KülföldSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 30. 2 percnyi olvasás
Törökország és Izrael viszálya állhat a szomáliai kalóztámadás mögött.
Amióta a Hormuzi-szorosban állandó a feszültség és a hajók nem tudják, mikor haladhatnak át sértetlenül a víziúton megnőtt a Báb-el-Mandeb szoros szerepe. Itt haladnak át Ázsia és Európa között azok a teherhajók, amelyek átférnek a Szuezi-csatornán és elég pénzük van a nagyon borsos vám kifizetésére, ráadásul nem félnek a legendás és legendásított szomáliai kalózoktól. Az MV Lutuf egy kameruni zászlót viselő teherhajó, amelyet Szomália északi részén, Puntföld közelében támadtak meg a kalózok, miközben fegyvert szállított a Mogadishuban található török katonai támaszpontnak.
Az akcióról keveset írt a nemzetközi sajtó, utólag jelezte a szomáliai védelmi minisztérium szűkszavúan, hogy az sikeres volt, a támadók meghaltak, a teherhajó legénysége kiszabadult. Ennek több oka is lehet. Puntföld Szomáliától elszakadni akaró renegát terület, ahová nem terjed ki a szomáliai központi kormány fennhatósága, emellett nincs kizárva, hogy a teherhajó török fegyvereket szállított, amelyeket meg akartak szerezni a kalózok. A helyi sajtó a kormányra hivatkozva ugyanakkor azt állítja, a kalózok végül sikerrel jártak, Törökország 2,5 millió dolláros váltságdíjat fizetett a hajóért, szó sincs fegyveres akcióról. Puntföld renegát kormánya azonban nemzetközi elismertséget keres, és jelenleg óvatos puhatolózások vannak Izrael felé, amely azt is felvetette, hogy Gázából Puntföldre fogja deportálni az arab lakosságot.
Izrael és Törökország viszont épp súlyos diplomáciai és katonai ellenségeskedés közepén van, így nem volna meglepő, ha szövetségeseiknek „kiszerveznék” a viszály egyes részeit.
Ebben az évben legalább 15 sikeres kalóztámadás történt a Báb-el-Mandeb szorosban, ilyen sok rajtaütés 2013. óta nem volt. Akkor döntött úgy a nemzetközi közösség, hogy a kereskedelem fenntartása érdekében fel kell lépni a támadók ellen, így az Európai Unió is hadihajókat küldött a térségbe, amelyek szükség esetén beavatkozhattak.
Ugyanakkor ismert tény, hogy a teherhajók biztosítási díja hatalmasra ugrott a 2010-es évek elején a kalóztámadások miatt, amelyeket kénytelen-kelletlen minden hajótulajdonos kifizetett, a biztosítóknak pedig nem érdeke ezeket a díjakat csökkenteni.
Ezért nem kizárt, hogy a kalóztámadások mögött is nagyhatalmi érdekek húzódnak, ahogy az iráni-amerikai szembenállás egyértelműen rontott a biztonsági helyzeten a régióban, minthogy a Teheránnal szövetséges húszik rendszeresen rajtaütnek a Jemen partjai előtt elhaladó teherhajókra, amelyeket gyanúsnak ítélnek meg.
Ezt akarják elkerülni azok a hajók, amelyek inkább Afrika partjainál haladnak, így viszont a szomáliai kalózoknak adnak lehetőséget a támadásra. Akik egyúttal Afrika egyik legszegényebb országának tengerpartján élnek, és a helyi lakosság szemében inkább hősök, mintsem banditák.
Borítókép: A puntföldi parti őrség katonái (Fotó: Anadolu/ABUUKAR MOHAMED MUHIDIN)
Napi