Az országos műsorszolgáltató, az RÚV vasárnapi összesítése szerint a szavazók 52,5 százaléka ellenezte, míg 47,5 százaléka támogatta a kormány kezdeményezését, amelynek célja az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalások újraindítása lett volna. Egy utolsó választókerületben még tart a szavazatok számlálása. Ugyanakkor az első értékelések szerint eldőlt az izlandi EU-s szavazás eredménye.

Izlandi EU-s szavazás: különbség a főváros és vidék között

Az eddigi eredmények alapján a fővárosban, Reykjavíkban – ahol az ország lakosságának mintegy harmada él – a csatlakozási tárgyalások támogatói szerepeltek jobban. A vidéki térségekben ugyanakkor a nemek aránya több helyen a 60 százalékot is meghaladta.

„Hihetetlen látni az emberek erejét az ország minden részén” – mondta Guðlaugur Þór Þórðarson, a konzervatív, az EU-csatlakozást ellenző Függetlenségi Párt parlamenti képviselője.

„Ezek az eredmények nagyon egyértelműek. Az izlandiak nem akarják, hogy Izland csatlakozzon az Európai Unióhoz” – jelentette ki Þórðarson, aki egy korábbi kormányban külügyminiszterként is dolgozott.

A miniszterelnöki hivatal a cikk megjelenéséig nem reagált a megkeresésre.

Nigel Farage, a brit Reform UK vezetője és ismert euroszkeptikus az X-en gratulált Izlandnak az eredményhez. „Gratulálok Izlandnak, amiért az ország függetlenségének megőrzésére szavazott” – írta.

Szoros versenyt jeleztek a felmérések

A Politico cikke szerint a népszavazást megelőző közvélemény-kutatások szerint az észak-atlanti ország lakossága szinte teljesen megosztott volt a kérdésben, és az előzetes eredmények ha szorosan is, de az igenek győzelmét mutatták. A szociáldemokrata Kristrún Frostadóttir vezette kormány már hatalomra kerülésekor, 2024 végén ígéretet tett arra, hogy referendumot tartanak az uniós tárgyalások folytatásáról.

Izland 2009-ben kezdte meg az EU-csatlakozási tárgyalásokat, a pénzügyi válságot követően, amely súlyosan megrázta az ország pénzügyi szektorát. A folyamat azonban nagyrészt eredménytelen maradt, majd 2015-ben végleg leállították. A tárgyalások összeomlásában jelentős szerepet játszottak a halászati kvótákkal kapcsolatos viták.

A mostani referendumon az euró kérdése is központi szerepet kapott.

Az ellenzők, köztük Guðrún Hafsteinsdóttir, a konzervatív Függetlenségi Párt vezetője szerint azonban Izland jobban jár, ha továbbra is a saját útját járja, miközben az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagja marad.

Kristrún Frostadóttir miniszterelnök a szavazás előtt úgy fogalmazott, hogy „nagyon izgalmas” pillanat ez az ország számára. Szerinte a kormány teljesítette ígéretét azzal, hogy lehetőséget adott az izlandiaknak arra, hogy „kifejezzék véleményüket és azt, hogy mit gondolnak erről az útról”.