség van.
A kormány felülvizsgálja a kiemelt beruházások miatt kivont mezőgazdasági területek sorsát, és ahol a fejlesztések elmaradtak, visszaadná a földeket művelésre – jelentette be Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter. A miniszter a debreceni iparterületek kijelölését "ősbűnnek" nevezte, kiemelve, hogy az elmúlt évtizedekben közel egymillió hektárt vontak ki természetes használatból. A klímaváltozás miatt akár egymillió hektáron kellhet váltani a művelési módokon, és egyes térségekben már félsivatagi viszonyok alakultak ki. Bóna a Bászna Gabona felszámolásáról is beszélt: az állam közel 7 milliárd forintot előlegezett meg a károsult gazdáknak, ennek azonban csak mintegy fele térülhet meg, a fennmaradó veszteséget az állam állja.
A Magyar Honvédség helikopterek segítségével helyez el többtonnás betonelemeket a Duna medrébe Dunaszentbenedeknél, hogy alacsony vízállás esetén is biztosítsa a Paksi Atomerőmű hűtővízellátását – derült ki Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter Facebook-videójából.
Augusztus végével sikeresen lezárult a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvá-k) felszámolása, így a korábban kiszervezett vagyonelemek visszakerültek az államhoz. Csupán a Közlekedési és Beruházási Minisztérium felügyelete alá tartozó négy alapítvány átvételével mintegy 100 milliárd forint értékű állami vagyon került vissza a költségvetésbe – derült ki Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter Facebook-bejegyzéséből.
Nem él a magánindítvány jogával Ruszin-Szendi Romulusz abban a rendőrségi eljárásban, amely egy őt ért, agresszív és trágár hangvételű hozzászólás miatt indult. A politikus szerint a hazai közbeszéd megváltoztatásához nem büntetőeljárásokra, hanem a gyűlöletkeltő retorika visszaszorítására van szükség – derült ki Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter Facebook-bejegyzéséből.
Az ügy hátterében egy olyan korábbi hozzászólás áll, amely stílusában messze túlment a kulturált közéleti vita keretein. Bár a feljelentést nem maga az érintett, hanem egy harmadik fél tette, a rendőrség megkereste a politikust, hogy nyilatkozzon a büntetőeljárás folytatásához szükséges magánindítvány benyújtásáról.
Döntését indokolva a tárcavezető kifejtette, hogy a durva kommenteket a társadalmat megosztó, uszító politikai kommunikáció következményének tartja. Véleménye szerint az elmúlt időszakban uralkodóvá vált polarizáló retorika miatt sokan már nem vitapartnerként, hanem ellenségként tekintenek egymásra.
A politikai kultúrát nem feljelentésekkel fogjuk helyreállítani, hanem azzal, hogy véget vetünk a gyűlölet politikájának
– hangsúlyozta a miniszter, kiemelve, hogy a kemény bírálatokat és a vitát elfogadja, a jövőben viszont a kölcsönös tiszteleten alapuló politikai működést tartaná kívánatosnak.
Magyar Péter miniszterelnök visszautasította a mohácsi megemlékezésen viselt ünnepi öltözéke miatt kapott bírálatokat, hangsúlyozva, hogy a modernizált nemzeti viselet viselésének természetesnek kellene lennie a hazai közéletben is. A részleteket a kormányfő a Facebook-videójában osztotta meg.
A miniszterelnök mohácsi látogatása után reagált a közösségi médiában megjelent kritikákra. Többen kifogásolták, hogy az ünnepi eseményen díszmagyart, pontosabb nevén atillát viselt. A kormányfő szerint a hagyományok ápolása a megjelenésben is kiemelten fontos, és rámutatott arra, hogy más országok állam- és kormányfői is büszkén hordják saját nemzeti viseletüket a hivatalos eseményeken
„Nem gondolom, hogy bárkitől engedélyt kellene kérnem ahhoz, hogy egy fontos nemzeti megemlékezésen egy újragondolt, kissé modernebb formába öntött nemzeti viseletben jelenjek meg” – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: bízik abban, hogy a jövőben Magyarországon sem számít majd kirívónak, ha egy vezető politikus a hazai tradíciókat tükröző öltözetben képviseli az országot a nyilvánosság előtt.
Szeptember 1-jétől visszatér a megszokott működési rend Budapesten, miután fokozatosan kivezetik a nyári hőség és az aszály miatt elrendelt átmeneti energia- és víztakarékossági korlátozásokat – számolt be a fejleményekről Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere egy Facebook-bejegyzésben.
Orbán Viktor a nyári szabadságát követően szeptember 12-én, a hagyományos kötcsei Polgári Pikniken mondhatja el először részletesen, hogyan képzeli el a Fidesz megújítását a súlyos választási vereség után. A párton belül Lázár János vállalt aktív szerepet a szervezeti állapot felmérésében, országjáró körúttal mérve fel a helyi szervezetek helyzetét. A Fidesz támogatottsága egyes felmérések szerint 20 százalék körülire csökkent, miközben a Ferencz Orsolya és Navracsics Tibor nevével összekapcsolt Polgári Demokraták megjelenése esetleges pártszakadás veszélyét is felveti. Az idei kötcsei beszéd tétje ezért a korábbiaknál jóval nagyobb: nem egy újabb győzelem előkészítéséről, hanem a meggyengült párt újjászervezéséről és stabilizálásáról szólhat.
Érdemi párbeszéd indulhat a munka világát érintő kérdésekben a szakszervezetek, a munkáltatók és az új kormány között. Az augusztus eleji első VKF-ülésen a kabinet ígéretet tett arra, hogy az érdekképviseleteket már a döntések előkészítésébe is bevonják, és nem csak utólag értesítik őket a változásokról. A kormány nyitott a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának megújítására is, a felek pedig már szeptemberben megkezdik a kétoldalú egyeztetéseket – jelentette a 24.hu.
Mozgalmas hétvégét hozott a belpolitikában az új kormány első száz napjának vége. Az Országgyűlés pénteken Unger Anna Rózát választotta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé, a döntés azonban komoly politikai és szakmai vitát váltott ki.
Magyar Péter miniszterelnök visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a Tisza háttéralkut kötött volna a Fidesszel a vezető kiválasztásáról, miközben a kormány bejelentette: Tasnády Katalin főügyészségi ügyész lehet a hivatal nyomozati elnökhelyettese.
Unger és a nyomozati elnökhelyettes 24 órás rendőri védelmet kap, az első vizsgálatok pedig már idén megindulhatnak.
A vagyonvisszaszerzési programhoz ősszel jelentős jogszabályi változások is társulhatnak:
Magyar Péter szerint a kabinet fel akarja gyorsítani az elszámoltatással kapcsolatos büntetőeljárásokat és bírósági ügyeket, hogy egy-egy vagyonvisszaszerzési eljárás ne húzódhasson akár hat évig.
Unger Anna a meghallgatásán 20–60 ezer milliárd forintra becsülte azt a közpénzmennyiséget, amely az elmúlt évtizedekben magánkézbe kerülhetett. A hivatal feladata a visszaélések feltárása, a vagyon biztosításának kezdeményezése és az ügyek eljuttatása a vádemelésig lesz, a vagyon tényleges visszaszerzéséről azonban továbbra is a bíróságok döntenek.
Pénteken a felsőoktatás átalakításában is újabb jelentős lépés történt:
az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közlése szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságának 98 százalékát lecserélik.
Összesen 168 hely betöltéséről döntöttek a több mint 1200 jelentkező közül. Az új testületek jogköreit közben szűkítik, több stratégiai döntés visszakerül az alapítói jogokat gyakorló miniszterhez, az új kuratóriumok egyik fő feladata pedig az alapítványok átvilágítása és megszüntetésük előkészítése lesz.
Szombaton az is kiderült, hogy augusztus 31-től a Nemzeti Tehetség Központ veszi át az MCC alapítványától annak oktatási és művelődési feladatait.
A munka világában ezzel párhuzamosan új érdekegyeztetési rendszer körvonalazódik, a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek az új kormánnyal tartott első VKF-ülés után arról számoltak be, hogy a kabinet a korábbinál érdemibb részvételt ígért számukra a döntések előkészítésében.
Szeptemberben megkezdődhetnek az egyeztetések többek között a Munka törvénykönyvéről, a sztrájktörvényről, a bértranszparencia uniós szabályainak átültetéséről és a 2027-es minimálbérről.
A munkáltatók szerint a kabinet azt is vállalta, hogy a bértárgyalásokhoz szükséges gazdasági és termelékenységi adatokat időben rendelkezésre bocsátja.
Szombaton több, közvetlenül az állami működést érintő intézkedés és ügy is napvilágot látott.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentette, hogy
különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tett az M6-os autópálya korábbi üzemeltetési jogának odaítélése miatt.
A tárcavezető állítása szerint az elfogadott konstrukció 11 év alatt több mint 100 milliárd forinttal került volna többe egy másik ajánlatnál.
A kormány 5-ről 10 milliárd forintra emelte a Szociális Tüzelőanyag Program keretét a 2026–2027-es fűtési idénytől, az oktatási tárca pedig 359 iskolaigazgató öt évre szóló megbízásáról számolt be, az új tanévet nagyobb intézményi és szakmai autonómiával indítva.
A hétvége egyik leglátványosabb kormányzati bejelentése Paksról érkezett:
Magyar Péter szombat este közölte, hogy 17 nap alatt, a tervezettnél mintegy két héttel korábban elkészült a paksi fenékküszöb első üteme, és a mű már a Duna teljes szélességében összeér.
Augusztus 12. óta 43 ezer köbméter követ építettek be. A miniszterelnök szerint a beavatkozás nélkül jelenleg két turbina is állna a Paksi Atomerőműben. Mindeközben az ország más részein az alacsony vízállás okozott problémát: a Tiszalöki Vízerőműben teljesen leállt az áramtermelés, a létesítmény jelenleg kizárólag vízszabályozási feladatokat lát el. Magyar Péter hétfőn már külpolitikai programmal folytatja: a Bledi Stratégiai Fórumon kétoldalú tárgyalást folytat Janez Jansa szlovén miniszterelnökkel, Orbán Viktor korábbi szoros szövetségesével.
Címlapkép: Magyar Péter miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az Országházban 2026. augusztus 28-án. A fotó forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert.
Négy magyarországi településen – Enyingen, Hajdúböszörményben, Hajdúbagoson és Sárváron – tartanak időközi önkormányzati választást vasárnap. A voksolásokat a képviselő-testületek feloszlása, illetve a korábbi városvezetők és képviselők tavaszi parlamenti mandátumszerzése miatt kellett kiírni. A szavazóhelyiségek reggel hattól este hét óráig várják a választókat - írta meg a MTI.
Napi