PolitikaSzerző: origo 2026. 08. 30. 1 percnyi olvasás
A Wekerle Sándor Lakásépítési Programról kérdeztük Balogh László ingatlanszakértőt.
Súlyos lakhatási válság van a kormány szerint országosan, de főleg Budapesten: az albérletárak az egekben, sokan pedig nem tehetik meg, hogy saját lakást vásároljanak. A problémát a Tisza-kormány bérlakásprogrammal szeretné orvosolni, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter még augusztus 14-én jelentette be a Wekerle Sándor Lakásépítési Programot, amelynek egyik fő célja megfizethető bérlakások, emellett kollégiumi és intézményi férőhelyek létrehozása.

A program első körben 550 millió euró uniós forrásra épül, ezt banki és piaci finanszírozással egészítenék ki, így a teljes fejlesztési volumen akár a hárommilliárd eurót is elérheti. A tervek szerint elsősorban Budapesten és a nagyobb vidéki városokban, barnamezős és alulhasznosított, jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező területeken épülnének lakások.
A konstrukció részleteit, többek között a pontos lakásszámot, a bérleti feltételeket és a jogosultak körét még nem dolgozták ki, a program véglegesítését december 31-ig tervezik.
Vitézy Dávid bejelentése kapcsán felmerül a kérdés:
mekkora hatása lehetne jelentős számú új, megfizethető bérlakás megjelenésének a budapesti ingatlanpiacra? Érdemben mérsékelné a bérleti díjakat?
Az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint még sok a nyitott kérdés. Balogh László emlékeztetett: Magyarországon az elmúlt harminc-negyven évben nem volt valódi bérlakásprogram. Ennek egyik oka, hogy egy érdemi programhoz hatalmas tőkére van szükség.
A korábbi kormányok inkább a saját lakás vásárlását támogatták, részben azért, mert egy bérlakásprogram megvalósítása hosszú időt vesz igénybe. Egy társasház felépítése a tervezéstől a beköltözésig legalább három-négy év lehet, így egy ilyen program eredményei egy kormányzati cikluson belül sem feltétlenül láthatók.
A rendszerváltás óta ráadásul nincs olyan hazai bérlakásprogram, amely mintaként szolgálhatna, ezért elsősorban külföldi példákból lehet kiindulni. Ezeket azonban a magyar viszonyokhoz és a hazai igényekhez kell igazítani. Nem elég tehát lakásokat építeni:
olyan rendszert kell kialakítani, amely valóban találkozik a magyar lakhatási igényekkel.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy egyelőre kevés konkrétum ismert a bérlakásprogramról, azt azonban tudni, hogy akár hárommilliárd eurós keretet is kaphat – ez az aktuális forint-euró árfolyamon több mint ezermilliárd forint.