BelföldSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 30. 2 percnyi olvasás
Ruszin-Szendi Romulusz szerint nagy szükség van a gépekre és a betonkockákra, mert amit nappal építenek, az este leomlik.
Különleges jogi konstrukcióban születik meg a paksi atomerőmű melletti fenékküszöb a Dunában, és felmerülhet a kérdés: vajon mi ennek az oka azon a kormányzati indokon túl, hogy sürgős a kivitelezés? Adódhat ugyanis a gyanú:
a kormány nem akarhatta megkockáztatni, hogy a beruházás sorsa az előzetes környezetvédelmi engedélyezési eljárás eredményétől függjön.
A napokban jelent meg az Átlátszó cikke, amelyben arról írnak, hogy utólagos, illetve gyorsított engedélyeztetéssel épül a paksi atomerőmű mellett a dunai fenékküszöb. Ez az állítás egyébként nem fed fel újdonságot, ugyanis az építkezés bejelentésekor világossá tette a kormány, hogy gyakorlatilag előzetes hatósági engedély nélkül kezdődhet meg a munka. Ennek magyarázata az, hogy kiemelt státuszt kapott a beruházás, így az engedélykérelmeket ráérnek később benyújtani.
Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán miért kellett úgy megalkotni a szabályozást, hogy a beruházás előbb épülhessen meg, mint ahogy a környezetvédelmi engedély megszületik. A kormány augusztus 12-én amellett, hogy kiemelt beruházássá nyilvánította a fenékküszöböt, olyan különleges eljárási rendet is teremtett köré, amely lehetővé teszi, hogy a környezetvédelmi működési engedély iránti kérelmet csak szeptember 30-ig kelljen benyújtani, ám addigra maga a műtárgy bőven el is elkészülhet.
A cikk részletesen bemutatja, hogy a környezetvédelmi és Natura 2000 vizsgálatok még nincsenek készen, de
a szeptember 30-ig benyújtandó engedélykérelem alapján a hatóságnak később is lehetősége lesz az engedély megtagadására, illetve a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére vagy megtiltására.
Ez pedig felvet egy kellemetlen kérdést. Ha a kormány biztos volt abban, hogy a fenékküszöb a környezetvédelmi és természetvédelmi előírásoknak megfelel, miért volt szükség arra, hogy a beruházást úgy gyorsítsa fel, hogy olybá tűnjön: meg akarja kerülni az engedélyezési folyamatot? Erre adódhat egy sejtés, amely szerint a kormány valójában tudta, hogy az engedélyeket nem kapná meg a beruházás, ezért az utolsó pillanatig húzta a döntést, hogy havária helyzetre hivatkozhasson. A másik lehetőség, hogy nem szándékosan, pusztán késlekedés miatt csúszott a paksi atomerőmű hűtésének megoldása, majd a látványos beruházás jogszabályokkal körbeágyazása lett a végkifejlet.
Így vagy úgy, a fenékküszöb épül, dacára annak, hogy számos környezetvédő és szervezet kifejtette: hiába tűnik ártalmatlannak, valójában súlyos károkat okozhat a folyam élővilágában, és tovább károsíthatja az alvíz medrét azáltal, hogy gátolja a hordalék továbbsodródását.
Azt is meg kell jegyezni, hogy a kormány ígérete szerint a fenékküszöb csak ideiglenes megoldás. Arra azonban egyelőre nincs válasz, hogy pontosan meddig marad a Dunában az építmény, és mi lesz a tartós megoldás. A műtárgy akár addig is ott maradhat, amíg a paksi atomerőmű hidegvíz-beömlő nyílásainak, illetve szivattyúcsonkjainak mélyebbre helyezése vagy más műszaki megoldás meg nem valósul. Ez pedig akár éveket is igénybe vehet.
Napi