portfolio Gazdaság

Döntött az Európai Unió: nagyot bukhatnak az Airbnb-tulajdonosok

Szerző: portfolio 2026. 08. 30. 3 percnyi olvasás


Döntött az Európai Unió: nagyot bukhatnak az Airbnb-tulajdonosok

Az Európai Bizottság új jogszabállyal, az Affordable Housing Acttel (Megfizethető Lakhatásról Szóló Törvénnyel) segítené a városokat és régiókat az Airbnb-típusú rövid távú lakáskiadás korlátozásában, egységes uniós kritériumokat teremtve az intézkedések jogi megalapozásához. Bár uniós átlagban a rövid távú kiadású ingatlanok a lakásállomány alig 1,2 százalékát teszik ki, egyes turisztikai központokban arányuk elérheti a 20 százalékot, ami súlyos lakhatási problémákat okoz. Több európai nagyváros – köztük Barcelona, Firenze és Amszterdam – már saját hatáskörben szigorított, ám a korlátozások jogszerűsége körül számos jogvita alakult ki. A készülő szabályozás elsősorban ezt a jogbizonytalanságot csökkentené, miközben az EU-ban 2015 óta a lakásárak csaknem kétharmadukkal emelkedtek.


Az áprilisi választások után visszakerült az európai térképre Magyarország, a kormány kiemelt célja az uniós források hazahozatala, illetve hosszabb távon az euró bevezetése. Milyen utat kell bejárnia Magyarországnak addig és mekkora lökést adhatnak az uniós pénzek a gazdaságnak? Ezzel a kérdéssel foglalkozik a Portfolio konferenciája, mely szakértőkkel, közgazdászokkal, neves külföldi előadókkal járja körül a témát.

Az Európai Bizottság új szabályozással segítené azokat a városokat és régiókat, amelyek a lakhatási problémák miatt korlátoznák az Airbnb-típusú rövid távú lakáskiadást – írja a Financial Times.

A készülő Affordable Housing Act olyan uniós kritériumokat határozna meg, amelyek alapján a helyi hatóságok jogilag könnyebben igazolhatnák, hogy az általuk bevezetett korlátozások arányosak.

Uniós szinten a rövid távú kiadásra használt ingatlanok mindössze a lakásállomány 1,2 százalékát teszik ki, egyes turisztikai központokban – például Sorrentóban, Dubrovnikban vagy Fuerteventurán – azonban arányuk elérheti a 20 százalékot.

Az elmúlt években több európai nagyváros már saját hatáskörben szigorított. Amszterdam, Berlin, Brüsszel, Firenze és Párizs többek között engedélykötelezettséget – Budapesten egy-egy kerület döntött csak hasonlókról, a kiadható lakások számának korlátozását vagy éves éjszakaszám-plafont vezetett be, Barcelona pedig 2028-ra teljesen megszüntetné a turistáknak kiadott lakások engedélyeit. Firenzében tavaly moratóriumot rendeltek el az új rövid távú szálláshelyekre a történelmi belvárosban, majd a korlátozást a városi lakásállomány 44 százalékára terjesztették ki. Az intézkedések ellen eddig mintegy egy tucat jogi eljárás indult, emlékeztet a Financial Times.

A jogvita középpontjában az áll, hogy a korlátozások mennyiben egyeztethetők össze a szolgáltatásnyújtás szabadságát védő uniós joggal.

Az Európai Unió Bírósága 2020-ban már kimondta, hogy lakáshiány esetén jogszerű lehet a rövid távú kiadás korlátozása, amennyiben az intézkedés arányos, ennek pontos határai azonban továbbra sem egyértelműek.

A készülő uniós jogszabály elsősorban ezt a jogbizonytalanságot csökkentené, ami jelenleg különösen a kisebb jogi kapacitással rendelkező önkormányzatokat tarthatja vissza a szigorúbb fellépéstől.

A lakhatási nyomás az egész EU-ban erősödött:

az Eurostat szerint 2015 és 2025 között a lakásárak csaknem kétharmadukkal, a lakbérek pedig több mint ötödükkel emelkedtek.

Az Európai Bizottság kutatóközpontja pozitív kapcsolatot talált a rövid távú lakáskiadás elterjedtsége és a magasabb lakhatási költségek között, különösen az ingatlanáraknál, ugyanakkor a kínálathiányt tekinti a drágulás fő okának. Az Airbnb szerint a szigorú korlátozások önmagukban aligha csökkentenék érdemben a lakásárakat, miközben visszafognák a turizmusból származó helyi bevételeket.

A rövid távú szállásadók érdekképviselete arra is felhívja a figyelmet, hogy az EU-ban átlagosan a lakások mintegy 20 százaléka üresen áll.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

ad

További tartalom Önnek