Sokan úgy gondolják, hogy a pénzügyi biztonság egyszerűen csak pénz kérdése. Ha most nincs is elég, de majd ha többet keresünk, minden könnyebb lesz: félreteszünk, befektetünk, megtervezzük a jövőt, és végre nem kell minden egyes kiadáson gondolkodni. Gelei-Tóth Gabriella embercasco-szakértő és pénzügyi tanácsadó szerint azonban éppen itt van az egyik legnagyobb tévedésünk. „Aki ma tudatosan bánik a pénzével, az nagyobb bevétel mellett is valószínűleg tudatosabb marad. Aki viszont sodródik, annak a magasabb jövedelem sem teszi ezt feltétlenül tervezhetővé” – fogalmazott.

A hatalmas nyeremény nem hoz automatikus nyugalmat. Sőt, új kockázatokat is megnyit: megváltozik a környezet hozzáállása, többen kérnek kölcsön, nagyobb lesz a láthatóság, családi és üzleti kapcsolatai feszültebbé válnak, a döntések súlya pedig egyik napról a másikra óriásira nő. A nagy összeg nem csak szabadságot ad. Nagyobb felelősséget és nagyobb kitettséget is jelent. A médiában rengeteg történetet olvasunk sikeres sportolók, zenészek vagyonáról, nagy jackpotok nyerteseiről, nagy vagyonok örököseiről. BB Évi (Párkányi Éva) nyerte a Big Brother 16 milliós fődíját, amiből eredetileg házat szeretett volna venni. De nem tudott megbirkózni a pénzzel járó új helyzettel, naivitását sokan kihasználták, bulizott – és súlyos mentális problémákkal küzdött.

Nem az a legfontosabb kérdés, hogy mennyit keresel/örökölsz. Hanem az, hogy mit kezdesz vele. Vagyis önmagában attól még nem leszünk pénzügyileg tudatosabbak, hogy több nulla kerül a bankszámlánk végére. Sőt, a szakértő szerint a pénz sokszor inkább felerősíti azt, amilyenek korábban is voltunk. „»A pénz meg a hatalom megváltoztatja az embereket« – szokták mondani. Szerintem nem, hanem akkor válik láthatóvá, amilyen korábban is volt az ember, hogyha sok pénze vagy nagyobb hatalma lesz.”

Családi örökség

Gelei-Tóth szerint erre jó példát jelenthetnek azok, akik hirtelen jutnak nagyobb összeghez. Egy örökség, egy lottónyeremény, egy vállalkozás eladása, egy kiugróan jó üzleti év, egy prémiumszintű vagy akár egy komolyabb kártérítés is teljesen új helyzetet teremthet. Ilyenkor könnyű azt hinni, hogy a pénzzel együtt a problémák is eltűnnek.

Az emberek többsége nem azért kerül bajba, mert kevés pénze van, hanem azért, mert azt hiszi, hogy amikor végre sok pénze lesz, akkor majd elkezd jó döntéseket hozni

– festette fel a probléma gyökerét.

A nagy összeg azonban nem írja át egyik pillanatról a másikra a gondolkodásunkat. Gelei-Tóth szerint a pénz lehetőség, de nem gondolkodik helyettünk. „Attól, hogy valakinek lesz pénze, a gondolkodásmódját, a múltját, a döntési mintáit nem írja át.” Éppen ezért a pénzügyi biztonság sem a bankszámla egyenlegével kezdődik, „hanem azzal, hogy az ember hogyan osztja be a pénzt, amikor beérkezik hozzá, hogy milyen sorrendben csinálja a dolgokat”.

A probléma ráadásul a szakember szerint sokkal korábban kezdődik, mint gondolnánk, méghozzá gyerekkorban. Ugyanis a pénzhez való viszonyunkat jelentős részben azokból a mintákból építjük fel, amelyeket otthon látunk. „A legtöbbet automatikusan másoljuk” – mondta Gelei-Tóth Gabriella, aki szerint nem feltétlenül az számít, mit mondanak a szülők a pénzről, hanem sokkal inkább az, hogy mit csinálnak vele.

Ez pedig egészen hétköznapi dolgokban is megmutatkozhat, például abban, hogy a család készít-e bevásárlólistát, és ha igen, tartja-e magát hozzá. Vagy éppen abban, hogy beszélnek-e otthon a családi költségvetésről, kap-e a gyerek zsebpénzt, és meg kell-e tanulnia beosztani. Vagy abban, hogy a szülők az ár, a minőség vagy éppen az akció alapján választanak-e a boltban.

A gyerek általában azt csinálja, amit lát a szülőjétől. Nem azt, amit mondunk neki, hogy csinálni kell, hanem amit lát, hogy a szülő mit és hogyan csinál. És azt veszi természetesnek

– fogalmazott.

Gelei-Tóth egy saját családi példát is felidézett annak érzékeltetésére, milyen könnyen maradhatnak ki alapvető pénzügyi ismeretek a gyerekek életéből. Bár többször beszélgetett a gyerekeivel a rezsiről és a család kiadásairól, a telefon valahogy kimaradt a témából. Nemrég derült ki számára, hogy középső gyermeke úgy gondolta: a mobiltelefonálás gyakorlatilag ingyen van. „Megkérdeztem tőle, hogy te azt gondolod, hogy mi ingyen telefonálunk? És mondta, hogy igen, ő azt gondolta. Mondtam, hogy nem egészen.”

Tehát a családból nemcsak jó szokásokat, hanem pénzügyi hiedelmeket is magunkkal hozunk. Például azt, hogy „a gazdagok mind csalnak”, hogy „a pénzért mindig keményen meg kell dolgozni”, vagy éppen azt, hogy ha van pénzünk, akkor segítenünk kell mindenkinek, aki hozzánk fordul. Ezek a minták később komoly döntéseket is befolyásolhatnak. „Nagyon egyszerű dolgokon is tetten érhető, hogy mit hozunk otthonról” – fogalmazott a tanácsadó.

Hárompontos megoldás

A pénzügyi tudatosság egyik akadálya sokszor éppen az, hogy nem ismerjük fel a saját működésünket. Gelei-Tóth szerint mindenkinek lehet egyfajta „pénzügyi határa” a fejében, amely meghatározza, mekkora összeggel érzi magát komfortosan. Saját példáján keresztül azt mondja, neki is időbe telt, mire felismerte ezt. „Volt a fejemben egy ilyen összeghatár, aminél többet egyszerűen nem tudtam megkeresni egy hónapban.”

A probléma akkor jelentkezett, amikor mégis több pénz érkezett. „Ha véletlenül mégis több pénz jött be, az azonnal el kellett hogy tűnjön, mert úgy állt helyre a rend.” A szakértő szerint „mindenkinek van a fejében egy számológép”, és az ember egy bizonyos szintig tudja csak elképzelni, hogyan bánjon a pénzzel. Ha ennél több kerül hozzá, könnyen úgy viselkedik, hogy egyszerűen muszáj elköltenie, „nem tudja megtartani a pénzt”.

Ennek nem feltétlenül kell egyetlen nagy, látványos luxuskiadásnak lennie. Éppen ellenkezőleg: sokszor a kisebb összegek összeadódása okozza a problémát. Gelei-Tóth olyan példát is említett, amikor valaki rendszeresen vásárolt egy internetes játékban, alkalmanként két-, három- vagy négyezer forintot költött, ami külön-külön nem tűnt jelentős összegnek. Amikor azonban egy hónap összes vásárlását összeírták, egészen más kép rajzolódott ki.

Ezek kis összegek, igen, csak ha van belőle húsz, akkor az már egy tetemes összeg

– foglalta össze. Éppen ezért a második pont az az, hogy szembe kell nézni a költésekkel, és nem szabad ignorálni a kisebb tételeket sem.

A szakértő úgy vélekedik, hogy sokan egyszerűen nem hajlandók szembenézni a tényleges költéseikkel. Átgörgetik a banki alkalmazásban a tranzakciókat, látják, hogy „jó, jó, ez rendben van”, és továbblépnek. Pedig a tudatosság első lépése éppen az lenne, hogy végre konkrét számokkal szembesítsük magunkat. 

A pénzügyi biztonság ugyanis nem abból áll, hogy mindig megpróbáljuk utólag megoldani azt, ami éppen előttünk van. „Meg kell próbálni nem sodródni az árral, hanem okozóvá válni, átvenni az irányítást a pénzügyeink felett” – mondta Gelei-Tóth. Legyen szó vállalkozásról, ingatlanvásárlásról vagy akár egy nagyobb eszközpark cseréjéről, a lényeg, hogy legyenek előremutató terveink és céljaink.

Tartalékolás

Emellett az is fontos, hogy mindig érdemes olyan kiadásokra is előre készülni, amelyekről pontosan tudjuk, hogy előbb-utóbb bekövetkeznek. „Mindannyian tudjuk, hogy ameddig most például a gépeknek a szavatossági ideje szól, nagyjából a szavatossági idő lejárta után, nem sokkal el is fog romlani. Mindannyian tudjuk, és mégsem készülünk rá.” A megoldás szerinte lehet például egy elkülönített alszámla, amelyre rendszeresen félreteszünk.

„Azt mondom, minden beérkező bevételem 10 százalékát berakom valahová erre deklaráltan, hogy ez ide fog menni” – magyarázta. A konkrét arány természetesen nem mindenkinek ugyanaz, de a rendszeresség fontosabb lehet, mint az, hogy pontosan mekkora összegről van szó. A cél az, hogy ne akkor kelljen kapkodni, amikor már bekövetkezett a váratlan kiadás.

Gelei-Tóth szerint érdemes fokozatosan eljutni oda, hogy három-hat hónapnyi életköltség álljon rendelkezésre. „Először nyilván az ember egy havit kell, aztán kettőt, és akkor végül hat havit is fel lehet építeni.” Ha valaki például egymillió forintból fedezi egy hónap megélhetését, hosszabb távú célként akár hatmillió forintos tartalék felépítésében is gondolkodhat.

A megtakarítás azonban nem csak a vészhelyzetekről szól. Lehet előre készülni nyaralásra, a gyerekek jövőjére, egy későbbi lakásvásárlásra vagy arra az időszakra is, amikor már nem a munkából szeretnénk élni. A szakértő szerint éppen ez a lényeg:

A hosszú távú pénzügyi biztonság nagyon-nagyon ritkán fordul elő, hogy egyetlenegy nagy döntésnek lenne az eredménye.

Sokkal inkább évek alatt, következetesen épül fel. „Tartalékunk van, befektetünk, tervezzük a jövőt, és ennek a része az is, hogy időben elkezdünk felkészülni arra az időszakra, amikor már nem a munkából fogunk majd élni.” És minél korábban kezdjük, annál természetesebbé válhat ez a működés.

A pénzzel nem jön tudás

Amikor nagyobb összeg érkezik, akkor kellene a leglassabban dönteni. Nem a leggyorsabban. A hirtelen pénz könnyen bekapcsolhatja a régi mintákat: „nekem úgysem lehetett soha”, „most végre megmutatom”, „mindenkinek segítenem kell”, „ha nem költöm el, elveszítem”, „majd én megmutatom, hogyan kell befektetni”. Ilyenkor gyakran azt hisszük, most már mindent megengedhetünk magunknak, végre nem kell figyelni, majd később foglalkozunk a részletekkel, a pénzügyek innentől maguktól rendeződnek, a környezetünk minden tanácsa jó szándékú. De a pénzügyi biztonság nem a számlaegyenleggel kezdődik, hanem a megfelelő sorrenddel.

A pénzügyi tudatosság ráadásul nem azt jelenti, hogy mindenkinek pénzügyi szakértővé kell válnia. Éppen ellenkezőleg: annak is része lehet, hogy felismerjük, mikor nem értünk valamihez, és segítséget kérünk.

Ha nincsen terved arra, hogy mihez kezdesz egy nagyobb összeggel, akkor meglepő módon azt tanácsolom, hogy keress egy pénzügyi tanácsadót

– mondta a pénzügyi tanácsadó.

Gelei-Tóth szerint erre nem csak akkor lehet szükség, amikor valaki több tízmillió vagy százmillió forinthoz jut. Egy kisebb összeggel kapcsolatban is érdemes lehet szakemberhez fordulni, ha az ember maga nem tudja, mit kezdjen vele. Egy általa említett pár például egymillió forintnyi „fölösleges” pénzzel kereste meg. Nem azért, mert hatalmas összegről volt szó, hanem mert tudatosan szerették volna eldönteni, mi legyen vele. „Hajlandóak voltak gondolkodni a pénzzel, kerestek hozzá embert, mert tudták, hogy ők nem értenek hozzá.”

A másik oldalon viszont ott vannak azok, akik még akkor sem hajlandók foglalkozni a pénzügyeikkel, amikor erre bőven lenne lehetőségük. A bevétel ugyanis nem azonos a vagyonnal. Gelei-Tóth példaként Mike Tysont említette, aki pályafutása során hatalmas összegeket keresett, mégis csődbe ment. „Egy sportoló vagy egy vállalkozó éveken át óriási összegeket is megkereshet, de nem biztos, hogy tudja, hogy mennyi pénze marad ténylegesen az adók meg a költségek után.”

A magas bevétel önmagában nem garancia a biztonságra. Tudni kell azt is, mennyit költünk, milyen üzleti döntéseket hozunk, megfelelően kezeljük-e a jogi kockázatokat, és mi történik akkor, ha a bevétel egyszer csak visszaesik.

A bevétel meg a vagyon nem ugyanaz

– hangsúlyozta a szakértő.

És talán éppen ez a legfontosabb tanulsága az egésznek, hogy nem kell gazdagnak lenni ahhoz, hogy valaki elkezdjen tudatosan bánni a pénzzel, ahogy a nagy vagyon sem jelent automatikusan pénzügyi biztonságot. A pénzügyi stabilitás sokkal inkább szokásokból épül fel. „A pénzügyi biztonság ritkán egy nagy döntésnek az eredménye, sokkal inkább sok apró tudatos lépésé” – mondta.

Végső soron tehát nem az a legfontosabb kérdés, hogy egyszer mennyi pénzünk lesz, hanem az, hogy addigra megtanulunk-e bánni vele. Mert amikor megérkezik a nagyobb összeg, már késő lehet elkezdeni kialakítani azokat a szokásokat, amelyekkel meg is tudjuk tartani. „A nagy pénzhez nem társul automatikusan pénzügyi terv, jogi védelem, adózási stratégia, határok felállítása vagy kontrollált költési sorrend. Megérkezik a pénz, de nem jön vele a felkészültség” – summázta Gelei-Tóth Gabriella.

(Borítókép: A kép illusztráció! Fotó:  Bruno Vincent / Getty Images)