A kormány felülvizsgálja a korábbi kiemelt beruházások miatt mezőgazdasági művelésből kivont területek helyzetét, és ahol a beruházások nem vagy csak részben valósultak meg, visszaadná a földeket mezőgazdasági használatra –mondta el Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter a Debrecinernek adott interjúban.

Példaként említett olyan önkormányzatot, ahol 400 hektárt sajátítottak ki, miközben végül mindössze 20–40 hektárt használnának ipari célra.

A miniszter szerint a jövőben a beruházásoknál a normál engedélyezési eljárást kellene alkalmazni a kiemelt státusz helyett.

Bóna különösen súlyos hibának nevezte a jó minőségű termőföldek beépítését, mivel szerinte az elmúlt évtizedekben Magyarországon közel egymillió hektárt vontak ki természetes használatból közúti, vasúti és ipari fejlesztések miatt.

A debreceni iparterületek kijelölését „ősbűnnek” nevezte, mivel szerinte Európában is ritka, pótolhatatlan mezőségi talajokat vontak ki a művelésből.

Úgy fogalmazott, „nem lehet büntetlenül lebetonozni az országot”.

A klímaváltozás miatt szerinte a magyar mezőgazdaság szerkezetét is jelentősen át kell alakítani, és Bóna reálisnak tartotta azt a becslést, hogy akár egymillió hektáron változtatni kell a jelenlegi művelési módon, ez azonban nem feltétlenül jelenti a területek kivonását a mezőgazdaságból. Az intenzív szántóföldi művelésre már kevésbé alkalmas földeken gyepgazdálkodás, erdőtelepítés vagy megfelelő körülmények között ültetvények kialakítása jöhet szóba.

A vízgazdálkodásban a miniszter szerint rövid távon elsősorban a víz korábbi és hosszabb ideig tartó visszatartásával lehet előrelépni (erről már egy kormányzati intézkedési tervet is bemutattak – a szerk.)

A kormány első ülésén forrást biztosított a vízügyi igazgatóságoknak, aminek segítségével több mint 1,8 millió köbméter többletvizet juttattak a tájba. Bóna szerint ezt a munkát már ősszel, magasabb folyóvízszintek idején el kell kezdeni, miközben a támogatási rendszereket is a vízmegőrző talajművelési technológiák felé kell terelni.

Egyes magyarországi térségekben szerinte már félsivatagi körülményekről lehet beszélni.

A miniszter kitért a Kósa Lajos családjához közelinek tartott Bászna Gabona felszámolására is, közlése szerint a cégcsoport vagyona várhatóan nem fedezi teljes egészében az okozott károkat, és már „komoly szándékosság” feltételezhető az ügyben. Az állam közel 7 milliárd forintot előlegezett meg a károsult kis- és közepes gazdálkodóknak, ennek azonban várhatóan csak nagyjából a fele térülhet meg a felszámolásból. Bóna hangsúlyozta, hogy a gazdáknak kifizetett kártalanítást ettől függetlenül nem kell visszafizetniük, a fennmaradó veszteség az államot terheli.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Czeglédi Zsolt