A kormányfő értékelése szerint az elmúlt időszakban sikerült stabilizálni az ország pénzügyi helyzetét.

Az uniós források hozzáférhetővé tétele mellett ezermilliárd forinttal javították a költségvetési egyenleget, és mintegy 3000 milliárd forintnyi közvagyont szereztek vissza.

A gazdasági és szociális intézkedések közül kiemelte a százezer forintos iskolakezdési támogatást, a tűzifa és a vényköteles gyógyszerek áfájának csökkentését, valamint az öregségi nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelését, amely 2027-től lép életbe.

Magyarország emellett csatlakozik az Európai Ügyészséghez, és felállította a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, amely a kormányfő szerint Európa egyik legerősebb korrupcióellenes intézménye lesz. Az új struktúra kiépítésével párhuzamosan számos állami intézmény és hivatal élén vezetőváltás történt, a pozíciókat jórészt nyílt pályázatokon töltötték be.

Magyar Péter kitért a személyi döntéseket övező lakossági és sajtóvisszhangokra is. Tisztázta, hogy a kabinetnek nem célja minden egyes vezetői kinevezést társadalmi szavazásra bocsátani, mivel a döntésekért a politikai felelősséget a megválasztott vezetőknek kell vállalniuk, nem pedig a közvéleménynek vagy a véleményvezéreknek.

Ha mindig a közvélemény döntene a kinevezésekről, a jogszabályokról, a költségvetésről vagy az adókról, akkor az ország kormányozhatatlanná válna

– fogalmazott a miniszterelnök.

Hangsúlyozta, hogy a kormány tagjai négyéves ciklusra esküdtek fel, és elkötelezettek a vállalt reformok végrehajtása mellett, még akkor is, ha bizonyos lépések vitákat váltanak ki. Hozzátette, hogy a jogállami kereteket a jövőben is szigorúan betartják, mert a vagyonvisszaszerzés és az elszámoltatás csak így maradhat hiteles.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.