portfolio Gazdaság

Észre sem vettük, de csillagos ötösre vizsgázott Peking mesterterve - És ez nagyon sok mindent átír

Szerző: portfolio 2026. 08. 30. 2 percnyi olvasás


Észre sem vettük, de csillagos ötösre vizsgázott Peking mesterterve - És ez nagyon sok mindent átír

Mielőtt az Egyesült Államok megtámadta Iránt, Peking éveken át, több tízmilliárd dollárt költve halmozta fel a világ legnagyobb olajkészletét. Most, hogy a konfliktus várhatóan még hosszabb ideig elhúzódik, ezek a tartalékok rendkívüli befolyást biztosítanak Kínának a globális olajpiacon – egyúttal kulcsfontosságú új védelmi vonalat jelentenek a Nyugattal szemben, írja a The Wall Street Journal.


Az iráni háború kitörésekor Peking drámai mértékben csökkentette az olajimportját:

márciustól júliusig 23 százalékkal esett a behozatal az előző év azonos időszakához képest, ez pedig érdemben fékezte a világpiaci áremelkedést. Mindeközben a kínai finomítók kapacitáskihasználtsága alig csökkent, a második negyedévben napi mindössze 1,6 millió hordóval dolgoztak fel kevesebbet, miközben az import napi 3,5 millió hordóval zuhant. A különbözetet a korábban felhalmozott készletek fedezték.

Elemzők szerint

Kína összesített kőolajtartaléka egymilliárd és 1,4 milliárd hordó között lehet, ami nagyjából 120 napi import fedezésére elegendő.

2024-től Peking felgyorsította a készletezést, egyes becslések szerint napi 1-1,2 millió hordós ütemben töltötte fel raktárait. Főként orosz és iráni nyersolajat vásároltak, amelyet a szankciók megkerülésére használt "árnyékflotta" szállított kedvezményes áron. 2022 és 2025 között az orosz import 26 százalékkal nőtt, az iráni behozatal pedig több mint a duplájára emelkedett a Vortexa adatai alapján.

Kína a kereskedelmi készletek leépítését csak május elején kezdte meg, két hónappal az iráni támadás után. Májustól augusztus közepéig nagyjából napi 700 ezer hordós ütemben merített a tartalékokból, miközben a felszíni stratégiai készleteket a Vortexa adatai szerint lényegében érintetlenül hagyta.

A helyzet Hszi Csin-ping számára stratégiai igazolást jelent. A kínai vezetés évtizedek óta aggódik az importfüggőség miatt, különösen amiatt, hogy az olajszállítmányok nagy része a Malakka-szoroson halad át. Ezt a szűk tengeri átjárót ugyanis az Egyesült Államok vagy szövetségesei egy esetleges tajvani konfliktus esetén blokkolhatnák.

A mostani válság viszont megmutatta, hogy Peking hónapokon át képes drasztikusan csökkenteni az importot anélkül, hogy a gazdasága megbénulna.

Az olaj nem az az Achilles-sarok, aminek gondoltuk

– foglalta össze Michal Meidan, az Oxford Institute for Energy Studies kínai energiakutatási részlegének vezetője.

A fosszilis energiahordozóktól való gyorsabb elszakadás tovább erősíti Kína pozícióját, hiszen az ország mára a globális energiapiacok legbefolyásosabb marginális vevőjévé vált, amelynek vételi döntései közvetlenül hatnak a világpiaci árakra.

Címlapkép forrása: Portfolio

ad

További tartalom Önnek