vg Gazdaság

Basket Plus: egyelőre tart a titok, nem tudni, újranyit-e a magyarországi orosz diszkont – volt már példa arra, hogy az ajtón kidobott cég visszamászott az ablakon

Szerző: vg 2026. 08. 30. 4 percnyi olvasás


Basket Plus: egyelőre tart a titok, nem tudni, újranyit-e a magyarországi orosz diszkont – volt már példa arra, hogy az ajtón kidobott cég visszamászott az ablakon

A Mere és a Magyarországon bevezetett márkanév mellett bőven van más is, amit az orosz vállalat használt már, bár ez a tény nem ír felül semmilyen szankciót.


Mint a Világgazdaság oldalán megírtuk, bezárt Magyarország egyetlen Basket Plus áruháza, és ahogy a dolog kinéz, egész Európából kiszorulóban van a főként Mere néven ismert lánc az EU legutóbbi szankcióinak köszönhetően. A Svetofor-csoport, illetve annak európai Mere-hálózata egyelőre nem adott átfogó magyarázatot arra, miért zárnak be egymás után az üzletei. Arra ugyanakkor már volt példa a múltban, hogy más néven próbálkoztak az adott piacon maradni - úgy tűnik, nem túl sok sikerrel.

basket plus, mere
A Basket Plus egyetlen, nemrég bezárt budapesti üzlete
Fotó: Világgazdaság

Basket Plus: ebben hasonlít a bezárt magyarországi áruház a Baltikum Mere boltjaihoz

„Technikai nehézségek”: mindenütt erre hivatkozik a Mere és más néven is élelmiszer-láncokat működtető vállalat, ahol boltjaikra szó szerint egyik napról a másikra kellett kitenni a „zárva” táblát. Ez a hivatkozás úgy tűnik, valóban nem ismer határokat: a magyarországi Basket Plus néven augusztus elején bezárt Besence utcai üzletüknél ugyanez a hivatkozási alap, ahogy más hol is. A balti országokban a helyi képviselők a megkeresésekre jellemzően ugyanezt közölték, vagyis hogy egyes boltok „technikai nehézségek” miatt tartanak zárva. 

Arra nem adtak egyértelmű választ, hogy végleges bezárásokról van-e szó, illetve milyen kapcsolatban állnak a leállások az Oroszországgal szembeni uniós szankciókkal.

A háttérben ugyanakkor minden valamire való elemzés megemlíti: az Európai Unió szankciós intézkedései a Svetoforhoz köthető tulajdonosi kör működését is érintik, mivel annak személyi vonatkozásai is vannak. A korlátozások következtében az uniós országokban a vállalatok vagyonának és pénzügyi műveleteinek befagyasztása is felmerült, ami alapjaiban nehezíti meg az üzletek működtetését.

Eddig így próbált piacon maradni a Svetofor

Azt, hogy mi lesz a bezárt üzletek sorsa, azért is nehéz tisztán látni, mert bár az akár érthető is lehet, ha a cég egy ilyen horderejű változásnál egy ideig nem ad ki hivatalos állásfoglalást (ez lehet például amiatt, mert a háttérben beszállítókkal vagy az árukészletet/boltokat átvevőkkel folytat egyeztéseket). Ám ez esetben arról is szó van, hogy talán meglepetősszámba menne, ha később mégis tenne ilye. A Svetofor ugyanis alapvetően egy nagyon zárt, családi tulajdonban lévő orosz vállalat (a Snajder család tulajdona), amely Oroszországban sem folytat klasszikus PR-tevékenységet, és nem, vagy csak elvétve kommunikál a sajtóval.

Ha azonban visszatekintünk az elmúlt néhány év európai színterére, azt látjuk, hogy a Svetofort bár kidobhatták az ajtón, szinte mindig megpróbált visszamászni az ablakon – több-kevesebb sikerrel.

Ennek eszköze a névváltás volt. A Svetofor az elmúlt években több alkalommal is megpróbálta új márkanév alatt folytatni európai terjeszkedését. 

A Mere helyett több országban a MyPrice név jelent meg, miközben a tulajdonosi háttér érdemben nem változott.

Belgiumban 2024 elején, Opwijk városában nyílt MyPrice üzlet, ugyanabban az épületben, ahol korábban Mere áruház is működött. A névváltás azonban nem hozott áttörést: az üzlet bezárt, miközben az ellátási problémák és az orosz hátterű lánccal szembeni fogyasztói ellenérzések is nehezítették a működést.

Lengyelországban szintén MyPrice néven próbált visszatérni a csoport. A Torgservis PL 2024 végén új üzletek nyitásával kísérletezett, ám a hatóságok közbeléptek. A vállalathoz köthető cégek szankciós intézkedések hatálya alá kerültek, ami a lengyelországi vagyon befagyasztásával és a pénzügyi tranzakciók korlátozásával járt.

Arra, hogy a vállalat tesz-e hasonló lépéseket, most különösen annak tükrében érdemes figyelni, hogy például Csehországban a Pénzügyi Elemző Hivatal (FAÚ) a szankciók életbe lépése után befagyasztotta a Mere helyi hálózatát működtető Schneider családtagok részvényeit. Litvániában az ország gazdasági és innovációs minisztere a Pénzügyi Bűnözés Elleni Nyomozó Szolgálatot (FNTT) bízta meg annak megállapításával, hogy az újonnan megnyílt Ola üzletek kapcsolatban állnak-e szankcionált orosz üzleti érdekeltségekkel, és az uniós szankciók megkerülésére tett kísérletet jelentenek-e.

A történet lényege tehát, hogy önmagában a márkanév megváltoztatása nem feltétlenül jelent új tulajdonosi vagy jogi hátteret. Ha a hatóságok egy vállalatot vagy annak tulajdonosait szankcionálják, az intézkedések a hozzájuk köthető vállalkozásokat is érinthetik.

Magyarországon a Mere helyett Basket Plus néven próbált üzleteket működtetni a vállalat, de csak egy üzletig jutott. Egy esetleges névváltás azonban itt sem változtat azon, hogy a vállalatcsoport orosz tulajdonosi háttérrel rendelkezik, és nyilvánvalóan az EU-s szankciók ugyanúgy vonatkoznak rá. Ugyanakkor az üzletre (legalábbis egyes közösségi médiás bejegyzések alapján) mutatkozik fogyasztói igény, bár ennek mértékét pusztán ez alapján nehéz meghatározni és a szankciók érvényét sem fogják felülírni.

Az uniós piac helyett Szerbia lett a fő európai terep

A Svetofor helyzete élesen eltér az Európai Unión kívüli Szerbiában. 

Az ország nem tagja az EU-nak, és nem csatlakozott az Oroszországgal szembeni uniós szankciókhoz, így a csoport ott jóval kevesebb akadállyal működhet.

A Svetofor Szerbiában több márkanév alatt is jelen van:

  • a Svetofor mellett a Mere is működik, és 
  • a csoport új üzletekkel igyekszik bővíteni hálózatát; a Mere márkanév alatt például Leskovacban Mega Mere üzletet nyitottak, Újvidéken pedig új, mintegy 1200 négyzetméteres egység jelent meg.

A szerbiai modellben fontos szerepet játszik az alacsony árra építő üzletpolitika, ami az elmúlt évek erőteljes inflációs nyomása miatt vonzó a szerb vásárlóknak.

A diszkontok jellemzően egyszerű, raktáráruház-szerű környezetben, raklapokról értékesítik a termékeket, ami alacsonyabb működési költséget tesz lehetővé. A kínálatban orosz és belarusz importtermékek mellett helyi szerb élelmiszerek is megtalálhatók.

A modell különösen egy olyan piacon lehet versenyképes, ahol a vásárlók erősen árérzékenyek. A Svetofor és a Mere éppen erre épít: az egyszerű üzletekkel és az alacsony árakkal próbálják megszólítani azokat a fogyasztókat, akik elsősorban az olcsó termékeket keresik.

Miközben az Európai Unióban a szankciós környezet és az orosz tulajdonosi háttér komoly akadályokat gördített a Svetofor terjeszkedése elé, Szerbiában továbbra is működőképesnek bizonyul a modell. Így az ország a csoport egyik legfontosabb európai piacává válhat – miközben az uniós Mere-üzletek jövője egyre bizonytalanabb.

ad

További tartalom Önnek