Az uniós szabályozás célja, hogy átláthatóbbá tegye a vállalatok bérezési gyakorlatát, és könnyebben felismerhetővé váljanak az indokolatlan, különösen a nők és férfiak közötti bérkülönbségek. A dolgozók írásban kérhetnek információt saját bérszintjükről, illetve az azonos vagy egyenlő értékű munkát végzők átlagos fizetéséről, nemek szerinti bontásban.

Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy nyilvánossá válna, pontosan mennyit keres egy adott kolléga.

A munkáltatóknak emellett hozzáférhetővé kell tenniük azokat az objektív és nemi szempontból semleges kritériumokat is, amelyek alapján meghatározzák a dolgozók fizetését, bérszintjét és béremelkedését. Ilyen szempont lehet például a teljesítmény, a szakmai fejlődés vagy a munkában eltöltött idő.

A cégeknek is fel kell készülniük a fizetésekkel kapcsolatban

Piroska Gyula, a Seminar Consulting vezető trénere szerint az átláthatóság komoly kihívást jelenthet azoknál a vállalatoknál, ahol a fizetések között jelenleg nehezen indokolható vagy következetlen különbségek vannak.

Az új környezetben ezért egyre fontosabbá válhat, hogy a cégek világos bérezési rendszert és egyértelmű teljesítményértékelési szabályokat alakítsanak ki.

A szabályozás egyik fontos része a legalább 100 munkavállalót foglalkoztató cégek bérkülönbségekről szóló jelentési kötelezettsége. Maga a munkavállalói tájékoztatáshoz való jog azonban nem kizárólag a száz fő feletti vállalatokra vonatkozik.

Az uniós irányelv átültetési határideje 2026. június 7. volt, a konkrét kötelezettségek alkalmazása és ütemezése ugyanakkor több ponton a tagállami végrehajtási szabályoktól, illetve a vállalat méretétől függ.

Az új rendszer így nem arról szól, hogy mindenki megismerheti kollégái konkrét fizetését, hanem arról, hogy jóval nehezebb lesz megmagyarázhatatlan bérkülönbségeket fenntartani az azonos vagy egyenlő értékű munkát végzők között.