BelföldSzerző: index 2026. 07. 20. 5 percnyi olvasás
Rendkívül feszült két nap várhat a politikusokra.
Az Országgyűlés hétfői ülése Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik, amire az ellenzéki frakciók vezetői is reagálhatnak. A miniszterelnök kontra ellenzéki politikusok vitákat követően kijelölik az Országgyűlés elnökének feladatait ellátó alelnököt, aki Hallerné Nagy Anikó lesz. Forsthoffer Ágnes házelnökként ideiglenesen átveszi a köztársasági elnöki hatásköröket, miután Sulyok Tamás szombaton aláírta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását. Az Országgyűlés tiszás többsége ezzel mozdította el pozíciójából az államfőt.
A bizottsági tagok választásán, valamint az interpellációk, az azonnali kérdések és a kérdések tárgyalásán kívül csupán egyetlen javaslatról vitáznak hétfői ülésen: A közösségi közlekedés versenyképességének és hatékonyságának javításával összefüggő intézkedések, valamint az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozása érdekében szükséges törvénymódosításokról című előterjesztésről. A javaslat indoklása szerint a vasúti közlekedés fejlesztésére fordítható uniós források felhasználhatósága érdekében végre kell hajtani a közösségi közlekedés intézményi és működési reformját.
A módosítás célja, hogy az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások megrendelői feladatainak ellátására, a vasúti pályahálózat megrendelői funkciói szakmai támogatására országos közlekedésszervező kerüljön létrehozásra és kijelölésre, annak érdekében, hogy kormányzati megrendelői szinten egy professzionális, megfelelő erőforrással rendelkező szakmai szervezet működjön.
Vitézy Dávidék szerint „a szervezeti reform nélkülözhetetlen feltétele a vasúti közszolgáltatások versenyeztetéssel történő odaítélésének, mely a vasúti járműfejlesztésre kapott európai uniós forrás felhasználásának feltétele. Az országos közlekedésszervező feladata lesz a személyszállítási közszolgáltatások megrendelése és az ezzel függő versenyeztetési, szolgáltatásfejlesztési és ellenőrzési feladatok, a menetrendi és tarifarendszerrel összefüggő megrendelői feladatok ellátása, hosszabb távon a bevételbeszedés és ellenőrzés, valamint az utastájékoztatás bizonyos feladatainak ellátása. A feladatok átvételére ütemezetten kerül sor.”
Az Országgyűlés keddi ülése szintén Magyar Péter beszédével indul, viszont aznap már több javaslat is napirendre kerül:
Ami az agrárkamarát illeti, a kormány úgy látja, hogy „a törvény szerinti eredeti jogalkotói szándék nem érvényesül maradéktalanul, a közfeladatok szakmai alapon történő ellátása a szervezet átpolitizáltságából kifolyólag sérül, ezért szükségessé vált az agrárkamara szakmai működésének helyreállítása, az agrár- és élelmiszergazdaság, valamint a vidékfejlesztés ágazati szereplőinek számára politikai befolyástól mentes, egységes érdekképviselet biztosítása, a kormányzati célkitűzésekkel összhangban.”
Az előterjesztés arra is felhívja a figyelmet, hogy „a legutóbbi agrárkamarai választáson az irányadó választási szabályok alapján egyetlen jelölő szervezet tudott jelöltlistát állítani, amely sérti az agrárkamara törvényben meghatározott, az agrár és élelmiszergazdaság szereplőinek széleskörű integrálására és összérdekének képviseletére vonatkozó célját. A törvényjavaslat ezen választási szabályok felülvizsgálatával párhuzamosan, átmenetet képezve a jelenlegi, működésképtelen és a jövőbeli – átláthatóságot szolgáló, szilárd – választási szabályok között mindenek előtt meghatározza a választás jövőbeni legfőbb alapelveit, így különösen az egyéni jelölteken alapuló választást, széleskörű összeférhetetlenségi szabályok mellett.”
A 2026-os költségvetés módosításának több célja van: egyrészt a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében vállalt kötelezettségek teljesítésének elősegítése, valamint az ahhoz szükséges pénzügyi és jogi garanciák megteremtése, továbbá a Versenyképes Járások Program forrását biztosító Területfejlesztési Alapba való befizetési kötelezettség 2026. évi teljesítési ütemezésének meghatározása.
A közpénzügyi reformokat tartalmazó javaslat az Alaptörvény tizenhetedik módosításával összefüggésben többek között a Költségvetési Tanács vétójogának hatályán kívül helyezését rögzíti.
Az előterjesztés változtatna azon az elmúlt években kialakult gyakorlaton is, amely szerint a következő évi költségvetésről már a tavaszi ülésszakon döntött az Országgyűlés. A jövőben a kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot október 1. és október 31. között nyújthatja be.
Végül a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő módosító javaslatot tárgyalják kedden a képviselők. Az előterjesztés célja, hogy az akkumulátor-újrafeldolgozó üzemek helyszínének kijelöléséhez kapcsolódó miniszteri jogkör megszűnjön.
(Borítókép: Magyar Péter 2026. június 30-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Napi