Nem indulnak újra Izland EU-csatlakozási tárgyalásai Brüsszellel. A kérdésről a hétvégén tartottak népszavazást, ami alapján a szavazatok döntő többségének megszámolását követően a nemek aránya 52,5 százalékon, az igeneké pedig 47,5 százalékon áll.

Az izlandi RUV állami hírügynökség, amit a Guardian szemlézett, győztest hirdetett:

Kristrún Frostadóttir miniszterelnök még augusztusban jelezte, hogy ha a nép nemmel szavaz, akkor jó sokáig nem lesz napirenden az újracsatlakozás.

A 24.hu azt írja, hogy a csatlakozás mellett azok érvelnek, akik szerint fontos lenne a magas kamatok lefaragása, valamint a biztonság erősítése, különösen az ukrajnai háború és Donald Trump grönlandi fenyegetéseinek tükrében.

Ugyanakkor a nemmel szavazók attól tartottak, hogy az uniós gazdaság veszélybe sodorná a szigetország szuverenitását, valamint a gazdasági szempontból kulcsfontosságú halászati jogokat. Utóbbi esetében egyébként az Európai Bizottság még a blokk Közös Halászati Politikáján is lazított volna a kedvükért.

Izland még 2009-ben adta be csatlakozási kérelmét, ám 2013-ban a hatalomra került eurószkeptikus kormány felfüggesztette azokat. Az eredeti elképzelések szerint 2028-ban már EU-tagállammá válhattak volna.