GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 30. 5 percnyi olvasás
Az ukrajnai háborúban a hétvégén mindkét fél fokozta a hátország elleni csapásokat: az ukrán légvédelem egyetlen éjszaka közel 250 orosz drónt semmisített meg, miközben Ukrajna drónjaival orosz raktárakat és logisztikai központokat támadott a Rosztovi területen. Az ukrán csapások és a fekete-tengeri hajózás zavarai miatt az orosz gabonaexport-kapacitás több mint 80 százaléka kieshetett, a búzakivitel 16 éves mélypontra süllyedt. Svédország újabb, mintegy 270 millió svéd koronás katonai támogatást jelentett be Ukrajnának, elsősorban a légvédelem megerősítésére. Eközben Örményország tovább távolodik Moszkvától: Nikol Pasinján miniszterelnök már az EU-csatlakozási folyamat megindítását szorgalmazza. Ukrajna már idén szeretné lehívni az Európai Unió által 2025-re tervezett hitel egy részét, hogy fedezni tudja 27 milliárd dolláros költségvetési hiányát
A NATO szerint Oroszország fokozza hibrid akcióit Európában, ugyanakkor a szövetség jelenleg egyetlen tagállam ellen sem lát közvetlen támadási fenyegetést, írja a Reuters.
Ukrajna már idén szeretné lehívni az Európai Unió által 2025-re tervezett hitel egy részét, hogy fedezni tudja 27 milliárd dolláros költségvetési hiányát – jelentette be Jevhenyij Hmara védelmi miniszter. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Kijev haditervének átláthatónak kell lennie a partnerországok és a katonai parancsnoki lánc számára. Hmara emellett arról is beszámolt, hogy Ukrajna négy lehetséges elfogórakétát tesztelt az Oroszország által egyre gyakrabban bevetett sugárhajtású drónok ellen.
Tovább emelkedett a Kijev melletti lőszerraktár elleni orosz csapás halálos áldozatainak száma, miközben a hétvégén is folytatódtak a nagyszabású légitámadások Ukrajna ellen – számolt be a Reuters.
Dróncsapás érte az oroszországi Leningrád megyét, az ipari területen keletkezett tüzet azonban sikerült eloltani, miközben Moszkva nagyszabású válaszcsapásokra készül az ukrán energetikai hálózat ellen – számolt be a Reuters.
Az ukrajnai háborúban a hétvégén egyre intenzívebbé váltak a hátországokat érő drón- és rakétatámadások. Oroszország szombatra virradóra immár harmadik napja szinte folyamatos légicsapásokat mért Ukrajnára,
az ukrán légvédelem egyetlen éjszaka 233 drónt semmisített meg vagy hatástalanított.
Kijevben ismét robbanások hallatszottak, miközben az orosz támadások egyre gyakrabban érnek gazdasági és logisztikai célpontokat is. A támadásokkal párhuzamosan Ukrajna is folytatta az orosz hátország elleni drónhadjáratát: az elmúlt napokban több raktár és logisztikai központ került célkeresztbe a Rosztovi területen.
Az ukrán támadások és a fekete-tengeri hajózás zavarai már az orosz gabonaexportot is súlyosan érintik.
A Rosztovi területen regionális szükségállapotot rendeltek el, miután a kikötői forgalom leállása miatt kritikus mennyiségű gabona torlódott fel a silókban. Az Orosz Gabonaunió szerint az Azovi-tengeren gyakorlatilag teljesen leálltak a szállítások, miközben a dróntámadások miatt több nagy fekete-tengeri terminál is beszüntette működését. Az Ukrainszka Pravda szerint ezzel az orosz gabonaexport-kapacitás több mint 80 százaléka kieshetett, az augusztusi búzakivitel pedig 16 éves mélypontra süllyedt.
Stockholm eközben újabb, mintegy 270 millió svéd koronás katonai támogatást jelentett be Ukrajnának, elsősorban a légvédelem megerősítésére.
A csomagból 14 millió dollár kerül a NATO által kezelt PURL-programba, amelyen keresztül az európai szövetségesek amerikai fegyvereket és lőszereket vásárolhatnak Ukrajna számára. Svédország ötödik alkalommal járul hozzá a kezdeményezéshez, eddigi befizetései összesen már 552 millió dollárt tesznek ki.
Oroszország számára közben a közvetlen hadszíntéren kívül is kedvezőtlen fejlemények indultak, Örményország tovább távolodik Moszkvától: Nikol Pasinján miniszterelnök már azt mondta, örülne, ha országát kizárnák az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből, miközben Jereván megkezdené az uniós csatlakozási folyamatot.
Szentpéterváron pedig egy autóba rejtett pokolgép végzett egy orosz katonatiszttel: az orosz hatóságok szerint egy 24 éves nő helyezhette el a robbanószerkezetet, akit állításuk szerint ukrán megbízók szerveztek be. Ukrajna nem kommentálta az esetet – számolt be a Moscow Times.
Címlapkép: Felvétel a raktárból felszálló füstről, miután 2026. augusztus 27-én orosz drónok támadták meg a Boriszpil kerületet Kijevben, Ukrajnában. A fotó forrása: Diego Fedele/Getty Images
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök hétfőn a parlamentben bejelentette, hogy örülne, ha Örményországot kizárnák a Moszkva vezette katonai szövetségből, a KBSZSZ-ből, egyúttal megkezdi az EU-tagságra való jelentkezés folyamatát. Az éles geopolitikai irányváltás mellett a jereváni kormány az oroszbarát ellenzékkel is leszámol: több ellenzéki vezető, köztük Robert Kocsarján volt elnök ellen is eljárás indult, és a hatóságok a vezető egyház, az Örmény Apostoli Egyház vezetésével is összetűzésbe kerültek. Oroszország gazdasági nyomásgyakorlással válaszolt a nyugatos fordulatra, az EU viszont segélycsomagot ígért és jelentősen bővítette kereskedelmi kapcsolatait Örményországgal. A kérdés az, hogy Jereván képes-e demokratikus úton végrehajtani a geopolitikai irányváltást, vagy putyini módszerek kellenek a nyugatos útra lépéshez.
Harminchétre emelkedett a péntek esti, Kijev környéki orosz dróntámadás halálos áldozatainak száma, miután egy lőszerraktárt ért találat a Bucsai járásban. A robbanássorozatban több mint negyvenen megsérültek, miközben az ukrán hatóságok azt is vizsgálják, miért tároltak lőszert lakóövezet közelében. Az eset újabb súlyos kérdéseket vet fel az ukrán hátországot érő, egyre intenzívebb orosz légicsapások és a katonai készletek biztonságos elhelyezése miatt.
Napi