Izland csattanós pofont adott Brüsszelnek, elbukott a népszavazás a csatlakozásról

Viszonylag kiegyensúlyozott eredmény született az izlandi népszavazáson, de egyértelműen azok kerekedtek felül, akik az EU-csatlakozási tárgyalásokat nem kívánják folytatni Brüsszellel. A mindössze négyszázezres lakosságú ország vidéki, főként halászattal foglalkozó területein nagy volt a nemek aránya, a főváros Reykjavíkban pedig erősebb volt az EU-csatlakozás támogatottsága.

An Icelandic Coast Guard vessel is docked in Reykjavík harbour, Iceland, on August 25, 2026. Icelanders are to vote August 29, 2026 on whether to resume entry talks with the European Union amid growing global insecurity, in a referendum seen as going down to the wire. Icelanders are not being asked to decide just yet if they want to join the 27-member bloc -- only whether they want their government to negotiate possible terms, including on the highly sensitive fishing issue. (Photo by Jonathan NACKSTRAND / AFP) — Az izlandi parti őrség hajója a kikötőben. Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP

Izland régóta egyeztetett az unióval, s a mindennapokban is együttműködik számos területen az európai közösséggel, de a tagság jelentette számos kötelezettség és várható szabály azt eredményezte, hogy a lakosság többsége nemet mondott a lehetőségre. Izlandon 13 évvel ezelőtt döntött úgy az akkori kormány, hogy felfüggeszti a tárgyalásokat, a mostani népszavazás tétje az volt, folytatódjon-e a folyamat a mostani baloldali kabinet irányításával. Izland a 2009-es, drámai következményekkel járó gazdasági válság idején kacérkodott az uniós csatlakozással az ottani bankok összeomlása láttán.

Azóta azonban sokat erősödött Izland, ugyanakkor az Európai Unió irányvonala nem nyerte el mindenki tetszését.

A halászat mindenek felett

A legfőbb problémát a halászat szabályozása jelenti. Izlandon a halászat többet jelent a fontos bevételi forrásnál, ez a nemzeti identitás egyik alapja. Az izlandi tárgyalók előre jelezték az EU felé, a halászat megregulázását nem tudják elfogadni, márpedig az unióban szigorú szabályok érvényesek a halászhajókra, a halászati régiók fejlesztésére, a halászati kvótákra vonatkozóan.

Az esetleges EU-csatlakozás azt is jelentené, hogy Izlandnak elméletileg osztoznia kellene halászterületein más uniós államokkal, amelyet Reykjavíkban előzetesen elképzelhetetlennek tartottak.

Az izlandi halászati kvóták rendszere azt eredményezte, hogy helyi szinten nagyon erős cégek alakultak ki, amelyek az EU-ban nem biztos, hogy ugyanolyan erősek lennének, mint az unión kívül. Izland exporttermékeinek 40 százaléka a halászatból származik.

Amerikai fenyegetés

Izland EU-felvételét erősítette volna a világpolitika jelenlegi állása, minthogy az Egyesült Államok elnöke többször is jelezte, meg akarja szerezni Grönlandot, amely Dánia nagy autonómiával bíró külbirtoka, így az EU-hoz közel álló terület. Izland EU-tagságával erősödhetett volna az európai érdekszféra, valamint az újabban egyre értékesebb északi hajózási útvonalak ellenőrzése is könnyebbé vált volna. Az EU számára az izlandi referendum ugyanakkor súlyos jelzés, amely azt mutatja, a brüsszeli regulák rendszere taszító egy tagjelölt ország számára a tagság által nyújtott előnyök ellenére, így az EU-bővítés egyelőre lekerül a napirendről.

Borítókép: A nem-szavazatra buzdító installáció Izlandon (Fotó: AFP/HALLDOR KOLBEINS)