A Bayer Construct tulajdonosa, Balázs Attila augusztus 26-án levélben tájékoztatta a dolgozókat, hogy a társaság csődeljárást kezdeményezett maga ellen. A cég ezt csődvédelemként kommunikálja, célja a hitelezőkkel kötendő megegyezés, nem a felszámolás, a bíróság ideiglenes fizetési haladékot rendelt el. A Bayer Construct esetéről lapunk is több ízben beszámolt, most a Világgazdaság fésülte össze az eseményeket.

Az ügy Magyar Péter bejelentésével vált nyilvánvalóvá. A miniszterelnök egy Facebook-videóban közölte, hogy a kormány eláll az Orbán-korszakban megrendelt, 300 milliárd forintos zuglói irodakomplexum ügyletétől, a döntést az augusztusi energiaválsággal indokolva. A kormány álláspontja szerint az elállás jogalapja a 2023 áprilisi előszerződés egy kitétele, amely szerint 2026. június 30-ig le kellett volna kerülnie az elővásárlási jognak az érintett ingatlanokról. A nemzeti vagyonkezelő szerint az állam jogszerűen állt el, a Bayer-csoporthoz tartozó projektcég, a ZVK Development szerint viszont az épületegyüttes átadásra kész, ezért minden fél érdeke lenne a használatbavétel. Vitézy Dávid pert valószínűsített az állam és a kivitelező között, a zuglói önkormányzat pedig szeptember 3-án dönthet saját perindításáról.

Rengeteg munkavállaló, rengeteg lakás

A csoport 2025-ös árbevétele 237,9 milliárd forint, adózott eredménye 16,2 milliárd forint, saját tőkéje 93 milliárd forint volt, mindehhez 1523 fős létszám tartozott. A bevétel mintegy 90 százalékát a generálkivitelezéssel foglalkozó Bayer Construct Zrt. adta. Az ingatlanfejlesztő Bayer Property négy aktív vagy átadás alatt álló projektjében összesen mintegy 3300 lakás van, ebből körülbelül 2300 már értékesítve – ez nem tartalmazza a tervezés alatt álló, 427 lakásos Szilas Ligetet.

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a cég holdingstruktúrában, jórészt saját eszköz- és munkaerő-állománnyal dolgozik, ami egy nagy projekt elbukása esetén gyors ellehetetlenülési kockázatot hordoz. Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint a lépés inkább jelzés az új pénzügyi alapokra helyezkedésről, mint tényleges csődhelyzet – de ha a rendezés nem sikerül, a csőd nincs kizárva.

Évtizedes mélypont

Az ÉVOSZ 400 céget érintő felmérése szerint az építőipar 15–20 százalékkal nagyobb teljesítményre lenne képes, mint amit a megrendeléshiány miatt most nyújt. Az újonnan megkötött állami építési megrendelések értéke 2025-ben 1710 milliárd forint volt, 2026 első felében mindössze 615 milliárd – Koji László szerint ez 30 éves mélypont. Az uniós forrású projektek érdemi hatása csak 2027 elejére várható. Emellett Vitézy Dávid augusztus 14-én több nagyberuházás kiemelt státuszának megszüntetését jelentette be – erre Balázs Attila is utalt a dolgozóknak írt levelében.