Az elmúlt hónapban orosz katonatisztek repültek Szentpétervárról az ország kalinyingrádi exklávéjába, amely két NATO-tagállam és a Balti-tenger között helyezkedik el. A tisztek a régió lakosságának mozgósítására vonatkozó terveket felügyelték, többek között hogyan szállásolják el, lássák el és fegyverezzék fel a katonákat − állították nyugati hírszerzők, akik hozzátették, hogy a kalinyingrádi gyakorlat csak egy a sok, országszerte zajló hasonló gyakorlat közül, amellyel arra készülnek fel, ha megszületne a döntés a mozgósításról.

Az elmúlt hónapokban Moszkva nem tudott elég újoncot toborozni ahhoz, hogy pótolja a fronton elesetteket és sebesülteket, miközben az ukrán drónfejlesztések néhány percre csökkentették az orosz katonák várható túlélési idejét a fronton. Ezek a létszámproblémák arra kényszeríthetik az orosz elnököt, hogy elrendeljen egy újabb mozgósítást. Ugyanakkor a Kreml szóvivője közölte, hogy nem a mozgósításra készülnek, és hogy a hadsereg rendszeresen végez rutinszerű kiképzési gyakorlatokat.

Célkeresztben az egykori Königsberg

Kalinyingrád az utóbbi időben került a figyelem középpontjába, mivel nyugati hírszerzők arra figyelmeztettek, hogy a város szerepet játszhat Moszkva katonai terveiben. Állításuk szerint Oroszország egy esetleges, Nyugattal való eszkalációban megpróbálná elfoglalni a Suwalki-folyosó egy részét, vagyis azt, a Kalinyingrádtól Belaruszba vezető keskeny sávot, amely Lengyelországon és Litvánián húzódik keresztül.

Oroszország Kalinyingrád földrajzi elhelyezkedésére egyszerre tekint sebezhető területként, valamint európai hídfőállásként. A Szovjetunió 1945-ben szerezte meg az exklávét Németországtól, és hosszú ideig ez volt Oroszország egyetlen jégmentes balti-tengeri kikötője. Moszkva időnként nagyszabású hadgyakorlatokat tartott itt, elrettentésül a NATO számára. Erre a szövetséges országok is reagáltak: az elmúlt héten hadgyakorlatot tartottak az orosz exklávé közelében amerikai és norvég vadászgépek, valamint lengyel szárazföldi erők bevonásával.

Szakértők korábbra várták az újabb mozgósítást

Azonban egy esetleges mozgósítás újra megerősítené az ukrajnai frontvonalat orosz részről, és felgyorsíthatná az orosz előrenyomulást Kramatorszk és Szlovjanszk felé, amelyek az utolsó nagyobb, még ukrán ellenőrzés alatt álló városok a Donbászban. Viszont egyelőre nem világos, milyen tényleges hatást váltana ki, ha ezeket a településeket még a tél beállta előtt elfoglalná az orosz hadsereg.

Nem hiszem, hogy ez döntő jelentőségű lenne Oroszország számára, és amúgy is túl későn jönne ebben az évben, viszont 2027 szempontjából már tényező lehet

 – mondta Michael Kofman, a Carnegie Endowment vezető kutatója. „Ha konkrét ütemtervük van olyan idei célok elérésére, mint a Donbász fennmaradó részének elfoglalása, akkor már hónapokkal ezelőtt el kellett volna rendelniük a mozgósítást.”

Az oroszok többsége támogatja a háborút, és egy mozgósítás valószínűleg nem váltana ki komolyabb nyugtalanságot a lakosság részéről. Ennek ellenére a lelkesedés egyre fogyatkozik az orosz közvélemény-kutató intézetek szerint, amely új politikai feszültségeket okoz az országban. Ráadásul egy mozgósítás hatalmas pénzügyi terhet jelentene az orosz gazdaság számára is.

Oroszország ezzel elzálogosítaná jövőjét a katonai eredmények kedvéért

− közölte Alekszandr Koljandr, az Eurasia Group tanácsadó cég igazgatója. „Élelmezni, elszállásolni, felfegyverezni és fizetni kell ezeket az embereket, és ezzel kivonják őket a már amúgy is szűkös munkaerőpiacról. Ez óriási nyomás alá helyezné a költségvetést” − tette hozzá.

Georgia felkészült az orosz rohamra

Vlagyimir Putyin legutóbb 2022 szeptemberében rendelt el mozgósítást, amelynek célja a megingó frontvonal stabilizálása volt, országos káoszt idézett elő. Több százezer férfi hagyta el Oroszországot, roham indult a repülőjegyekért, és hosszú sorok alakultak ki a szomszédos országok, például Georgia vagy Kazahsztán határátkelőinél.

Hasonló helyzet állhat elő, mivel a mozgósítási pletykák miatt az orosz férfiak már keresik a lehetőséget az interneten, hogyan hagyhatnák el az országot. Akiknek van rá pénzük, már ki is szemelték a célpontjukat, ahol a következő hónapokban kivárhatnának egy esetleges mozgósítást.

egyetlen nap alatt több mint 20 ezer ember lépte át, bár ezeket a számadatokat a georgiai belügyminisztérium vitatja. Az elmúlt hetekben az ingatlanárak is emelkedtek Georgiában és Örményországban, mivel számítanak az orosz rohamra.

Nem kímélik a hadköteles korú férfiakat

Ugyan az orosz toborzás hivatalosan még mindig önkéntes alapú, de a hatóságok egyre inkább erőszakos módszereket és manipulációt alkalmaznak a fronton szolgálók számának növelésére. Viszont az orosz állampolgárokról vezetett nyilvántartás megváltozása olyan eszközt adott a Kreml kezébe, amelyekkel fokozatosan tudnák behívni a férfiakat frontszolgálatra.

Az elmúlt években Moszkva adatbázist állított össze a szolgálatra köteles, hadköteles korú férfiakról, és megkezdte azok értesítését, akiknek meg kell jelenniük a toborzóirodáknál. Az orosz hatóságok fokozatosan, szakaszosan bővíthetik ezeket az értesítéseket az ország egész területén.

„Számukra könnyebb lassan megfőzni a békát, kis csoportokban behívva az embereket”

− mondta Alekszej Juszupov, a Friedrich Ebert Alapítvány orosz elemzője. „Ez semmihez sem lenne fogható a 2022-eshez képest. A legutóbbi mozgósítás óta a Kreml igyekezett meggyőzni az oroszokat arról, hogy felelősségteljesen viseli ezt a háborút. Ennek az érzésnek a felborítása veszélyes lenne” − vélekedett a szakértő.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök 2026. augusztus 26-án. Fotó: Mikhail Metzel / Kremlin Pool / Northfoto)