GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 30. 4 percnyi olvasás
Vészforgatókönyv Cernavodănál: már szivattyúkkal és készülnek a Duna további apadására, közben újabb műszaki beavatkozások tervei látnak napvilágot.
Továbbra is nagy bajban van a romániai nukleárisenergia-hasznosítás: a román Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) augusztus 28. és szeptember 4. közötti előrejelzése szerint a Duna vízhozama a báziai szelvényben az első két napban 1600 köbméter/másodpercre emelkedik, ezt követően azonban fokozatosan 1500 köbméter/másodpercre csökkenhet. Ez jóval elmarad az augusztusi sokéves havi átlagtól. Egyelőre tehát nincs esély arra, hogy újrainduljon a cernavodăi atomerőmű, s közben a román sajtóban már megjelentek az információk arról is, hogy milyen technikai-műszaki megoldással próbálkozhatnak a hatóságok a vízválság miatt.
A Vaskapu alatt a Gruia–Călărași szakaszon a vízhozam az időszak első felében még növekedhet, míg Cernavodă és Tulcea között viszonylag stabil maradhat. Az előrejelzés második felében Gruia és Bechet között stagnálás, Corabia és Tulcea között pedig ismételt emelkedés várható.
A szélsőségesen alacsony dunai vízállás miatt a Cernavodăi Atomerőmű két működő reaktorát is leállították.
A Nuclearelectrica, az erőművet üzemeltető vállalat augusztus 13-án közölte, hogy megkezdte az 1-es blokk ellenőrzött leállításának előkészítését. A 2-es blokkot már július 28-án leállították és leválasztották a román villamosenergia-rendszerről. A gondokat az is nehezítette, hogy mint megírtuk, külső szemlélő számára meglehetősen tisztázatlan körülmények között távozik a Nuclearelectrica vezetője, Cosmin Ghita.
A két reaktor normál körülmények között Románia napi villamosenergia-igényének mintegy 20 százalékát fedezi, így tartós kiesésük az ország energiapiacán is érezteti hatását.
A román kormányközi Bala–Cernavodă bizottság több intézkedést készített elő annak érdekében, hogy a folyó vízszintje az erőmű hűtővíz-kivételénél megfelelő maradjon. A hatóságok szerint a Duna vízállása a mérések kezdete óta példátlan mélységbe süllyedt.
A közvetlenül bevethető megoldások között kiemelt szerepet kap a folyómeder kotrása. A cél az, hogy a Bala-ágnál javítsák a víz megoszlását a régi Duna-medret és a Bala-ág között.
Jelenleg a víz mintegy 85 százaléka a Bala-ág, mindössze 15 százaléka pedig a régi Duna-medre felé áramlik. A tervezett, mintegy 30 méter széles és legalább két méter mély csatornák kialakításával nagyobb vízmennyiséget szeretnének a régi Duna felé terelni, ezáltal Cernavodă irányába is.
A beavatkozás ugyanakkor komoly műszaki nehézségekbe ütközik:
Ez utóbbiak ugyan képesek dolgozni alacsony vízállás mellett is, de kisebb teljesítménnyel.
A hatóságok több kiemelt kotrási helyszínt azonosítottak, köztük a Cernavodăi atomerőmű csatornájának térségét, valamint a 305–306., 308,5., 312,5–315., 322., 327. és 342,5. folyamkilométer környezetét, utóbbi a Bala térsége.
Két héttel a kitűzött határidő előtt elkészül a paksi fenékküszöb első üteme, a kőből épített műtárgy szombatra a Duna teljes szélességében összeér – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán augusztus 29-én. Az augusztus 12-én megkezdett munkálatok első szakasza lezárult a bejelentés szerint. A beruházás teljes befejezéséhez azonban további munkák szükségesek. A következő ütemben megerősítik a műtárgyat és megvédik a Duna sodrásának kimosó hatásától. A teljes fenékküszöb kialakításához a korábbi kormányzati tervek szerint összesen mintegy 145–150 ezer köbméter követ használhatnak fel.
A Cernavodăi híd közelében már 200 méter összhosszúságban uszályokat helyeztek el és rögzítettek a folyó bal partján. A barjákat a partra merőlegesen állították fel, hogy a víz áramlását minél nagyobb mértékben a hajózómeder, illetve az atomerőmű vízkivételi pontja felé tereljék.
A megoldás egyfajta gyakorlati tesztként is szolgál: azt vizsgálják, milyen hatással lehetne egy később megépülő, állandó kőből kialakított terelőműre. A hatóságok szerint a barjás beavatkozás teljesen visszafordítható, a hatását folyamatosan mérik, és szükség esetén módosíthatják vagy eltávolíthatják.
A hosszabb távú megoldás részeként Cernavodănál, a híd alatt egy mintegy 150 méter hosszú kőgát, úgynevezett sarkantyú építését tervezik. A mű a bal partról indulna a folyó közepe felé, és a víz fölött is látható lenne.
A cél nem elsősorban a vízszint azonnali megemelése:
a terelőmű a vízáramlást a folyó mélyebb részei felé irányítaná, ahol a hajózómeder, a Duna–Fekete-tenger-csatorna torkolata és az atomerőmű vízkivétele is található.
Emellett segíthet megakadályozni, hogy a kikotort területek ismét gyorsan feltöltődjenek hordalékkal.
A hatóságok szerint a szerkezet hatása hosszabb távon jelentkezhet, és hozzájárulhat egy mélyebb, stabilabb folyómeder kialakulásához.
A Duna–Fekete-tenger-csatorna térségében további lehetőségként egy mobil, felfújható vagy csőszerű duzzasztómű telepítését is vizsgálják. Ennek segítségével egy kisebb, de az erőmű számára még megfelelő vízszintet lehetne fenntartani, miközben szivattyúkkal biztosítanák a szükséges hűtővízhozamot.
A rendszer gyorsan telepíthető: a tervek szerint akár egyetlen nap alatt elhelyezhető, a szivattyúkat pedig uszályokra vagy úszó pontonokra telepíthetik. Kritikus helyzetben a Duna–Fekete-tenger-csatorna vizét is felhasználhatják a szivattyúzás kiegészítésére.
A cernavodăi erőmű saját tartalékforgatókönyvvel is készül:
a létesítmény rendelkezik olyan szivattyúkkal, nagy teljesítményű generátorokkal és vízhűtő berendezésekkel, amelyekkel akkor is fenntartható lehet a reaktorok és a kiégett fűtőelemek hűtése, ha a folyóból már nem áll rendelkezésre elegendő víz.
A legkritikusabb forgatókönyvben a Cernavodă térségében a Duna vízszintje mindössze 1,05 méter lenne. Ebben az esetben zárt hűtőkörben, a rendszerhez szükséges demineralizált víz utánpótlásával működhetne a hűtés. A vizet a környékbeli kutakból, illetve szükség esetén tartalékokból – például közúti vagy vasúti tartálykocsikból és tűzoltó járművekből – biztosítanák.
A probléma nem kizárólag a Dunát érinti. Az INHGA szerint augusztusban a romániai folyók vízjárása a sokéves havi átlag mindössze 30–50 százaléka körül alakul. A Prahova, valamint az Ialomița és a Buzău felső vízgyűjtőin ennél kedvezőbb, 50–80 százalékos értékek várhatók.
Ezzel szemben a Crasna, a Barcău, a Sebes-Körös, a Fekete-Körös, a Fehér-Körös, a Bârlad, a Râmnicu Sărat, a Siret felső szakasza, a Prut mellékfolyói és Dobrudzsa folyói esetében a sokéves átlag 30 százaléka alatti vízhozamokra számítanak.
A belső folyók átlagos napi vízhozama szeptember 4-ig jellemzően stagnálhat, bár egyes kisebb, domb- és hegyvidéki folyókon a heves esőzések miatt hirtelen vízszint- és vízhozam-emelkedés, villámárvíz is kialakulhat.
A következő napok egyik legfontosabb kérdése így az lesz, hogy a Duna vízhozamának további csökkenése mellett sikerül-e időben végrehajtani azokat a műszaki beavatkozásokat, amelyekkel biztosítható a cernavodăi atomerőmű hűtése. A hidrológiai előrejelzés alapján ugyanis rövid távon sem várható érdemi javulás: a Duna szeptember elejéig továbbra is a sokéves átlag töredékén folyhat Romániában.
Napi