Szédületes adatok a tengerentúlról

Rohamtempóban bukkannak fel az adatközpontok világszerte, terjeszkedésüket pedig elsősorban a mesterséges intelligencia (AI) iránt szakadatlanul növekvő kereslet hajtja.

Így van ez Az Egyesült Államokban is, ahol jelenleg több mint 4 ezer adatközpont zümmög vagy áll építés alatt,

a Pew Research Center adatai alapján harmaduk mindössze három államban – Virginiában, Texasban és Kaliforniában – található.

A rare issue uniting Americans is opposition to data centers, the sprawling computer complexes that are the most visible manifestation of the AI boom.In a recent poll, about 7 of 10 Americans said they would oppose a data center being built near them. https://t.co/tpC2DpALMl pic.twitter.com/pU6JLubAeF https://t.co/tpC2DpALMl

Még több Globál

Autóba rejtett pokolgép végzett az orosz katonatiszttel, miközben több száz drón támadta Ukrajnát

Megszólalt Zelenszkij a pusztító támadás után: brutális fegyverarzenált zúdított Oroszország Ukrajnára

Megtörte a csendet a merényletben megsérült Hámenei, egyből követeléssel állt elő az iráni despota

— The Washington Post (@washingtonpost) August 19, 2026

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) idei jelentésében úgy becsülte, hogy az új létesítmények felét a már meglévő „adatkampuszok” közelében húzzák fel, elvégre itt már nem kell bajlódni a megfelelő infrastruktúra és az energiaellátás kiépítésével, és a legtöbb esetben a kedvező szabályozási háttér is adott. Az utóbbi években számos amerikai állam igyekezett adókedvezményekkel és gyorsított engedélyezési eljárásokkal magához vonzani adatközpont-építési beruházásokat.

Nem újdonság, hogy a mesterséges intelligencia kínzó társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi aggályok sokaságát veti fel, az AI és a nagy nyelvi modellek (LLM) működését lehetővé tevő adatközpontok terjedése ugyanakkor önmagában is aggodalommal tölti el azokat, akik az üzemek energiaigénye és környezetterhelése, netalántán a saját pénztárcájuk, a villamosenergia drágulása miatt aggódnak.

Az Egyesült Államokban 2024-ben 183 terawattórát fogyasztottak az adatközpontok, ami az ország teljes áramfelhasználásának több mint 4 százaléka. Ennyiből nagyjából fedezni lehetne Pakisztán egész éves fogyasztását. Az IEA előrejelzése szerint

2030-ra a mostani több mint duplájára, 426 terawattórára emelkedhet az adatközpontok országos áramigénye, de Virginiában például 2023-ban már ezek feleltek az állam teljes fogyasztásának negyedéért.

A Reuters szerint az AI-jal összefüggésben eddig legalább 57 hálózattól független erőmű építését tervezik vagy kezdték meg az Egyesült Államokban. Ezek kizárólag adatközpontokat szolgálnának ki, teljes kapacitásuk 73 ezer megawatt, ami több tízmillió otthon ellátására lenne elegendő.

Az áramfogyasztás oroszlánrészét a szerverek működtetése teszi ki, a csúcskategóriás chipek ugyanis kétszer-négyszer akkora teljesítményt igényelnek, mint szokványos társaik. A hűtőrendszer üzemeltetéséhez szintén nem kevés energia kell, a hűtéshez pedig ráadásul még víz is szükségeltetik. 2023-ban az amerikai adatközpontok mintegy 64 millió köbméter vizet használtak, a legnagyobb, úgynevezett hiperléptékű létesítmények közvetlen vízigénye 2028-ra akár a kétszeresére, évi 125 millió köbméterre is nőhet a legszélsőségesebb esetben. A Guardian cikke alapján

az új adatközpontok kétharmada olyan területen fog épülni, ahol az elmúlt évben gondot okozott a szárazság.

Az adatközpontok már most éreztetik a hatásukat a villanyszámlákon.

• Az Illinois-tól Észak-Karolináig terjedő PJM villamosenergia-piacon az adatközpontok jelenléte miatt néhol átlagosan havi 16–18 dolláros drágulás jelentkezett a lakossági rezsiben.
• A Carnegie Mellon Egyetem kutatása szerint az adatközpontok és a kriptobányászat együttesen 2030-ra átlagosan 8 százalékkal drágíthatja a villanyszámlákat, Virginia egyes területein akár a 25 százalékot is meghaladhatja az emelkedés.

Ennek hallatán természetesen kevesen fognak örülni. 2024-ben havi 142 dollárt fizetett az áramért az átlagos amerikai háztartás, ez 25 százalékos növekedés a tíz évvel korábbi szinthez képest, és elsősorban az infrastruktúra szükségszerű javításának és fejlesztésének tudható be.

Balról érkezett az első fecske

2026 nyara előtt csak elvétve kerültek az adatközpontok az amerikai közéleti vita kereszttüzébe, alapvetően mindkét párt támogatta a stratégiai fontosságú szektornak elkönyvelt mesterségesintelligencia-fejlesztést – a republikánusok talán lelkesebben, a demokraták valamivel óvatosabban.

Elsőként a magát demokratikus szocialistának valló független szenátor, Bernie Sanders javasolta, hogy legalább egy kis időre függesszék fel új adatközpontok építését.

A moratórium lehetőséget ad a demokráciának, hogy felzárkózzon, és biztosítja, hogy ezen technológiák előnyei mindannyiunk javát szolgálják, ne csak a Föld leggazdagabb embereit

– jelentette ki 2025 végén Sanders, aki 2016-ban és 2020-ban egyaránt sikertelenül tört elnökjelölti babérokra.

A vermonti szenátor márciusban a demokraták balszárnyának legismertebb arcával, Alexandria Ocasio-Cortez New York-i képviselővel közösen nyújtott be törvényjavaslatot az adatközpont-moratóriumról, azzal a céllal, hogy időt adjanak a szövetségi szintű biztonsági garanciák kidolgozására.

Láttuk, hogy az ICE AI-cégekkel működik együtt az amerikaiak megfigyelésében, hogy közösségimédia-felhasználók AI-botokkal készítenek szexuálisan explicit deepfake-eket nőkről és gyermekekről, az adatközpontok építése pedig országszerte az egekbe növeli a villanyszámlákat

– érvelt tavasszal az AOC-ként emlegetett politikus, akit Sanders potenciális utódjaként tartanak számon. A demokraták balszárnyát erősítő Ocasio-Cortez szerint „a profit helyett az emberséget kell választani”.

Sanders pár napja nyílt levélben szólította fel a Meta, az OpenAI és az Anthropic vezetőit, hogy állítsák le a mesterséges intelligencia fejlesztését.

Miután nyáron hírek jelentek meg elszabaduló „AI-csúcsfegyverekről”, Sanders szerint bebizonyosodott, hogy a technológia kikerült az emberi kontroll alól, ezért szigorú szabályozásra és a fejlesztési tempó lassítására van szükség.

A valaha volt legnagyobb társadalmi pálfordulás?

– tette fel a kérdést a New York Times podcastje. Amikor Sanders először szólalt fel az AI-moratórium mellett, az amerikai közvélemény még nem feltétlenül állt határozottan az ő oldalán. A Heatmap felmérése alapján

• tavaly augusztusban még közel ugyanannyian válaszoltak igennel (43 százalék), mint nemmel (42 százalék) arra a kérdésre, hogy szeretnék-e, hogy adatközpontot építsenek a lakóhelyükhez közel.
• Egy év elteltével azonban vége szakadt a megosztottságnak,

  immár az amerikaiak háromnegyede nyilatkozik úgy, hogy nem támogatja az adatközpontok felhúzását a saját környékén,

  amire mindössze 15 százaléknyian mutatkoztak nyitottnak. Ha közszereplő lenne, az adatközpont nettó megítélésében ez egy év leforgása alatt rendkívül drasztikus, 61 pontos elmozdulással érne fel negatív irányba.

A Fox News július végén közzétett közvélemény-kutatása szintén azt találta, hogy tíz választóból hét ellenzi egy, a mesterséges intelligenciát támogató adatközpont építését a lakhelye közelében. 78 százalék továbbá helyeselte a beruházások lassítását a környezetterhelés és a lakosok aggályainak kezelése érdekében.

Pártpolitikai alapon egyébként a szokásosnál kevésbé megosztottak az amerikai választók a kérdésben:

a demokraták 76, a republikánusok 60 százaléka van ellenük.

What a year it’s been https://t.co/UTJM4cN8nZ pic.twitter.com/v18krjouYA https://t.co/UTJM4cN8nZ

— Matthew Yglesias (@mattyglesias) August 20, 2026

A Gallup májusban ugyancsak hasonló arányokról számolt be, de arra is rákérdezett, hogy pontosan miért rosszallják vagy helyeslik az emberek az ötletet.

• A támogatók kétharmada a gazdasági előnyöket említi legfőbb érvként, közülük 55 százalék kifejezetten munkahelyteremtést vár, 13 százalék adóbevétel-növekedést, de sokan említik a lakásépítések és az infrastruktúra-fejlesztések fellendülését is. Kisebb arányban vannak azok, akik a mesterséges intelligencia technológiai előnyeit vagy annak személyes hasznát tartják a legfontosabb szempontnak.

Az ellenzők érvei ennél jóval szerteágazóbbak.

• Felük az erőforrások túlzott igénybevételét kifogásolja, ezen belül 18-18 százalékuk kifejezetten a víz-, illetve az energiafogyasztást emeli ki.
• 16 százalékuk a környezetterheléstől – beleértve a zaj-, a levegő- és a vízszennyezést – tart.
• Az adatközpont-ellenesek bő ötöde a helyi életminőség romlása miatt aggódik, leginkább a megnövekedett forgalmat, a népességnövekedést és a területhasznosítással kapcsolatos fenntartásokat említve.
• Nagyjából ugyanennyi, 20 százalékuk tart a megélhetési költségek vagy a rezsi növekedésétől, illetve az adófizetőkre rótt terhektől.
• 14 százalék fél a gazdasági hatástól, különösképp attól, hogy az AI lecserélheti az emberi munkaerőt.
• A fennmaradó ellenérvek döntő része a mesterséges intelligenciával kapcsolatos általános vagy konkrét etikai, társadalmi aggodalmakra vezethető vissza, mint hogy rosszindulatú célokra használhatják, csökkenti az emberek közötti szociális érintkezést, vagy túl gyorsan fejlődik.

A közvéleménnyel együtt mozog a politikus is – egy kivétellel

Júliusban a demokrata vezetésű New York állam elsőként vezetett be egyéves moratóriumot az 50 megawattnál nagyobb energiaigényű adatközpontok építésére.  

Mivel az adatközpontok fejlesztése azzal fenyeget, hogy megnöveli a közüzemi számlákat, kimeríti természeti erőforrásainkat, és bizonytalanságot teremt a New York-iak számára, felelősségem, hogy cselekedjek és vezető szerepet vállaljak

– mondta az idén novemberben újraválasztás előtt álló kormányzó, Kathy Hochul. Hozzátette, kezdeményezni fogja a nagy adatközpontok forgalmiadó-mentességének hatályon kívül helyezését.

Az Axios gyűjtése alapján országszerte az egyik legmeghatározóbb kampánytémává váltak az adatközpontok. És nemcsak a demokraták fordultak ellenük.

• Pennsylvania elnöki ambíciókat dédelgető demokrata kormányzója nem volt annyira szemfüles, mint Hochul. Josh Shapiro évekig udvarolt a techcégeknek, hogy államában ruházzanak be, nemrég azonban pálfordulásra és bekeményítésre kényszerült. Miután republikánus kihívója azzal vádolta, hogy „kiterítette a vörös szőnyeget” az AI-cégeknek, rendeletet írt alá az építkezések korlátok közé szorításáról.

#WisconsinGovernor Tom Tiffany (R) ad labels his Democratic opponent David Crowley as “Data Center David Crowley” pic.twitter.com/b9DzxZygdN https://x.com/hashtag/WisconsinGovernor?src=hash&ref_src=twsrc%5Etfw

— Politics & Poll Tracker (@PollTracker2024) August 17, 2026

• Az ugyancsak a középnyugati rozsdaövezethez sorolt Wisconsinban a republikánus kormányzójelölt, Tom Tiffany futtat olyan kampányhirdetéseket, amelyekben demokrata ellenfelét adatközpont-pártiként és a techóriások zsoldjában állóként támadja. A mérsékeltebb David Crowley egykori riválisa, a demokratikus szocialista Francesca Hong adatközpont-moratóriummal kampányolt, így a republikánus jelölt tulajdonképpen Honggal került azonos plaftormra.

• Wyomingban az a Chuck Gray nyerte a republikánus előválasztást a préri állam egyetlen képviselőházi helyéért, aki az „adatközpontok leállítását” ígérte, és szövetségi tilalmat sürgetett.

  Ha a Szilícium-völgy ki akarja építeni a liberális birodalmát, megtehetik máshol is

  – szögezte le Gray egy reklámban.

Chuck Gray in Wyoming, who campaigned against data centers, pulls off a Republican primary win pic.twitter.com/o1gKm1C1ff https://t.co/o1gKm1C1ff

— Charlie Spiering (@charliespiering) August 19, 2026

• Szintén pálfordulásra kényszerült Greg Abbott, Texas republikánus kormányzója, aki korábban az államot „a mesterségesintelligencia-fejlesztés epicentrumának” nevezte. (A fenti táblázatra pillantva nem alaptalanul.) Miután a nyakában loholó demokrata kormányzójelölt pellengérre állította Abbotot, amiért az „adatközpontok vadnyugatává” változtatta Texast, a republikánus politikus a vidéki településeken lévő új építkezések leállítását és az adókedvezmények eltörlését szorgalmazta. Egy AI- és Abbott-párti kampányszervezet ellentámadásba is kezdett, hirdetésükben azt hangsúlyozza, nem kell választani az innováció és a helyi közösségek védelme között.

A newer group, the Infrastructure Alliance of Texas, is out with this pro-data center, pro-@GregAbbott_TX ad in #TXGov. pic.twitter.com/g2m6x13EVa https://x.com/GregAbbott_TX?ref_src=twsrc%5Etfw

— Brad Johnson (@bradj_TX) August 27, 2026

A nagyvállalatokkal és a „big tech”-kel szemben alapvetően szkeptikusabb demokraták tehát kezdetben talán lépéselőnyből indultak, hogy utolérjék a rendkívül adatközpont-ellenessé vált közvéleményt, de néhány republikánus náluk jóval bátrabban állt bele valamilyen korlátozásba.

Ez egyes demokrata elemzőket aggodalommal tölt el,

Adam Carlson például stratégiai hibának tartja, hogy a párt nem tűzte egységesen a zászlajára a mesterséges intelligencia ügyét, és túl óvatosnak véli a határozott állásfoglalástól ódzkodó politikusokat, ami akár a 2028-as elnökválasztást is befolyásolhatja.

Mi van, ha J. D. Vance kiáll, és ő lesz az első érdemi elnökjelölt AOC-n kívül, aki támogatja az adatközpont-moratóriumot? […] Utána mindenki, aki síkra száll mellette, úgy fog tűnni, hogy le van maradva J. D. Vance-szel szemben

– fejtette ki Carlson.

New entry into the data center wars: @GinaHinojosaTX going after Greg Abbott. A woman uses an AI chatbot to ask why her electric bill is going up; it answers, Greg Abbott. pic.twitter.com/NohUKGx53o https://x.com/GinaHinojosaTX?ref_src=twsrc%5Etfw

— David Weigel (@daveweigel) August 18, 2026

A másik oldalon – no meg a techcégeken – látszólag még nagyobb pánik lett úrrá, így összedugták a fejüket. A Republikánus Szenátusi Kampánybizottság (NRSC) nemrég egy bizalmas feljegyzésben figyelmeztette az AI-óriáscégeket, hogy az adatközpontokkal szembeni növekvő közfelháborodás miatt a demokraták elhódíthatják Jon Husted ohiói szenátor székét. Husted demokrata kihívója, Sherrod Brown egész nyáron pörgette azt a reklámkampányát, amelyben Hustedet „az ohiói adatközpontok arcának” nevezi. Az államban több nagyszabású adatközpont-beruházás is folyamatban van, Ohióban található az ötödik legtöbb az Egyesült Államokban. A Silver Bulletin átlagában momentán Brown vezet 3 százalékponttal.

Az NRSC szerint az adatközpontok egy búvópatakhoz hasonlóan, a felszín alatt váltak az idei ciklus meghatározó ügyévé.

A republikánus kampányszerv ugyanakkor leszögezi, a techcégek felelőssége, hogy javítsanak az adatközpontok megítélésén, és világosan kommunikálják a helyiek felé a beruházások várható előnyeit és a költségek megoszlását. A republikánus memorandum hangsúlyozza, hogy amennyiben Husted elveszíti a választást, az országos fordulatot hozhat, és a techóriások a jövőben nehezen fognak találni olyan politikust, aki majd fel meri felvállalni az AI-beruházások támogatását.

ám Az AI-cégeknek attól egyelőre nem kell tartaniuk, hogy a legbefolyásosabb republikánus politikus cserben hagyná őket a gyarapodó választói aggályok miatt.

Ha egy város polgármestere vagy egy állam kormányzója lennék, és lehetőségem lenne egy nagy AI-üzemet vagy adatközpontot szerezni, mindenképpen megtenném, mert a munkahelyek hatalmasak, a befizetett pénzek és az adók egyszerűen hatalmasak”

– nyilatkozta Trump a múlt héten számos kriptoipari vezető koszorújában, aláhúzva, hogy az adatközpontokat visszautasítók szerinte óriási hibát vétenek.

Kérdés, hogy az amerikai elnök meddig lesz képes dacolni saját pártjával és szembeúszni a társadalmi árral, már amennyiben nem csillapodik a mostani adatközpont-ellenes tendencia.

Címlapkép forrása: Brandon Bell/Getty Images