ÉletmódSzerző: origo 2026. 07. 20. 1 percnyi olvasás
Te is szenvedtél már tőle? Ezt tedd a napgomba ellen.
A közhiedelemmel ellentétben a napgomba nem egy klasszikus, emberről emberre terjedő fertőzés. A háttérben valójában a saját bőrünk mikroflórájának egyensúlyvesztése áll. A bőrünkön természetes módon is jelen van egy élesztőgomba, a Malassezia furfur, amely az esetek döntő többségében semmilyen panaszt nem okoz.

Ha azonban a körülmények kedvezővé válnak a számára, ez a gombafaj hirtelen túlszaporodik, és látható telepeket képez. A nevét onnan kapta, hogy a foltok a napozás során, a bőr barnulásával válnak igazán feltűnővé: a gombával érintett területek ugyanis nem barnulnak le. Télen, a világos bőrön a foltok halványbarnás vagy rózsaszínes árnyalatúak, nyáron viszont a lebarnult környezetükből fehéren világítanak ki. Leggyakrabban a háton, a vállakon, a mellkason és a nyakon jelennek meg ezek a lapos, kerek szélű, néha enyhén hámló vagy viszkető elváltozások.
A statisztikák szerint a globális elterjedtsége 3-5% körül mozog, és leginkább a fiatal felnőtteket érinti. Kifejezetten veszélyeztetettek azok, akik intenzív fizikai munkát végeznek, vagy aktívan sportolnak, így sokat izzadnak. A gomba ugyanis imádja a meleg, párás környezetet.
Ha a zsíros bőr, a hormonális változások (például terhesség vagy pubertás) vagy az immunrendszer gyengesége mellé még bepállásra hajlamos, rosszul szellőző ruházat is társul, a mikroorganizmusok azonnal szaporodásnak indulnak. Sokan hiszik, hogy a szoláriumban kapják el, de a valóságban a szolárium csak a zárt, izzasztó közegével segíti a gomba térnyerését, a barnulás pedig egyszerűen láthatóbbá teszi a meglévő foltokat.