Az Alaptörvény 17. módosítása jelentős mértékben átrajzolja az Alkotmánybíróság személyi összetételét, miután beiktatta a zárórendelkezések közé:

Ha az Alkotmánybíróság tagja az Alaptörvény tizenhetedik módosítása hatálybalépésének napján már betöltötte a hetvenedik életévét, megbízatása az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépése időpontját követő hónap első napján megszűnik.

Ez azt jelenti, hogy szeptember 1-jén, kedden megszűnik a 70. évüket betöltött alkotmánybírók mandátuma. A 2013-ban kivezetett szabály – a mostani bírák megválasztására visszamenőleges hatályú reaktiválásával – most négy bírót érint: Polt Péter elnököt, korábbi legfőbb ügyészt; Haszonicsné Ádám Máriát, a köztársasági elnöki hivatal egykori vezetőjét; Juhász Miklóst, a Gazdasági Versenyhivatal volt elnökét és Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság 2000-es évekbeli elnökét. November 15-én lejár Czine Ágnes mandátuma is.

Négy hónap alatt hat új alkotmánybíró

Mielőtt az egykori büntetőbíró tizenkét év után távozna a grémiumból, komoly feladat hárul rá: kollégái augusztus 13-án az Alkotmánybíróság elnökhelyettesének választották.

Négy hónapon belül hat helyen is változik a 15 fős testület személyi összetétele. Elsőként, július 19-én Hende Csaba kényszerült távozni, mert az Alaptörvény-módosítás nem kalkulált hatására aktiválódott az alkotmánybírósági törvény azon rendelkezése, amely szerint országgyűlési képviselőnek nem választható személy nem lehet alkotmánybíró. Megüresedett helyére a parlament július 27-én Sonnevend Pált választotta.

A szeptember 1-jén távozó négy alkotmánybíróval és a november közepéig helyettesítést vállaló Czine Ágnessel együtt hamarosan öt új alkotmánybírót kell majd az Országgyűlésnek választania, míg az Alkotmánybíróságnak új elnököt és elnökhelyettest.

Nemzetközi bíróságokhoz fordulhatnak

A választási procedúrákkal párhuzamosan az életkoruk miatt mandátumoktól megfosztott bírák feltehetően nemzetközi bíróság(ok)hoz fordulnak. Ahogy Polt Péter A bírói és alkotmánybírói elmozdíthatatlanság mint a bírói függetlenség garanciája Európában című, júniusban megjelent tanulmányában utalt rá, elvileg két út áll rendelkezésre:

• a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB),
• a luxembourgi Európai Unió Bírósága (EUB).

Az EJEB a Grzęda kontra Lengyelország ügyben megerősítette, hogy a bírói tisztség idő előtti megszűnésével kapcsolatos jogvita az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikkének hatálya alá tartozhat akkor is, ha nem klasszikus ítélkező bírói, hanem bírói igazgatási pozícióról van szó. Polt úgy látja, ha a 6. cikk, amely a független és pártatlan bírósághoz való jogot rögzíti, alkalmazható egy bírói igazgatási testület tagjának mandátumát érintő jogvitára, akkor azok még inkább relevánsak lehetnek az alkotmánybírói tisztség esetében, amely közvetlen szerepet játszik az alapjogvédelem és az alkotmányossági kontroll biztosításában.

Az EUB több ítéletében tagállami kötelezettségszegést állapított meg a bírói függetlenség és a bírák elmozdíthatatlanságának elvére hivatkozva. Különös jelentősége lehet a Bizottság kontra Lengyelország ügyben (C-448/23) hozott ítéletnek, amelyben a lengyel alkotmánybíróság összetételének és működésének kérdéseit közvetlenül az uniós jogállamisági követelményekkel kapcsolta össze. Az EUB megállapította, hogy az alkotmánybíróság függetlensége és törvényes összetétele nem pusztán belső alkotmányjogi kérdés, hanem az uniós jogrend működése szempontjából is releváns tényező; az alkotmánybíróságok összetételét és működését érintő beavatkozások meghatározott körben uniós jogi jelentőséggel bírhatnak.

A négy alkotmánybíró elmozdításának jelentős anyagi kihatásai is lehetnek. Mivel jogszabály semmiféle kompenzációról nem rendelkezik, a mandátumuk lejárta előtt, célzott jogalkotással eltávolított bírák elmaradt jövedelmük, egyéb juttatásaik, végkielégítésük vagyoni kára mellett közéleti meghurcoltatásuk, szakmai megítélésükön esett csorba miatt sérelemdíjra (nem vagyoni kártérítésre) is jogosulttá válhatnak. Ez fejenként több száz millió forint, de akár fél milliárdot meghaladó összeg is lehet.

(Borítókép: Az Alkotmánybíróság épülete 2024. december 9-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)